Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-03-15 / 6. szám

HANQVERSENY A SZÖVÖQYARBAN

Egy februári estén kettős élményben volt részem. A Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertjét hallgattam meg, Ferencsik János vezénylésével. A neves magyar karmester karácsony előtt tért vissza Budapestre amerikai körútjáról; kilenc hangversenyt vezényelt az Egyesült Államokban, az amerikai sajtó egyöntetű véleménye szerint igen nagy sikerrel. Ferencsik csupán néhány hónapot tölt idehaza. Ügy tudom, hogy három vagy négy hangversenyt vezényel, azután újabb külföldi meghívások várják. Ama élő nagy magyar művészek közé tartozik, akik a magyar zeneművészet hírnevének folytonosságát biztosítják a világ hangversenytermeiben.

A Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertjét hallani az ő vezénylésével maradandó élmény mindenkinek, aki a zenét kedveli. Az együttes játékát tökéletes összhang és könnyedség jellemzi. Mint minden művészetben, a zenében is legnehezebb: játékos egyszerűséggel kifejezni a legproblematikusabb mondanivalót. Ferencsik ezt tökéllyel oldja meg a Magyar Állami Hangversenyzenekarral.

A műsoron három zenemű szerepelt. Weber Oberonnyiitánya, Mozart D-dúr hegedűversenye és Beethoven »hősi« szimfóniája, a harmadik, az »Eroica«. A hegedűversenyt egy fiatal művész Játszotta, Sepsey József, ö még a jövő ígérete, az elkövetkező években nyilván gyakran találkozunk majd a nevével.

Ennek a zenei estnek az élménye talán önmagában Is ösztönözne, hogy beszámoljak róla. De ha csak ez lett volna a célom, talán töprengtem volna, hogy Ferencsik vezénylését hallgas6am-e meg, vagy az Erkel Színházba menjek, ahol Fischer Anni közreműködésével három zongoraversenyt hallgathattam volna. Hogy mégis a Magyar Állami Hangversenyzenekar műsora mellett döntöttem, annak különleges oka volt: a hangverseny színhelye, ami nekem, külföldről hazatért embernek, a második nagy élményt jelentette.

A Magyar Állami Hangversenyzenekar — Ferencsik János vezénylésével — ugyanis nem Budapest valamelyik híres hangversenytermében tartotta meg említett koncertjét, hanem egy külvárosi kuHtúratt/h ónban '■ Újpesten, a Magyar Pamutipar kultúrházában. Ott kinn, a gyár előadótenmónek színpadán csendült fel Weber, Mozart és Beethoven zenéje, a gyár alkalmazottai, munkások, tisztviselőik és főként munkásfiatalok előtt. Amikor a hangverseny színhelyére érkeztem, hétfő este fél 8-kor, a hallgatóság láttán önkéntelenül hasonlat után kutattam emlékezetemben. Hasztalan iparkodtam felidézni, nem leltem hasonló eseményre külföldi tapasztalataimból. Ha mégis érzékeltetni alkarom ennek az estének a jelentőségét, akkor azt kell mondanom, hogy képzeljék el: például Herbert von Karajan vezényli a Bécsi Filharmonikusok koncertjét valamelyik florisdorfi gyár munkásságának: vagy Hans Knappertsbusch dirigál Münchenben a BMW autógyár kultúrházában. Nehéz valóságként elgondolni a képteletnek ezt a játékát, mint ahogy nyilván önök sem hallgattak még színvonalas hangversenyt a gyárban, ahol dolgoznak, vagy egyéb munkahelyeiken. Nem állítom természetesen, hogy e hiányosság a nevezett karmesterek jellemét csorbítja; az igazi művész mindig a néphez szól, de művészetét — és hallgatóságát — nagyon sokszor a körülmények szabják meg.

Ez a zenei est különben nem afféle rendkívüli esemény volt ebben a gyárban. A hangverseny szünetében a gyár kultúrigaizgaitójával. Antoni Lászlóméval és munkatársaival beszélgettem. Megmutatták a téli műsort és egyéb hangversenyekre meg előadásokra *s invitáltak. A főváros legjobb művészei rendszeresen járnak ki a Magyar Pamut kultúrházálba, hogy bemutassák művészetüket és tudásukat a gyár dolgozóinak. Ami a hangversenyeket illeti, amit én hallottam, a téli hangverseny-sorozat egyik estéje volt. Előzőleg a MÁV Szimfonikusok léptek fel, Bach, Beethoven és Brahms műveivel, legközelebb pedig Ismét a Magyar Állami Hangversenyzenekar szerepel — ezúttal Németh Gyula vezényel —, újabb műsorral. A három koncertre a gyár alkalmazottai bérletet válthatnak: a legolcsóbb 1«, a legdrágább 48 forintos. Ez az ár körülbelül azt jelenti, hogy három mozielőadásra sem fizetnének kevesebbet.

A gyár kultúrháza tágas, korszerű épület. A nézőtér hatszáz személyes, hétköznapokon, ha nincs hangverseny vagy előadás, általában mozinak használják. Az épületben ezenkívül társalgó, bár és szép könyvtár áll az alkalmazottak rendelkezésére.

Amikor vége volt a hangversenynek, elbúcsúztam új ismerőseimtől és őszintén lelkesedtem mindazért, amit hallottam és láttam, ök szabadkoztak. Természetes dolognak tekintették mindezt, az Állami Hangversenyzenekar vendégjátékát, Ferencsik vezénylését és a fővárosi művészek fellépését az ő otthonukban.

Vámos Imre

próbál • Magyar Pamutlpar zenekara

I

A ( I I>7 fi N VI RÁCOT MACYA RORSZÁCRA' a

* FLE UROP-JNTKRl LÓRA ^

ip

*

MAXIIK FLORK* A HIXIIARIA! * SKXH FLOWER* TO NI X«AR\! * EM01 EZ |»E> H.KI ks K\ HÓM.*» . —r- SKXÖEX *IK RLI MEX XAm l'XUÁRX! * >KHK\ RMIMMOR TILL l'XliERM

(Szerkesztői üzenet helyett)

Igen, kedves honfitárs, küldhet virágot haza Magyarországra (hiszen a legdrágább ajándéknál is gyakran többet ér egy szál virág ...). S bár ezekben a hetekben hó borítja a mezőket, hegyeket, s zöldnek még nyoma sincs,

— ha betoppanna itthon egy virágüzletbe, azt hinné, egyenesen a tavaszba, nyárba sétál...

Vörös, rózsaszín, fehér színekben pompáznak a szegfűk, a ciklámenek, habfehér a dús orgonaág, s kevélyen bólogatnak a pálmák ... Lassan kifelé igyekszünk a télből és szinte észrevétlenül a kirakatban teremnek a tavasz hírnökei: a jácint, a tulipán, s a

sorába lépett, s ez évben Debrecen, Dunaújváros, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kazincbarcika, Kecskemét, Komárom, Lábatlan, Mohács, Pécs, Sopron, Szeged, Tata és Tatabánya kertészetei is csatlakoztak a világszövetséghez.

Nos, tehát, ha kedves honfitársunk itthon élő édesanyját, más rokonait, barátait virággal szeretné meglepni, keresse fel a lakásához legközelebbi Fleurop-tagsággal rendelkező virágüzletet, s rendelje meg a küldeményt. A kívánt virágokat a nálunk levő

nagy versenyfutásban a gyöngyvirág előtt mindig a gyöngéd ibolya győz ...

A Fővárosi Kertészeti Vállalat 90 virágüzletében 13 termesztőtelep kétszáz katasztrális holdról látja el Budapestet virágaival, a békásmegyeri telep 45 holdon kizárólag rózsával. A világ minden rózsafajtája megtalálható itt, a híres Baccarat, a Hower amerikai elnökről elnevezett fajta, s még Konrad Adenauer is kapható. Rákosvölgy kertészete tulipánjairól híres. Gyönyörködnek bennük külföldön is.

De ön válaszra vár, kedves honfitárs: mi módon küldhet? Kis türelmet kérek még.

►t-v*.

Hadd szóljak néhány szót a Fleurop-Interflora nevű nemzetközi világszövetségről, amelynek Magyarország is tagja. E nemzetközi szövetségnek — három világközpontja közül az európai Zürichben székel — az a célja, hogy a nemzetközi virágvaluta, a fteuren segítségével az emberek északon és délen, keleten és nyugaton távoli szeretteiknek virágküldeményekkel kedveskedhessenek. öt világrész minden jelentős virágkereskedelmi vállalata vagy virágüzlete a Fleurop-Interflora kebelébe tartozik. Tagjainak száma majd félszázezer.

A Fővárosi Kertészeti Vállalat már ivek óta a számottevő tagok

Fleurop-virágkereskedések üdvözlő soraival együtt kikézbesítik.

A budapesti Fleurop-megbízott, a Fővárosi Kertészeti Vállalat rengeteg telefont, táviratot, levelet kap a világ minden tájáról. Külföldön élő magyar honfitársaink közül sokan évforduló vagy ünnep alkalmával elküldik a szeretet, az emlékezés és a kegyelet csokrait... Karácsonyra, húsúéira, születés- és névnapra, házassági évfordulóra vagy az elhunyt hozzátartozó sírjára... De a legszebb csokrokat az itthon élő édesanyák kapják anyák napjára.

A szeretet támaszpontjairól irányított küldemény a rakéta pontosságával mindig célba talál...

Hernádi Magda

A pesti ember mindig szeretett vitatkozni, s mindig ki is élte ezt a szenvedélyét. Csak egyetlen egyről nem volt hajlandó vitatkozni; Pestről. Azt vita nélkül szerette.

Persze, a világ minden városát szeretik és becézik szülöttei: A párizsi azt mondja szülővárosáról: a fény városa. De hogy ez a meghatározás egyként érvényes-e a Champs Elyséesre is és Billancourtra is, ezen persze lehet vitatkozni. Rómát a római Örök Városnak hirdeti. Az öröklét mikor kezdődött és meddig tart? Ezen lehet vitatkozni. Bécsról dalba is foglalták szerelmesei, hogy »nur Du allein« — csak te egyedül —, de hogy miben is áll ez az egyedülvalóság, erről persze lehet vitatkozni. Nápolyról azt állítja hű fia, hogy látni és meghalni, de hogy a nápolyi panoráma nyújtotta élvezet után ki akar valóban meghalni, eaen lehet vitatkozni. A pesti ember megelégszik sokkal szerényebb meghatározással. Azt mondja: Pest, az Pest.

S hogy ez mennyire maradéktalanul igaz, azon vitatkozni sem lehet.

*

De azért tagadhatatlan: a pesti ember mindig szeretett vitatkozni és mindig ki is élte ezt a szenvedélyét. Ez volt és marad egyik legjellemzőbb vonása.

Jól emlékszem, volt idő, amikor ilyenek voltak a vita témái:

— Járt-e Cecil a Török utcában?

— Szerelmi féltésből, vagy hitvány anyagiakért darabolta-e fel Lédererné Ködeikét?

Az Esti Hírlap hetek óta ad teret egy másik vitának, amely a borravalóról zajlik, s figyeljünk jól oda: ez alkalommal elsősorban nem a pincérnek vagy a borbélynak juttatott forintokról, hanem egyes »magasabb beosztásúak« korrupciós hajlamairól esik szó, leplezetlen őszinteséggel. Vitatkoznak az ifjú költők művészetük problémáiról és az elmúlt hetekben országos nagy vita zajlott a képviselők, tanácstagok személyéről, feladatairól.

Szóval vitatkozunk, vitatkozunk kedvünk szerint, mi pestiek, s a fentiekben még tizedét sem soroltam fel a kérdéseknek, amelyeket szóvá teszünk.

Am, ha igazában fel akarjuk becsülni a változást a hajdani fecsegéstől a mai vitáig, még mindig nem merítettük ki a témát. A különbség nemcsak az, ami a kitalált Cecil asszony erkölcseinek firtatása és a fiatal értelmiség érvényesülésének problémája között van, nemcsak az, ami Karády kalapjának és az új költészeti irányzatoknak divatja között van, nemcsak az, ami a welszi herceg várható elhatározása és az újonnan választott képviselőnek megszabott teendői között van. Az igazi nagy különbség ott van: mi lett a vitából hajdan, és mi lesz ma.

— Divat lesz-e ez a bolondba kalap, amit Karády művésznő vonultatott fel legutóbb a Zserbóbó-bóban?

S hogy a nemzetközi problémák se maradjanak ki;

— Veszni hagyja-e a walesi herceg (az a cuki ember, aki úgy szereti a báráckot) az angol trónt, Simpsonné szerelméért?

Ilyenekről vitatkozott, vagy inkább fecsegett egykor a pesti ember.

Aztán, emlékszem, jött idő, amikor már nem vitatkozott. Szorgalmasan dolgozott saját jólétén, de az erre vonatkozó terveket csak helyeselte, legfeljebb hümmögött. Szomjasan itta a betűt, ami végre hozzáférhetővé vált számára, de az örök-azonos arcélű pozitív hősöket csak dicséret illette, bírálat nem.

Dehát a világ változik, a vita végre valódi jogaiba lépett. S mert a budapestiek oly szenvedélyesen szeretnek vitatkozni, nemegyszer olyan je’fenségek körül is éles nézeteltérések csapnak össze társaságban és sajtóban egyaránt, amelyek máshol egyhangú lelkesedéssel vagy unott közönnyel találkoztak. A főváros legnagyobb mozijában, a Corvinban Fellini filmje, az Édes élet talán nem is azért vonz nyolcadik-tizedik hete telt házakat, mert annyira tetszik, hanem, mert vita van körülötte. Vitatjákaz amerikai beatnlkok és Jevtusenko költészetét, Dürrenmatt világnézetét és az újítások sorát.

Hát mi lett volna hajdan? Vagy eltalálta valaki a választ, vagy sem, azzal pássz. Ma? A vitára a válasz: magatartás, alkotás, intézkedés.

S hogy ez mindannyiunknak sokkal jobb, arról vitatkozni sem lehet.

Révész Gy. István

t <

smBmmhí

A M évei

*

MAVAG Gépgyár nagy múltú kúra»*

prúb« közben. Kzrnagvt Vaee tető*