Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-10-01 / 19. szám
/M E Z Ő T Ú R? vész és sok-sok híres mezőtúri fazekas. A badárvázákat, a gyönyörű korsókat keresi Svédország, vásárolja: Hollandia, Norvégia, Olaszország. De eljutnak a nagykunsági város fazekasmestereinek remekei Franciaországba, Angliába és Kanadába is. —• Mi egyéb lenne a város nevezetessége, mint a gimnázium — válaszolja Pap László tanár úr, a magyar, német és orosz nyelv professzora. Négyszázharmincnégy esztendős az intézet. Pap tanár úr 1921. szeptembere óta tanít benne. Negyven érettségije volt idáig. Tanítványainak száma — ki tudná hirtelen összeszámlálni?... — JövÖre ötven éves érettségi találkozó is lesz — meséli Kiss Judit, az egyik gimnazista — eljön Chicagóból a nagyapám osztálytársa: Vollek István bácsi is ... ... A cipész kisipari termelőszövetkezetben Katona Sándor, az idős mester és Patkós Teréz, a fiatal szakmunkás, Svédországnak készülő korcsolyacipőket mutat. Eddig futballcipőket gyártottak: Irak, Honduras, Belgium, Svájc, Spanyolország és Olaszország számára... ... A szőnyegszövő háziipari szövetkezet osztrák és svájci megrendelésre dolgozik. Négyszázharminc munkása van. Négyezer négyzetméter szőnyeg készül itt egy negyed év alatt exportra. De büszke a város — és méltán — a gyönyörű, új könyvtárára, a gépállomásra, a kétszázhúsz ágyas kórházra, a vízműre, az új óvodákra, bölcsődékre. — Évente egymillió forintot költünk művelődésre. Építünk egy nyolctantermes új iskolát. Űj áruházat is létesítünk, ami tízmillió forintba kerül — újságolják a tanácsnál. A régi Mezőtúr megfiatalodott, újjászületett. Negyvenötmillió forintos költséggel új bekötőutak készültek. Budapest és Békéscsaba felől éppen úgy betonút vezet a városba, mint Túrkeve vagy Tiszaföldvár felől. Pusztapó és Kispó új község lett. _ ... A régi vásártéren 1952-ben új iskola nyitotta meg kapuit: a Mezőgazdasági Technikum. Ez is a híres város nevezetességeinek egyike. Az iskola traktoros brigádvezetőket, illetve műhelyfőnökö'ket képez az új paraszti nagybirtokok, a termelőszövetkezetek számára. Rendes hallgatóinak létszáma ezer, de van hatszáz levelező növendéke is. Ezek valamenynyien a termelőszövetkezetek tagjai. Az új város új élete természetesen nem problémamentes. Sok feladat vár még megoldásra. Egyik legégetőbb kérdés: ma is kétezerötszázan járnak el Mezőtúrról dolgozni. Magától értetődő, hogy nem gyalog, mint a régi keserves kubikos-világban, hanem vonaton, autóbuszon és motorkerékpáron. Szolnoktól Budapestig megtalálhatni a mezőtúriakat üzemekben, gyárakban, építkezéseknél. A város vezetősége azt kéri, létesítsenek ipari üzemeket Mezőtúron. Könnyűiparra és élelmiszeriparra gondolnak. Ez az egyetlen megoldás tenné lehetővé, hogy a kétezerötszáz utazgató munkásnak a jelentékenyebb hányada otthon dolgozzék. — Mi hát ennek a nagykunsági városnak a nevezetessége — kérdjük újra Móricz Zsigmond szavaival? — Az, ami az országnak: nincsen benne szegény ember — vallják a mezőtúriak... Jóós F. Imre Pap László tanár úr, a mezőtúri gimnázium legidősebb professzora munka közben inikumban Hazafelé menet Ketten a Mezőgazdasági Technikumból. Alsó kép: Borsos Géza fazekas népművész, az aranykezű mesterek egyike (Novotta Ferenc felvételei) Egy kis mintakollekció a készáruk gyűjteményéből (Kun Mlhályné) Amikor tizpcrcre csengetnek
