Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-03-01 / 5. szám
Dr. Bögre János, az Állattenyésztési Tanszék egyik adjunktusa, a nemesített magyar lúd tulajdonságait magyarázza két negyedéves hallgatónak. Dudás Veronika (balról) Mélykútról, Liker Izabella Békéscsabáról JOtt Gödöllőre gödOUöl Agrártudományi Egyetem egyik előadótermében (Képriport: Novotta Ferenc) csak a termelés növekedését írja elő, nemcsak gépeket, vegyszereket, nemcsak milliárdokat ad a mezőgazdaságnak, de gondoskodik a szakemberek képzéséről is. A gödöllői Agrártudományi Egyetem építését tovább folytatják, a debreceni és a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiát pedig bővítik. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok — valamennyi, ahol képzett vezető szakemberben hiány volt — jelölteket küldtek Gödöllőre, Debrecenbe, Keszthelyre. Ezek a fiatalok ösztöndíjat kapnak a termelőszövetkezettől vagy állami gazdaságtól, diplomájuk megszerzése után pedig visszamennek dolgozni a gazdaságba. A gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági mérnököket és mezőgazdasági gépészmérnököket képez. Az egyetem világhírű, a magyar hallgatókon kívül külföldi diákok is látogatják. A keszthelyi Gazdasági Akadémliát sem kell különösebb módon bemutatni. Abban a városban működik, ahol a Georgicon — Európa legelső gazdasági akadémiája — született. Az agráregyetem és a két akadémia az ötéves terv végére, 1965-re 3120 diplomás szakembert nevel. Az egyetem és az akadémiák mellé felsorakoznak a felsőfokú és középfokú mezőgazdasági technikumok. Ezekben az iskolákban öt esztendő alatt 15 513 kiváló szakembert képeznek. És megkezdődött 1961-ben a szakmunkás-képzés is. Bizonyos, hogy lesz elegendő szakember azoknak a gépeknek a kezelésére, amelyeket az ipar biztosít a mezőgazdaság számára. Hiszen például csak a 12 hetes alapfokú traktoros-képzésben részt vevők száma több mint 25 000. De 1965-re 154 720 gépész és szakmunkás végez a különbőzé tanfolyamokon, iskolákon. Tehát lesz elegendő növénytermesztési, állattenyésztési, öntözési, kertészeti szakmunkás. A télen minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban szaktanfolyamokat tartottak. A magyar paraszt, aki birtokba vette jogos jussát, a földet, és megteremtette az új paraszti nagybirtokot, a termelőszövetkezetet, birtokba veszi a föld megműveléséhez szükséges tudományt is, megtanul nagyüzemi módon, a modern agrotechnikai eljárások elsajátításával gazdálkodni. A falusi tanfolyamokon nem ritkaság, hogy nagyapák és unokák együtt ülnek az iskolapadban, az aranykalászos gazdatanfo- Jyamon. Hogy egész családok és utcasorok olvastak végig állattenyésztési és növénytermesztési szakkönyveket ezen a télen. Mert a terv nemcsak agrármérnökök, szakmunkások, gépészek képzéséről gondoskodik, de gondot fordít arra is, hogy szakkönyveket adjon a tanfolyamokat hallgató termelőszövetkezeti parasztok kezébe. Szakkönyvek jelentek meg még a háztáji gazdaságok és a kiskertek helyes megműveléséről is. 1961-ben — az ötéves terv első esztendejében — 298 szakkönyv jelent meg 528 000 példányban. A múlt esztendőben 316 művet nyomtattak 632 000 példányban. És ez a tömérdek szakkönyv mind-mind falura került, a könyvtárhálózat útján. Az ötéves terv idején kialakulnak a falvakban és a tanyákon az új nagyüzemi termelési módszerek, megteremtődik az új egységes paraszti osztály. Agrármérnökök, gépészmérnökök, technikusok, szakmunkások lesznek a termelőszövetkezeti tagok. Joós F. Imre A gödöllöl Agráregyetem Géptanl Tanszékén Kis» Ferenc tanársegéd a fejógép szerkezetét ismerteti Dr. Gertner Mihály, a gödöllői egyetem Állatélettani Tanszékének adjunktusa kísérleti állaton vérnyomAsvlzsgálatot végeztet a növendékekkel léves növendékek Dániába utaznak 'a a nyáron Ötvös Mihály, a Magyar Népköztársaság ösztöndíjasa és Homoki-Nagy Mária másodéves hallgatók talajtani gyakorlaton Sdle Jolán és Lehoczky Józsefné ösztöndíjas növendékek Raátz Elemér tanársegéd vezetésével a sörárpa fehérjetartalmát vizsgálják
