Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-12-01 / 23. szám

Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratot intézett Lyndon B. Johnsonhoz, az Amerikai Egyesült Államok új elnökéhez, melyben kifejezte az Elnöki Tanács részvétét John F. Kennedy tragikus elhunytéval kapcsolatban.

A hazatérés lehetőségét latolgató magyarokat sok kérdés nyugtalanítja. S a baj az, hogy a legtöbb esetben eligazítást nem kér, és ha véletlenül mégis megteszi, a megnyugtató jó közlésnek csak fenntartással ad hitelt. Ebben nem a jó- vagy rosszhiszeműsége a döntő, hanem csaknem kivétel nélkül az a tény, hogy hosszú évek óta egy. az itthoni hibákat felnagyító, a szocialista Magyarország megtett útjának eredményeit jobbik esetben agyonhallgató propagandának a légkörében él, amelynek hatása alól — miután az a modem hírközlés eszközein keresztül mindenhová elkíséri _ alig tudja kivonni magát.

A hazatérés gondolatát azonban végső elemzésben valamilyen érzelmi motívum ébreszti, éleszti, és táplálja, nyugtalanító kérdéseire pedig a végleges választ majd ö maga találja meg idehaza, A problémák végtelen változata lehetséges a hazakészülő korától, foglalkozásától, családi viszonyaitól, és végül nem kis mértékben a választott, a befogadó ország közgondolkodásától függően Ahány hazatérő, annyi probléma-csoporti

Van azonban egy, amely függetlenül minden személyi vonatkozástól és az ahhoz kapcsolódó problémáktól minden hazatérőnél egyformán közös és ez: az újra beilleszkedés rövidebb vagy hosszabb,. nehezebb vagy könnyebb folyamata, ami a legjobb anyagi és erkölcsi feltételek mellett visszatérőt is éppen úgy nyugtalanítja, mint azt, akit a Keletinél nem vár senki, és akinek a zsebében alig lapul a másnapi ebéd ára.

Nem fognak-e hiányozni a befogadó országban magáévá tett új módszerek, szokások és kedvtelések? Meg fogam-e szokni a megváltozott otthoni légkört, bele fogok-* tudni illeszkedni az új rendbe, ami merőben különbözik attól, amibe belerögződtem, mielőtt az emigráció bizonytalan útjára léptem?

Ezek azok a nyugtalanító kérdések és röviden azt mondhatnánk, hogy a »beleilleszkedni nem tudástól való félelem*< az a »betegség*, amelyen mi visszatérők keresztülmegyünk, de aminek, hogy a hasonlatánál maradjak, megvan nemcsak a maga lappangást ideje, hanem a hevennyé válás, majd a gyógyulási periódusa is. A baj hevennyé válik a hazatérés első ölelkező örömein túl, hogy azután napról-napra enyhüljön, míg végül hála a hazai környezet újjáalakító erejének, bekövetkezzék a gyógyulás, ez esetben a beilleszkedés,

Miért van ez így? Miért kapja meg csaknem kivétel nélkül minden hazatérő ezt a betegséget, miért nem vagyunk ezzel szemben sebezhetetlenek? Gondolom, két ok miatt:

Elsősorban azért, mert ml hazavándorlók elhittük magunkról, hogy nagyon, de nagyon megváltoztunk ott künn, hogy valódi donokká, donnákká, misterekké és missisekké váltunk. Pedig nem ez történt. Idegen hangsúllyal, felcserélt szórenddel beszéltük a keservesen megtanult nyelvet, és száz más apróság adott alkalmat arra, hogy a befogadók felismertének bennünket.

Másodszor, mert bennünk él az emigrációi kezdések keserves tapasztalatának emléke, és öntudatlanul is attól félünk, hogy ezek ttthcm is meg fognak ismétlődni, ami a dolog természetéből folyóan sokkal fájdalmasabb lenne. Félünk, hogy a megváltozott életformájú hazában az új élettempójú honfitársak között nem találjuk meg azt, amiért jöttünk: a hátralevő élet harmóniáját és teljességét.

De a problémák megoldásánál sok segítséget kap az ember. Ez nem propaganda, ez így van. És egyszer csak, ha már ott ül az ember a munkapadnál vagy az íróasztal mellett, amikor is már nem mond pesót vagy frankot a forint helyett, és ez már a beilleszkedés egyik bizonysága, és aztán jön a hazatérésnél is pókkal nagyobb élmény: a hazatalá-Gulácsy György

\ Lengyel Népköstáriasáfbél kormányküldöttség érkezett hazánkba, baráti Iá mány meghívására, A küldöttséget Wladyelaw Gomulk», s Lengyel Egyesült Mun sásának első titkára éi Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság kormányá pünkónt a Magyar Népköztáreaaág Minisztertanácsának elnöke, Kádár János tárt dégek a tiszteletükre rendezett operaházi díszelőadáson

HAZAÉRKEZETT

ISI festmény AUSZTRIÁBÓL

HOQYAN HALAD HAZÁNKBAN A VAROSODASI FOLYAMAT!

Legutóbbi, november U-J számunkban bist adtunk róla, hogy Ausztriában aa Alt Auisee-i sóbányában kózel (000 festmény volt, melyeket a németek a második világháborúban Magyarorsaágrél vittek el. Ezúttal arról számolhatunk be, hogy a tárgyalások eredményeként az osztrák hatóságok november to-án U! képet adtak át a Szépműszeli Múzeum kiküldöttjének, dr. Garas Klára műtörténésznek, aki a magyar állam nevében átvette és hazahozta azokat.

vonzási körzettel rendelkező Győrt. Ez az öt város sem képes azonban jelenleg ellensúlyozni Budapest tömegét és húzóerejét, és megfelelőképpen mérsékelni az ország települési aránytalanságát.

A távlati tervek a mindenfelől a fővárosra összpontosuló, "-sugárirányú*! települési, közlekedési rendszert egy kiépítendő »körútirányú rendszerrel szándékoznak kiegészíteni. Belső gyűrűt, mintegy »klskörutat* képezne eszerint a Győr—Székesfehérvár—Szolnok—Miskolc

négyszög a maga önálló vonzási területeivel és a téjiközpontok mint sarokpontok összeköttetését szolgáló főközlekedési kerettel, amely Mlskolctól, Vácon keresztül, Budapest elkerülésével Győrbe térne vissza és ilymódon »elárnyékolná* a főváros kedvezőtlen mértékű vonzását. A külső gyűrű, a »nagykörút* sarokpontjait Nagykanizsa—Pécs—Szeged—Debrecen jelentené. E nyolc nagy területi központ egyenként 100—150 ezres lakosszámával és a körülöttük szerveződő alközpontrendszerrel biztosítani tudná a foglalkoztatási és kultúráiig vonzások egyenletes, kiegyensúlyozott erőterét. Ami pedig ‘a másik alapfogalom, a városiasodás hazai megvalósulását Illeti, jelképes erejű az a tény, hogy az év folyamán Aporligettel az utolsó magyar faluban is kigyulladt a villany, megszólalt a rádió és televízió. Mégis, reálisan nézve, a falu döntő mértékű, vagy éppen teljes városiasítása nem tekinthető a közeljövő feladatának. Egy jól felszerelt speciális gyógyintézet például a maga jólképzett szakértői gárdájával, noha egy tájegység központjában, a nagyvárosban van, a valóságban mégis többet jelent a táj falvainak életszínvonala tekintetében, mintha ugyanezek a diplomás szakértők, a falvakban szétszóródva fiókrendelőket vezetnek. A hazai várostudomány eredményei és következtetései a városiasodás problémája tekintetében is ugyanoda vezetnek, ahová a városodás kérdésében eljutottak: a két szélsőség, a túlzott központosítás és a túlzott szétszóródás elkerülésével, meghatározott és megfelelő nagyságú városok hálózatával lehet és kell a leghatékonyabbá tenni a magyar társadalom településrendszerét. Varga Károly

Városodáson egy társadalom népességében a városlakók arányszámának növekedési folyamatát értjük, városiasodáson pedig azt a jelenséget, hogy a városjellegből fakadó előnyöket — az út- és közlekedéshálózattól, oktatás és művelődésügyi Intézményekig az élelmiszer- és közszükségleti cikk ellátó hálózattól az egészségügyi, szórakoztatási és biztonsági szervezetek működéséig — a falu és az »alig-város* is fokozódó mértékben megkapja.

A városodás folyamata világszerte párhuzamosan haladt az iparosodással. Magyarországon a városlakók aránya nem mutat túlságosan meredek emelkedést: 1890-ben 28,1, 1920-ban 35,3, 1949-ben 30,5 és 1960-ban 39,7 százalék.

A Jelenlegi 40%-os városodottsági arány az angliai 80, az Egyesült Államok-beli és Németországi 85%-hoz képest természetesen nem magas. Jelenleg ja 40%-nyl városlakónak majdnem a fele a fővárosban él, ennél valamivel kevesebb a járási jogú városokban és csak mintegy egynyolcad része lakik a négy megyed jogú vidéki városban, Miskolcon, Debrecenben, Pécsett és Szegeden. A városlakók arányszámának növekedése — a városodás — a falusi népesség városbavándorlását Jelenti és 'új városrészek, sőt új városok kiépítésével párhuzamosan megy végbe. A városba vándoroltak nálunk 1949—1900 között a városi lakosság 10%-át tették ki, Miskolc lakosságának majdnem 20, Pécs lakosságának 23°/ira bevándorolt. Budapest bevándorlásból származó előnytelen felduzzadása közismert, de járási jogú városaink bevándorlási mérlege is erősen pozitív. Mindezzel szemben a másik oldalon áll községeink lakosságának 8,4%-os elvándorlása. A foglalkozásában, igényeiben és életstílusában városivá vált népesség számára itöbbfeJé hatalmas új városrészek épültek, például Pécsett vagy Tatabányán, de új városok Is: Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Ajka, Oroszlán és Várpalota. A tényleges 1 akosság-növekedés üteme tekintetében örvendetes jelenség, hogy nem a főváros és nem is a 'járási városok, hanem a négy megyei jogú város áll az élen. A négy megyei jogú várossal egysorba helyezhetjük a nagy

Képeinken! átnézik * fettményeket. jobbra! Ferencxy Károlyt »Nöl portré*

AliA képi eddig hatvan orezágbdl érkeztek hazánkba kültOldl Oeztöndljai diákok