Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-03-01 / 5. szám
Hajmást Margit Csákánydoroszlóról és Murányi £va Gyöngyösről, az inti egyik kedvencével például a karcagi termelőszövetkezetek külön mezőgazdasági technikumot tartanak fenn a maguk számára, mert szerintük ez természetes. A munkaerő-probléma szintén a szakember-képzéssel függ össze. Nem is egy olyan termelőszövetkezetünk van, amelyik munkaerő-hiánnyal küzd. Sok a nyugdíjas, kevés a fiatal. A fiatalok elmennek a faluból, nem lépnek be a termelőszövetkezetekbe, ha nem tudjuk 'számukra biztosítani azt — elsősorban munka- és jövedelemlehetőséget, de kultúrát és szórakozást is —, amit a gyárak és üzemek nyújtanak az ifjúmunkások számára. Ehhez is szakemberre van szükség minden termelőszövetkezetben. Vizsgáljuk meg tehát a mezőgazdasági szakemberek képzésének problémáját közelebbről. Tud-e ez az ország annyi jól képzett szakembert juttatni a mezőgazdaságnak, amennyi szükséges? Igaz, jó néhány termelőszövetkezetben van már agráregyetemet vagy mezőgazdasági akadémiát végzett elnök és agronómus, ahol pedig még nincs, oda majd juttat az ötéves terv. Mert a tervtörvény nem-Slóvölgyi József Dunafóldvárról, Farkas Lajos és Lakatos István Kalocsáról Jött Gödöllőre. Mindhárman dr. Nyerges Ferenc adjunktus magyarázatát hallgatják Előadás közben a gödöllői A~~‘‘-•evetemen ... Isöbb mént egymillió parasztcsalád él nálunk - termelőszövetkezetekben. Hatzánlk szántóterületének 95,5%hán termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gazdálkodnak. Az új paraszti nagybirtok, a termelőszövetkezet, szocialista nagyüzem Űj benne a társulási forma, új a művelési mód, újak a feladatai is, éppen úgy, mint a megoldásra váró problémái. Az élét azt követeli, hogy a gyenge szövetkezetek is felsorakozzanak a termelésben élein járó szövetkezetek mellé, még pedig úgy, hogy a második ötéves terv végére az egész mezőgazdaság termelése 22—23%Ufcal növekedjék. Az életszínvonal emelkedése, az igények növekedése szükségessé teszi, hogy 1965-re több kenyeret, több húst, több tejet, több cukrot, több gyümölcsöt kapjon az ország. A kormány minden lehetőt megtesz, hogy a mezőgazdaság az előirt termelésnövekedést elérhesse. Esztendőről esztendőre a népgazdasági beruházások keretében milliárdökat fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. A második ötéves terv időszakában a magyar ipar a mezőgazdaság számára 37 000 traktort, 5600 gabonakombájnt, 10 700 traktoros vetőgépet, 26 500 tiraíktorekét, 3800 silókambáijnit és 18 700 pótkocsit gyárt. Pénzben a tervidőszak idején 36 milliárd forintot ruházunk be a mezőgazdaságba. A cél ugyanis az, hogy az új paraszti nagybirtokok, a termelőszövetkezetek valódi nagyüzemekké, gyárakká váljanak, amelyben a tagok mint képzett szakmunkások — növénytermesztők, állattenyésztők, kertészek — dolgozzanak. Ennek a célnak az eléréséhez azonban nem elegendők a milliárdok és nem elegendők egymagukban a gépek sem. A termelőszövetkezetek népének gazdálkodási módszerei, műveltségi foka, gazdasági szakértelme különböző. A termelőszövetkezeti parasztság nem egységes osztály, hiszen különböző paraszti rétegek egyesültek a szövetkezetekben. Ezeken az új paraszti nagybirtokokon ma együtt dolgoznak az. egykori cselédek, az öt-tizenöt holdas volt középbirtokosok. sőt a valamikori 50—200 holdas nagygazdák, a volt zsírosparasztok is. A tervidőszakban 80 000 holdon telepítünk Szőlőt és 110 000 holdon gyümölcsöt. Nyolcszázezer katasztrális hold szikest és homoktalajt javítunk meg és 460 000 katasztrális holdra növekszik majd az a terület, amelyet öntözünk. Másfél millió holdon végzünk vegyszeres gyomirtást... De ehhez megfelelően képzett, elegendő számú szakemberre van szükség. Nekünk tehát a volt cselédeket, a szegényparasztságot, a középparasztokat, az egykori módos gazdákat kell megtanítanunk a modem nagyüzemi gazdálkodásra. Ezért a legfontosabb problémák egyike most1 szakembereket képezni a mezőgazdaság számára. A mai magyar faluban minden a termelőszövetkezetre épül. .Nemcsak a termelés, de a kultúra is a termelőszövetkezet termelésétől, jövedelmétől, a termelőszövetkezeti tagok műveltségű színvonalától függ. A termelőszövetkezet szükségleteinek megfelelően kell felépíteni az iskolát. A termelőszövetkezet létesít művelődési otthont. Van már termelőszövetkezetünk, amelyik zeneiskolát tart fenn. Van, amelyik képzőművész-szakkört létesített tagjai számára, arról nem is beszélve, hogy Egy érdekes kettős Gödöllőről: Pacs Márta és Ozsafar Husszinl (Libanon) másodéves hallgatók. Alsó kép: (Jzs&k Ilona munka közben a növénytermesztési laboratórturaban Faragó Ida és Kakodi Zsófia harnuu tanulmányút: A füvek virágzatát tanulmányozza Gergely András vácról és Sz. Tóth Erzsébet Soltvadkertröl
