Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-11-15 / 22. szám

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIHH CEiiiiiuiiiiiiiiiiini rrw-^T- *-r felavatták a Dunai Cement SeuuUaéiuk Mr. A. R. SCHAEFFER-t, a Kanadai Magyar Munkás szer­kesztőjét, akinek a Magyarok Világszövetségének elnöksége a Világszövetség EZÜST JELVÉ­NYÉT Ítélte oda, önzetlen kultu­rális és társadalmi tevékenysége elismerés éOl. Füstöl már a Dunai Cement- és Mészmű harmadik 100 méter magas kéménye Is. Messziről hirdeti: megszületett máso­dik ötéves tervünk egyik legnagyobb létesítménye, szocia­lista Iparunk új, kor­szerű gyáróriással gyarapodott A (első képen az üj üzem épületei láthatók, a baloldali kép az üzemben levő mar­koló gépet mutatja a nyersanyagtárolóban, Jobbra: a Dunai Ce­ment- és Mészmü •szivében«, a hatal­mas forgókemencék. Gával Gaál Jenő Tüigjiej' Qwá, a. in a <f if it t' ízáfimazám ónunkat tudás a (hiked QLobtl-difUJuok között Wigner Jenő professzor Hála egyrészt a fokozato­san javuló nemzetközi léglkömek, melyben az egy­más mellett éltnek, mint az emberi haladás számára egyedül járható útnak egyre jobb feltételei teremtődnek meg, másrészt a szocializmus elért eredményeinek, az utóbbi években mind több azoknak a külföldre szakadt honfi társaknak a száma, akik hazalátogatnak. Politikai beállítottságukat, beidegződésüket tekintve, természetesen éppen olyan sokrétűek és különbözők, mint maga az idegenbe sza­kadt és ott több-kevesebb si­kerrel gyökeret vert rnagyar-A kis tanitónénl, zz Ötéves tiké, noha már kint szülét« Brazíliában, jól beszél magyan tőt szorgalmasan oktatja any nyelvére kis brazillal barátnő Az 1963. évi megosztott díj egyik felét a Magyarországról Amerikába származott Wie­ner professzor kapta. A 61 éves Wigner Jenő Budapesten kezdte, majd Berlinben végezte tanulmányait. 1930 óta él az Egyesült Államokban. 1938-tól a princetoni egyetem matematika—fizikai tan­székének professzora, később az amerikai atomkutatás különböző állami bizottságaiban vett részt. Wigner Jenő Einsteinnel, Fermivel, Szilárd Leóval dolgozott együtt, s döntő sze­repet játszott az első atomreaktor megépítésé­ben, az atomkutatás egyik nagyja. Sok elméleti fizikai munkát irt. A szintén Amerikába került Neumann Jánossal közösen dolgozta ki a csoportelmélet alkalmazhatósá­gát a kvantumelméletre, egyik továbbfejlesz­tője a több elektromos atomok és a szilárd tes­tek kvantummechanikai elméletének. Több amerikai és külföldi tudományos társaság,y akadémia tagja. 1958-ban megkapta a nagy olasz atomfizi­kusról, Fermiről elnevezett dijat, 1960-ban pe­dig Szilárd Leóval együtt »Atommal a béké­ért« elnevezésű amerikai díjat. Wigner Jenő nemcsak évtizedeken át dolgozott együtt Szi­lárd Leóval, hanem vele együtt — különösen az utóbbi években — sikraszállt az atomener­gia békés felhasználásáért, különböző társa­dalmi rendszerek tudósainak együttműködésé­ért. Amikor Wigner professzort 1960-ban kitün­tették az »Atoms for peace« díjjal, a kitünte­tés átvételekor többek között a következőket mondotta: »Nemcsak kenyérrel él az ember és a mi korunkban a legfontosabb szükséglet a nc’jy jóakarat, hogy korlátozzuk azokat a vágyain­kat — főleg a politika területén —, amelyek­nek megvalósítása szenvedéseket okozna má­soknak. Ezeknek a kívánságoknak megféke­zése, a kísérlet arra, hogy összeegyeztessük, — sőt összehangoljuk az ellentétes vágyakat, ez az, amit — kissé vérszegény kifejezéssel — nemzetközi megértésnek neveznek.« CSAK TÁRGYILAGOSAN Es: ság. Ehhez képest merőben mások az első benyomások, amelyeket az évek vagy sok­szor évtizedek óta nem látott óhaza ébreszt bennük, és sokféle lesz az élmény is, amely Itthon-tartózkodásuk eredményeképpen kialakul bennük. Magától értetődő, hogy egészen más érzésekkel lépi át Hegyeshalomnál a Magyar Népköztársaság határát, vagy teszi lábát honi földre a Fe­rihegyi repülőtéren az — a 20-as és 30«as évek munkai­­nélkülisége és vigasztalan nyomorúsága elől — idegen világba támolygott munkás, iparos, paraszt, vagy a maiga számára tervező asztalt nem talált mérnök, mint az, aki polgári vagy úri életformájá­nak átmentését gondolta le­hetségesnek valamely nyu­gati országban a második vi­lágháború utón. S azon sincs semmi csodál­koznivaló, hogy az óhazáról alkotott véleményük kiala­kításában gyakran befolyá­solja őket a választott új ha­zájukban kialakított életfor­májuk és az emigrációba is magukkal vitt korábbi élet­­szemléletük. Senki nem kí­vánja, és gondolom, legke­vésbé a hivatalos kormány­körök, hogy Itthon járt hon­fitársaink egy tejjei-mézzel folyó magyar Kánaánról szá­moljanak be künn élő bará­taiknak. De az elfogultságok­tól és előítéletektől mentes beszámolót a haza joggal elvárja az itthon járt magya­roktól. Mert vannak, és nem is kevesen, a hazalátogató hon­fitársak között, akik a meg­elégedés túlzó fokán nyilat­koznak idehaza éppen úgy, mint ott künn, új hazájuk­ban is, ahová visszatértek. Minden nép és nemzet — modem idők által diktálta, így a mienk is — tele van a megnövekedett számú és megoldásra váró problémák­kal. Ebből pedig egyenesen az következik, hogy mindent hibátlanul tökéletesnek látni —, ilyen ebetekben nem a megszépítő messzeségen, ha­nem inkább a megfiatalító közelségen keresztül nézni és látatni: — ez is lehat torzí­tás« Az ilyenfajta lelkendezés talán éppen ellenkező hatást vált ki —, ott künn és ne­künk sem segít idehaza. Vannak azután, akik itthon, kritika nélkül az elragadta­tás hangján beszélnek min­denről, ott künn pedig a leg­jobb esetben is ajkbiggyesz­tő semlegességet mutatnak. Az ilyesmi nem udvariasság, nem tapintat, hanem egészen más ... Elfogulatlan bírálat itthon, hű beszámoló ott künn, csakis ez a becsületes eljárás. Van végül a hazaláto­gatóknak egy harmadik, sze­rencsére nem iis nagyon gya­kori fajtája, akik előítéletek­től vezettetve fekete szem­üveget biggyesztenek az or­rukra, és csak azt látják, amit látni elhatározott szán­dékuk volt. És ez nem több és nem kevesebb, mint az, amit egy ellenséges propa­ganda évek hosszú során át elhitetett velük. Ezek azok — akiket én magamban még ott künn a »-megsértettek­nek« neveztem el —, akik a harminc év előtti Magyaror­szágról álmodoztak ott künn. és mert nem ezt látják vi­szont, visszatértükben mint­egy önigazolásképpen: hogy lám, lám, minden úgy van, ahogy én gondoltam —, ha­mis és elfogult képet adnak átalakult régi hazájukról, ök azok, akik a televíziós, asz­faltos, villanyvilágításos ma­gyar faluról éppúgy nem vesznek tudomást, mint az újjáépülő Várról. Ezekkel aztán könnyén megeshet az, mint egyik is­merősömmel történt, akit egy dél-amerikai társaságban mutattak be nekem. Amikor magyar hangzású nevét hal­lottam, érthető kíváncsiság­gal kérdeztem meg tőle: Ugye maga is magyar? Nem — válaszolta tiszaháti kiejté­sű spanyolságával —, én chilei vagyok. Mire a benn­szülött házigazda kissé élesen jegyezte meg: »Ez azt jelenti, hogy chilei embernek is épp­oly kevéssé leszel jó, mint amilyen voltál magyarnak«. Gulácsy György HOZZÁTARTOZÓIK KERESIK GÄVAI GAÁL JENŐT (született Petrozsényban, 1908-ban) keresi volt yjUk osztálytársa és régi barátja, Szűts Er- 1 vin. Gával Gaál Jenő, akinek szakkép­zettsége matematika—fizika tanár, 1944- 1L-, ig Magyarországon mint polgári iskolai ' tanár működött, jelenleg Franciaország-VT K ban él és autóvezérképviselő. Itt közölt fényképe 18 éves korából való. SARLÓS ANDORT (született 1941 február 20-án, anyja neve Kelemen Mária) keresi édesapja Gyuláról. Sarlós Andor vasesztergályos és marós 1958- ban Norvégiába került és levele szerint egy kereskedelmi hajón dolgozott. Régen nem irt haza. NAGY LÁSZLÓT (született Mezőtárkányon, 1922. októbe­rében, anyja neve Kiss Ilona) keresi édesanyja Salgótarján­ból. Nagy László 1953 januárjában eltávozott hazulról és azóta nem adott magáról élet jelt, SZÉCSÉNYI SÁNDORT (született Budapesten 1923 jú­nius 13-án, anyja neve Mucsi Erzsébet) keresik szülei Buda« pestről. Szécsényi Sándor 1957-ben Ausztráliába vándorolt, ahonnan 1962 februárjában írt utoljára haza. M. ASCHENFELD fényképészt (született 1920-ban Bu­dapesten, anyja neve Bállá Rozália) keresi édesanyja Budar pestről. M. Aschenfeld 1945-ben Ausztráliába távozott és 1946 óta nem irt családjának. BALOGH GÁBORT (született 1940. április 21-én) keresi édesanyja Salgótarjánból. Balogh Gábor 1956-ban Franciaor­szágba került és utolsó levelét 1960-ban írta anyjához. BERES JÓZSEFET (születeti Jászapátin 1917-ben) keresi Franciaországban élő felesége. Béres József utolsó hazai mun­kahelye 1956-ig a pécsi Zsolnai-gyárban volt, azóta Ismeret­len a tartózkodási helye. Felesége életjelt kér tőle. SIMON GÉZA ZOLTÁNT (született Budapesten 1913. jú­nius 6-án, anyja neve Szendrey Róza) keresi felesége Buda­pestről. Simon Géza 1954-ben Brazíliába vándorolt és utol­jára 1958 karácsonyára irt családjának. TOBAK IMRÉT (születeti Csanádapácán 1908-ban, anyja neve Szabados Anna) keresi nővére Budapestről Tobak Imre 1931-ben Franciaországba került, de 1949-ben megszakadt a családi kapcsolat. NAGY ISTVANNÉ született KRISTÓF EMMÁT, flát, MAROSI TIBORT, valamint FÜRSTAND FERENCET, akik jelenleg kanadai lakosok, keresi Végső Éva Svédországból. DESI GYÖRGY és felesége, RÉTHÁZI MAGDA Los-An­­geles-t (U. S. A.), TURN ISTVÁN és PÉTER montevideói (Uruguay) lakosokat keresi barátjuk, Lokar Rudolf Israelből. Kérjük kedves olvasóinkat, akik Ismerik keresett honfi­társainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kap­csolatot kerestető hozzátartozóikkal, A MAGYAROK VILÁG­SZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetök­­höz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292, Budapest 62. A SZÜLŐFÖLDÜNK HULLÁMHOSSZAI NYUGAT-EUROPÁBAN éló honfitársaink részére adásainkkal mindennap — közép-európai ldószámítáa azerlnt — este 20 órától 20 óra 30 percig és 22 órától 23 óráig Jelentkezünk a 30,3, 41,5 és a 48,1 méte­res rövidhullámon, valamint a 240 méteres középhullámon. DÉL-AMERIKAI honfitársaink részére sugározunk műsort minden­nap argentínai helyi Idő szerint este 20 óra 30 perctől 21 óráig (kózép­­európal idő szerint éjjel 0,30 perctói 1 óráig) a 25,2 és a 30,5 méteres rövidhullámon. ÉSZAK-AMERIKAI honfitársaink részére naponta kétszer adunk műsort. Keleti standard New York-1 időszámítás szerint este 20 Arakor és 23 óra 30 perckor. Csendes-óceáni standard — San Franclscó-1 és Los Angelesi idő szerint — este 20 óra 30 perctől 21 óráig. Egyórás mű­sorunkkal keleti standard New York-1 ldószámítáa szerint este 21 órá­tól 22 óráig Jelentkezünk. Zenés műsort sugározunk kózép-európai Idő­számítás szerint reggel 4 órától 4 óra 30 percig. A fenti adások hullám­hosszal: 30,5, 41,5 és 50,3 méteres rövidhullám. Csak vasárnap a Nyugat-Európában éló hallgatóknak 15 órától 17 óráig «Vidám vasárnap délután« címmel sugározunk műsort a 240 méteres közép-, a 25,2, a 30,5 és a 41,5 méteres rövidhullámon. Kéthetenként (tehát évente huszonnégy Ízben) megjelenő lapunk, a Magyar Hírek évi előfizetési ára Magyarországon 48,— forint. Ha lapunk olvasói külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési dija az egyes országokból a kóvetkező: Egyesült Államok 2,40 USA S, Kanada: 2,80 can. $, Brazília: 1500,00 cru­zeiro, Ausztrália: 21/- shilling, Ausztria: 58,— Schilling, Fran­ciaország: 12,— NFr, Nágy-Brltannla: 17/8 shilling, Német Szövetségi Köztársaság: 10,20 DM. Az előfizetési díj bank útján Is átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171 223—70. sz. folyószámlánk Javára, vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-oder-cheque beküldé­sével. Ha bármelyik olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében 24 nemzet­közi postai válasz-coupont is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le keU azokat bélyegeztetni. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevűket és elmüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozások és clmhelyesbltések közlését Is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 82. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents