Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-10-01 / 19. szám
MIRŐL NEVEZETE. liíríF h* a * *3] ui ■„ .1. jI JL I 1 1 A négyszáz esztendős gimnázium »...nagy erőműnkre szolgálna, a többi itteni mezőtúri ismerősöket is beleértve, ha olvashatnánk és láthatnánk képeket az új Mezőtúrról«. (Joseph Ivany New York-i olvasónk leveléből.) Az Alföld kellős közepén, a nóta is elhírelte nevezetes Nagykunságban, ahol a Berettyó és a Körös vize dajkálja a széles határt, ott áll a híres város: Mezőtúr. Több mint négyszáz esztendős az iskolája. Aranykezű fazekasmestereinek vázáit, korsóit ismeri a világ. Kubikosai hajdanán nemcsak Tolnát, Baranyát, de fél Európát megjárták — gyalog. Fogadójában száztizenhat esztendővel ezelőtt, Petőfi Sándor is lakott. Verset is költött ittjártáról: Minő az út! ...de vajon út ez? Vagy fekete kovász talán? Mely ha kisül, leszen belőle Kenyér az ördög asztalán. Ne dögönyözze kend csikóit, Ne dögönyözze kend, kocsis, Fölérünk Pestre, ott leszünk tán Már az ítéletnapon is. »Utazás az Alföldön« — ez a címe a költeménynek. Olvasható a keltezés is a vers alatt, imigyen: »Mező-Túr, 1847«... ... Harminchat esztendővel ezelőtt Móricz Zsigmond »gyalogolt« a Nagy-Kunságon. Mezőtúron azt kérdezte: — Mi ennek a nagykunsági városnak a nevezetessége? — Sok a föld és sok a szegény ember — hangzott a válasz. (A Nagykunság legnagyobb városa éhezett azokban az esztendőkben. 1931. szeptember 6-án ötszáznegyvennyolc mezőtúri földmunkás levelet írt a »Nagyméltóságos Belügyminisztérium«-hoz. Kérték, hogy: »tekintettel a sok éhező családra, munkát és keresetet létesítsen«. A város polgármestere támogatta a kérést. Javasolta, hogy sürgősen indíttassák meg a vízszabályozási munkálatokat. A belügyminiszter átírt a földművelésügyi miniszterhez. Ott elutasították a kérést, mivel a költségvetésben nem volt rá fedezet.) ... Ha valaki az idei őszön tudakozódik afelől, hogy mi ennek a nagykunsági városnak a nevezetessége, többféle választ kap. — Az öntözéses gazdálkodás — mondják a termelőszövetkezetekben. A mezőtúri határban harmincezer holdon nyolc termelőszövetkezet gazdálkodik. Ennek a területnek 25%-át öntözik. Az éltető vizet elsősorban a rizstermelésnél hasznosítják. A Berettyó és a Körös 83 kilométeren át öleli a város határát. Vizet kaptak a szárazlaposi szikesek is. Nemsokára öntözik majd a réteket, legelőket és stabilizálják a kapások terméshozamát. A rizsen kívül búzát, kukoricát termelnek, sertést tenyésztenek. És a mezőtúri földben, amely olyan, mint a »fekete kovász«, tizenhárom mázsa a holdankénti átlagtermés, holott régen hatot is alig fizetett a búza... ... Kacsó Benjámin, a Fazekas Népművészeti Ház igazgatója, vagy Jakucs Imre, a népművészet mestere természetesen amellett kardoskodik, hogy a fazekasmesterség a híressége a városnak. A fazekasmesterek szövetkezetbe tömörültek. Együtt dolgozik Borsos Géza népművész, Veres Lajosné népi iparrnű-Gyakorlati oktatás a Mezőgazdasági Te Készül a híres mezőtúri szőnyeg A tanácsháza. Alsó kép: Katona Sándor és Patkós Teréz a cipészszövetkezet export-modelljelvel Délután a könyvtárban I
