Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-10-15 / 20. szám

A BUDAPESTI OPERETTSZlNHÁZ VENDÉQSZEREPLÉSE

olaszorszAqban és Ausztriában

Nincs a világnak olyan számottevő könnyűzenei színpada, ahol ne játszottak volna már magyar operettet. A magyar operettzene mindenütt kedvező fogadtatásra talált, elismerést, sikert aratott. A közelmúltban új feladat állt a magyar operettművészet előtt, nem is könynyü, hiszen az opera hazájában, Olaszországban, majd a “■keringő városában« Bécsiben — ahol ugyancsak nem ismeretlen — kellett újból bemutatkoznia. Erre a feladatra vállalkozott a Budapesti Operettszinház 160 tar gú együttese, amely mind Magyarországon, mind külföldön már sok és forró sikert aratott.

Ez alkalommal Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének dallamai csendültek fel egymás után Trieszt, Pisa, Montecatini, Velence és Bécs színpadain. Sok-sok ezer ember — köztük számos külföldön élő magyar nézte meg az előadást a közel egyhónapos külföldi vendégszereplés alatt. A silker, a magyar zene és a magyar szó, az operettszinház művészegyüttese sok kint élő honfitársunk szivét dobogtatta meg erősebben, ébresztett fel már-már szunnyadó érzelmeket. Egy trieszti néző az első előadás után — amelyet közel 4 000- en tekintettek meg — csillogó szemekkel kereste fel a színház igazgatóját és kérte, engedjék meg, hogy a másnapi előadást magnetofonszalagra rögzíthesse. Elmondotta, hogy meghallgatta eddig is az operettzenét, de a klasszikus operát jobban kedvelte. Az operettzenét, a Kálmán operettet igazán értékelni csak most tudja — majd kicsit melankolikusan hozzáfűzte: a Hajmást Péter, az Álom-álom édes álom, és Túl az Öperencián... kezdetű dalok valójában csak magyarul igazán szépek...

Trieszt után Pisában, Montecatini ben és Velencében a zenét kedvelő olaszok, unatkozó, mindenre kiváncsi turisták és lelkes, külföldön élő magyarok nézték meg az előadást. Találkoztunk olyan honfitársakkal, akik messze északról, Svédországból, Norvégiából utaztak Itáliába —

mint mondották: “egy kicsit felmelegedni“, de álmukban sem gondoltak arra, milyen kellemes meglepetést tartogat számukra a véletlen: egy magyar együttes előadásét láthatják. A magyar hallgatóság zömét azonban az Olaszországban élők alkották, akik gyakran távoleső városokból utaztak az előadás színhelyére. Volt, aki Dél-Olaszországból érkezett, és több száz kilométeres utazással járó fáradtságét vállalt magára, pusztán azért, hogy a Csárdáskirálynő előadásán részt vegyen. Arcán csak mosoly volt, a fáradtságnak nyoma sem látszott rajta.

Az előadások Magyarországon szokatlan — este fél 10 órás kezdése és éjfél utáni befejezése, a sok utazás az együttes művészeit meglehetősen igénybe vette. Mégsem tudtak ellenállni a sok szívélyes meghívásnak. Ilyen spontán meghívás, illetve találkozás történt Velencében: előadás után kissé fáradtan ment az egyik csoport szállodája felé, amikor útközben jókedvű éneklésre, vidám kacagásra lettek figyelmesek. Magyar nóták dallamait hozta a kellemes lidói éjszakában a tenger felől áramló szellő. A szállodája felé tartó társaság fáradtsága éppen úgy elszállt, minit azoké a művészeké, akik m/T letelepedtek néhány Velencében, időző honfitársunk meghívására egy kis olasz vendéglő kerthelyiségében. Mint kiderült, a meghívó társaság tagjai sem Ismerték egymást, ki Németországban, ki Angliában vagy Franciaországban élt, életkorban is különbözőek voltak, de egyben az egész társaság egységes volt; mindenkit a szülőföld szenetete hatott át, azé a szülőföldé, amelyből a motívumokban gazdag szárnyaló dállamú Kálmán zene is gyökerezik, s ahonnan a Csárdáskirálynő melódiái elindultak világhódító útjukra.

Az oiasz újságok egyöntetűen az elismerés, a lelkesedés hangján írtak a vendégszereplésről. A bécsi lapok többségének hasábjain is hasonló méltatások jelentek meg. Ha lehet, Itt a közönségsiker még nagyobb volt, mint Olaszországban, még akkor Is, ha a sajtó visszhangja nem is általánosan ezt tükrözte. A Theáter an der Wien nézőtere minden este zsúfolásig megtelt és gyakran felhangzó tapsok és vastapsok mindennél ékesszólóbban bizonyították a sikert.

A bécsi közönség most is, mint annakidején — és mint

A bécsi vendégszereplés Idején nagyon sok levelet, és táviratot kapott az együttes főleg olyanoktól, akik a nagy távolságok miatt nem tudták az előadást megtekinteni. Nagyon meleghangú üdvözletét küldött az együttesnek Kálmán Imre özvegye és további sikereket kívánt. Találkoztunk egy Kanadában élő honfitársunkkal — aki magyarországi látogatása után már visszatérőben volt, ennek ellenére minden este megnézte az előadást, és mint mondotta, sok ezer ott élő magyar óhaja és vágya, hogy az Operettszínházat Kanadában üdvözölhesse. Talán egyik legkedvesebb levél Franciaországból jött, melyben írója közli: Olaszországban akarta szabadságát tölteni, de mivel az együttes ottani turnéja már befejeződött — és szabadságát csak most tudta kivenni, — módosítja elképzeléseit, Olaszország helyett Bécsbe utazik, hogy láthassa a “Csándáskirálynőt*.

files Tibor

Honthy Hanna Cecília szerepében

Németh Marika Sylvia szerepében

• i

minden operettnél, — megértette, hogy nem a librettó nagyonis szokásos meséje adja a darab értékét, hanem a kitűnő, a melódia,dús zene, amely feledtetni tudta és tudja a cselekmény naívságát. A siker mindenkori fokmérője a közönség reagálása, a darabbal való együttélése. Bécsben mindez megvolt, hiszen Honthy Hanna finom és művészi játékát, énekét sok elismerő itaps jutalmazta, s a légkört jellemezve, Koesuthdijas művésiznőnk úgy nyilatkozott, hogy Bécsben! is Budapesten érezte magát. Általános tetszést váltott ki Németh Marika Silvia alakítása, üde, csengő szopránja, Baksay Árpád lendületes, ércesen csengő hangja, Csorba István remekbeszabott “Miska“ alakítása, a tánc és énekkar, a zenekar összeszokottsága, csiszoltsága. A színház vezető művészeinek, már a turné első felében elfogyott a dedikált fényképkészlete, és az utánpótlás épp idejében érkezett Bécsbe, így sok operett-rajongó gyűjteménye gazdagodott néhány új szerzeménnyel.

Vendégeinkről, Krausz Ilonka zongoraművésznőről és férjéről, dr. Vincze László csellómüvészről, az egykori budapesti Magyar Trio két tagjáról szóló kis beszámolónkat tulajdonképpen —

Dr. Vincze László és Krausz Ilonka

(Novotta Ferenc felvétele)

A KÉT HAZA ÉS EGY SZÍV GONDOLATÁRÓL

zenei nyelven — tételesen kellene tolmácsolnunk.

Dr. Vincze László becsomagolt pogygyásza tószomszédságában felesége könnyes arcára pillantva, Így sóhajtott: — Mit is tehet az ember, akinek két hazája van és egy szive1

Még néhány perccel ezelőtt, a budapesti Duna Szállóban Vincze doktor verssorokat mormolt Arany János Buda halálából...” Hullatja levelét az idő vén fája..." Aranyt mormolt csöndben, aztán, kicsit bosszankodva állapította meg: itthon úgylátszik nem vigyázunk eléggé a magyar nyelv szépségére. Azt írják a villamoson kifüggesztett táblára: “Fogódzkodjon meg, hogy el ne essék!« — holott sokkal szebben hangzanék a »fogódzkodjék;« kifejezés. Fia, aki 23 éves, Norvégiában kutató vegyész, és hat nyelven ir, biztosan így mondaná magyarul... S utána megint: »Ébredj, deli hajnal, te rózsa-özönlő!...

Ilonka az itthon meglelt barátokról beszél, elsősorban zenei életünk egyik tekintélyéről, Kun Imréről, az egykori koncertrendezóról, házassági tanújuk volt annakidején... Aztán izraeli fiatal muzsikusokat említ; külföldi zenei versenyeken feltűnési keltenek a magyar müvek előadásával. Vajon kiktől tanulják — Izraelben? — csodálkoznak a zsűritagok.

Tólük, Krausz Ilonkától és Vincze doktortól és a többi kint élő magyar pedagógustól, a szintén magyar származású Hauser Emil által 1939-ben alapított Izraeli Konzervatóriumban. A velük együtt működő magyar zenepedagógusok, Weiner Leó egykori tanítványai áldásos tanításából merítve, nevelik, ké- , pezik művésszé Izraelben a világ kü- ( lönböző tájairól odatelepedett családok \ gyermekeit... Ilonka a zongorafőtan- Jj szak és a metodika tanára, Vincze doktor csellózni tanít és az Israel Philharmoniát tagja. Huszonhét évvel ezelőtt választották az új hazát, de vitték a régit is — Lisztet, Bartókot, Kodályt, Weinert — (s most vittek magukkal új magyar müveket)... s a magyar szerzők muzsikája egyre erőteljesebben hódítja meg az igényes zenei közönséget a pódiumon a két magyar művész (és a többi pedagógus-művész) tolmácsolásában.

(hernádi)

Frank Basky honfitársunk, aki több éve nyugdíjban van Amerikában, gyógykezelés céljából az idei nyáron Magyarországon tartózkodott. Mr. Basky, aki fiatal korában szobrászmüvészettel foglalkozott, elutazása előtt meglátogatta Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművészt. Képünkön Mr. Basky Mikus legújabb szobra előtt

(Vámos László felv.)

HOZZÁTARTOZÓIK KERESIK

TÓTH ISTVÁN FERENC OTTÓT (született Halászln 1928. október 18-án, anyja neve Schifter Ilona) keresi édesapja Kemencéről. Tóth István kereskedelmi iskolai tanuló korában 1948-ban külföldre távozott és 1950-ben Passauból irt utoljára szüleinek.

Dr. FÜLÖPP ISTVÁN JÓZSEFET (született Budapesten 1902. Július 6-4n, anyja neve Pethe Margit) keresi felesége Balmazújvárosból. Fülöpp István 1940-ben vándorolt ki San-Franciscóba, Callfornlába (U. S. A.) 1962 március óta nem íft családjának.

KOTVÄSZ FERENCET (született Kisnaményben, anyja neve Takács Erzsébet) keresi leánya, Emma Budapestről. Kotvász Ferenc 1911-ben Kalamazooba (Michigan, U.S.A.) költözött, ahonnan 1929-ben írt utoljára hozzátartozóinak.

MUNKÁCSI LÁSZLÓT (született Szolnokon 1934. október 28-án, anyja neve Samu Anna) keresi édesapja Gyömrőt'61. Munkácsi László 1956-ban Kanadába került és utolsó levelét 1959 karácsonya táján irta szüleinek Ottawából (Ontario).

SZILÁGYI ISTVÁN GYÖRGYÖT keresi édesanyja Nyíregyházáról. Szilágyi István 1950-ban Ausztráliába került és a múlt év karácsonya óta nem ad hírt magáról.

STALLENBERGER IMRÉNfi született GÁSZ ANNÁT keresi húga, Erzsébet Nagymányokról. Stallenbergemé 1916. szeptember 17-én Nagymányokon született. Húga annyit tud róla, hogy külföldön él, de életjelt eddig nem adott magáról

CZIFFERY JÓZSEFET (született Aranyosmaróton 1902- ben, anyja Pupák Teréz) keresi fivére, Béla. Cziffery József festőművész 1933 decemberében Uruguayba vándorolt és Salto városban képzőművészeti tanár. Utolsó levele Itthoni hozzátartozóihoz 1947 decemberében kelt.

CZIKÓ SÁNDORT (született Törökszentmlklóson 1921. március 21-én, anyja Kulcsár Rozália) keresi testvére Fegyvernekröl. Czikó Sándor 1944-ben Németországba került és 1949 óta nem adott magáról életjelt.

SÁGI JÓZSEFET (született óbecsén 1887-ben, anyja neve Szalados. Amália) keresik Jugoszláviából Bonyhádra költözött rokonai. Sági József óbecséről 1907-ben San-Franclscóba (California, (U.S.A.) vándorolt és 1950-ben látogatott el Óbecsére, ahonnan akkor már a rokonság egy része Magyarországra, Bonyhádra költözött.

KOSCH HILDA férjezett OLÁH LÁSZLÓNfiT (született Szászrégenben, anyja neve Wagner Regina) örökösödési ügyben keresi sógornője Budapestről. Kosch Hilda 1945 körül Clevelandba (Ohio, U.S.A.) vándorolt ki és azóta megszakadt a kapcsolat közöttük.

SZÖRÉNY ERNŐT 68 év körüli telefongyárt mérnököt, aki 1020 körül Brooklynba (N.Y. U.S.A.) vándorolt, keresik budapesti rokonai hagyatéki ügyben.

SOMOGYI JÁNOST (született 1939-ben, apja nyugalmazott kántortanító, rezi lakos) keresi édesapja kollégája a Német Szövetségi Köztársaságból. Somogyi János Londonban él és 2—3 éve nem ad hirt magáról.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot kerestető hozzátartozóikkal. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a keresletükhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 202, Budapest 62.

A SZÜLŐFÖLDÜNK HULLÁMHOSSZAI

NYUGAT-EURÖPABAN élő honfitársaink részére adásainkkal mindennap — közép-európai Időszámítás szerint — este 20 órától 20 óra 30 percig és 22 órától 23 óráig jelen tkezünk a 30,5, 41,5 és a 48,1 méteres rövidhullámon, valamint a 240 méteres középhullámon.

DEL-AMERIKAI honfitársaink részére sugározunk műsort mindennap argentínai helyi Idő szerint este 20 óra 30 perctől 21 óráig (középeurópai Idő szerint éjjel 0,30 perctől 1 óráig) a 25,2 ét a 30,5 méteres rövidhullámon.

ESZAK-AMERIKAI honfitársaink részére naponta kétszer adunk műiort. Keleti standard New York-1 Időszámítás szerint este 20 órakor és 23 óra 30 perckor. Csendes-óceáni standard — San Franeltcó-1 és Los Angelesi Idő szerint — este 20 óra 30 perctől 21 óráig. Egyórás műsorunkkal koletl standard New York-1 Időszámítás szerint este 21 órától 22 óráig jelentkezünk. Zenés műsort sugározunk közép-európai Időszámítás szerint reggel 4 órától 4 ón 30 percig. A fenU adások hullámhosszait 30,5, 41,5 és 50,3 méteres rövidhullám.

Csak vasárnap a Nyugat-Európáhan élő hallgatóknak 15 órától 17 óráig “Vidám vasárnap délután« címmel sugározunk műsort a 240 méter«« közép-, a 25,2, a 30,5 «■ a 41,5 méteres rövidhullámon.