Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-03-15 / 6. szám
A dimamemi SdO MW-o* hőerőmű makettje ■ ■■ Beszélgetés a magyar villamosenergia ipa A Tiaulöki VUerOmO A Dunamenti Hőerőmű építés kőiben A Tiszapalkonyai Hőerőmű A Dunai Vasmű 1 harmincas évek diákjai azt tanulták az iskolában, hogy Magyarország nyersanyagokban szegény, energiaforrásai rendkívül szűkösek. Ez a tény szoros összefüggésben volt azzal a másik ténnyel, hogy »kis ország vagyunk«, amit szintén belevéstek a nyiladozó elmékbe, még pedig megfelelően borongó mellékzömgével. Nos, a tény, az tény marad, — mondhatná valaki —, az anyagi valóságon, geológia^ földirajzi adottságokon., az elvek és eszmék sem változtatnak. Vagy talán mégis? Bizonyos értelemben ez is lehetséges? Mi úgy tapasztaljuk, hogy igen. És az erre vonatkozó tapasztalataink szakszerű alátámasztása céljából fordultunk kérdéseinkkel Osztrovszki Gyöngyhöz, az Országos Tervhivatal elnökhelyetteséhez. — Először egy kis rövid történelmi visszapillantást kérnék, ha megengedi. Milyen volt hazánk energiahelyzete a felszabadulás előtt? — Talán azzal kezdeném — mondotta Osztrovszki György —, hogy egységes szempont szerint irányított vtillamosenergia-fejlesztés és gazdálkodás nem volt. Különféle koncessziós szerződések eredményeként százszámra születtek a »közérdekű« villamosenergia-termelő és elosztó vállalatok, rendszertelenül fejlődő, és egymást keresztül-kasul keresztező távvezetékek és antiszociális fogyasztói tarifák. Az ország közhasznú villamoserőmű bázisót lényegében csupán a budapest—kelenföldi, bénhidai és a tatabányai hőerőművek jelentették. — S ez a helyzet összefüggött vajon iparunk és szakembereink elmáradottságával? — Nem, egészen másról van szó. Hiszen a nagy hagyományokkal rendelkező miagyar turbinagyártó, váltóáramú v i IC lány mozdony és villamos-gépipar termékeit a század elején világszerte elismerték. A budapesti—kelenföldi erőmű 1920-as években üzembe helyezett berendezései világviszonylatban is korszerűek voltak. A megfelelő mértékű villamosításnak az ipari háttere tehát feltétlenül megvolt. — Es mégis... — És mégis elszomorító helyzetben voltunk. A felszabadulás előtt a legtöbb villamosítás Fejér, Komárom és Veszprém megyében, általában az egyházi és dizsentri birtokok jellegzetes területein történt, míg a szegényparassrti lakosú tiszántúli és észak-magyarországi megyéikben és a Dunántúl kisparaszti területein volt a leggyengébb. Fejér megye 102 helységéből például 94-et villamosítottak a felszabadulásig, ugyanakkor a kisparaszti Zala megye 152 helységéből mindössze 15 került villamosításra. Jellemző, hagy az egy lakosra jutó villamosenengia-íelhaszinálás 1939-ben az akkori1 európai átlagnak csak 34 százaléka volt. Az ország 3260 helységének csak 27 százalékában találhattunk villanyt A második vilábbáfoorú e?ak rontott ezeken az állapo tokán; A felszabadulás erőmüveink és hálózatunk nagy részét megbénítva, a gépi berendezések egy részét szétrombolva találta. — Nemcsak a valóságban, hanem az összefüggést kereső gondolat számára is nagy ugrás 1962-ig a tizenhét esztendő. Vajon mi történt az ország villamosenergia fejlesztésében? — 1946-ban a villamosművek államosítása után kezdődött a magyar villamosenergia-rendszer központi irányítása. Az eddig egymással versengi, különböző műszaki és gazdasági elgondolások szerint vezetett, egyéni érdekeket szolgáló villamosművek helyett — egységes rendszer alakult ki, amely a népgazdaság együttes érdekeit vette figyelembe, és a villamosenergia-ellátast az országos célok szolgálatába állította. — ön egységes rendszerről, s országos célokról beszél. A kettő összekapcsolásáról, vagyis az építés folyamatáról hallhatnánk valamit? — Szívesen beszélek róla, de nem ígérhetek »rövid öszszefoglalást«. Hiszen., ha jól értettem, arról van szó, hogy felsoroljam: milyen energiabázis létesült, és milyen céllal az elmúlt esztendőkben. Nos, tehát... Elkészült a vízgazdálkodás átfogó terve. Ennek keretében épült a Tiszalöki Vízlépcső. A duzzasztóműbe épített vízerőmű villamosenergiét termel, e Tisza felduzzasztott vizével a Hortobágy vidékén 200 ezer ikalasztrális hold területet lehelt, öntözni, sőt, még a Körös-völgybe is jut jelentékeny vízpótlás. A duzzasztás folytán a Tisza és a Bodrog 130 kilométer hosszban vált hajózhatóvá. — De nemcsak vizierőmü épüli. — Szó sincs róla. Folytatom a felsorolást. A hőerőművek között az első az inotai »November 7« erőmű, amely a korszerű inotai alumíniumkohó energiabázista. A Dunai Vasmű 1953-ban üzembe helyezett erőműve a kohászati kombinát villamosenergia és hőigény ének biztosítására hivatott, azonkívül Dunaújváros távfűtését is ellátja. A Borsodi Hőerőmű 1955-ben került üzembe. Termelésének zömével az országos hálózatot táplálja, de a műtrágyát és műanyagokat gyártó Borsodi Vegyikombinát technológiai és fűtési igényét is kielégíti. — Jelenleg melyik az ország legnagyobb hőerőműve? — Az 1967-ben üzembe helyezett Tiszapalkonyai Hőerőmű, amelynek hőszolgáltató részleggel való bővítése most van folyamatban; ugyanis ez az erőmű fog gondoskodni a műtrágyát, növényvédő szert, és műanyagokat gvártó Tiszavídéki Vegyikombinát hőigénvéről. s az ott épülő város távfűtéséről. — És mi épült az utolsó öt esztendőben? — 1959-ben a Pécsi Hőerőmű, amely a kohászati célokat szolgáló pécs—komlói féketeszónbányászat melléktermékeit hasznosítja. A koksz-bázis további növelésével egyidejűleg folyamatban van ennék az erőműnek további bővítése, és bővült 1960-ban a felszabadulás előtt készült ajkai hőerőmű is. S most fejeződik be az Oroszlányi Hőerőmű. — Vajon a felszabadulás óta létesült erőmüvek mit jelentenek az ország lakossága szempontjából? — Nos, hogy csak egyet említsek: ebben az évben teljes egészében befejezzük a falvak villamosítását. Az ország 3260 helységéből ma már 3243 el van látva villamosenergiával, és ez év közepére az ország legtávolabbi és legkisebb falujába iS — tehát az utolsó tizenhét faluba — eljut a villamosenergia. — Azt hiszem, nemcsak a riport szerkezeti szabályai, hanem fejlődésünk törvényei is azt kívánják, hogy ezekután kissé a jövőbe pillantsunk. — Vagyis — mondotta Osztrovszki György —, népgazdasági terveinkbe. Tessék, lássuk tehát. A népgazdaság összes villamosenergiafelhasználását 1980-ra 50 milliárd ikWó-ra tervezzük. Ezzel az egy főre eső villamosenergia-felhasználásban tíz éven belül túl fogjuk haladná a legfejlettebb európai országok jelenlegi villamosítási szintjét. — Gondolom, ezt sem érjük el újabb építkezések nélkül. — Annyira nem, hogy már folytatom ds a felsorolást. Épül a ma,gyár energiarendszer legkorszerűbb és legnagyobb erőműve, a Dunamenti Hőerőmű. Budapesttől délire Százhalombatta—Ercsi térségében létesül, és hazai gyártású első része ez év végén üzemelni fog. Az erőmű szabadtéri kivitelben épül, ami közép-európai viszonylatban újdonságnak számít. Folyamatban van — magyar tervezésű és gyártású 100 miegavattos géppé1, — a 32 éve üzemben levő Bán.hSdai Erőmű bővítése. Tervezés alatt van a Gyöngyösi Hőerőmű, amely a visontakömyéiki lignitvagyon kihasználására épül. A Tisza vízlépcső-rendszerének kiépítését tovább folytatjuk. Előbb Tiszaburán — 1968-ban — majd Csongrádon építjük meg az elsősorban öntözési célokat szolgáló duzzasztóművet és a vízierőművet. Ezenkívül a Hernád és Rába vízienergiájának a kiaknázását tervezzük. Tervezés alatt van a csehszlovák—magyar Duna-szakasz vízenergiájának hasznosítása. A vízerőmű-rendszert a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal közösen szándékozzuk kiépíteni. Ez a létesítmény a Duna vízenergiájának hasznosítására irányuló nemzetközi munka szerves részét alkotja. — Nemzetközi munka! Azt hiszem, itt az előrehaladásunk egyik kulcskérdéséhez érkeztünk. — Éz így van, valóban — válaszolta Osztrovszki György. — Hiszen Magyarország energiakészletekben Európa egyik legszegényebb országa, és népgazdaságunk célkitűzései ezt figyelembe is veszik. A távlati elképzelésekben esősorban a kevésbé energiaigényes iparágakat fejlesztjük. Méglis. roppant lépteikkel jutottunk és jutunk előre — nos, mert karöltve haladunk a baráti országokkal. Villamosenengetikai együttműködésünk több mint tízéves múltra tekinthet vissza. 1952-ben jött létre a közvetlen összeköttetés Csehszlovákiával. Ez a kétoldalú megállapodás 1956- ban kibővült a Német Demokratikus Köztársaság — Lengyel Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság — Magyar Népköztársaság négyoldalú energetikai együttműködésévé, majd az elmúlt évben a Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszere is bekapcsolódott a Villamosenergiaszállításokba. És mennyi segítséget kaptunk az erőművek üzembe helyezéséhez is. — Például? — A Dunai Vasmű erőművét a Szovjetunió szállította. A Tiszapalkonyai Erőmű kazánjait és első három turbógépegységót a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gépipara gyártotta^ Az Oroszlányi Hőerőmű kazánjait a Német Demokratikus , Köztársaságtól kaptuk. Egyébként Itt fogunk első ízben — magyar hidrcgónhűtésű turbógenerátorokat alkalmazni, amelyek kialakításához szovjet szakemberek segítettek. A Dunamenti Hőerőmű 1965—66-ban üzembe kerülő gépi berendezéseit a Szovjetunió szállítja. Az erőmű a »Barátság« olajvezetéken érkező szovjet olaj feldolgozására épülő olajfinomító termékét fogja felhasználni. — És mit jelentenek számunkra az új közös távvezetékek? — 1962-ben indult meg a vil lamos energi a -szá 11 Ms Nyugat-Ukrajnából a Munkács—Sajószöged között megfi
