Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-10-01 / 19. szám
Az aszódi intézet látképe (om>oz4sg^/f Amikor az ember arról hall, hogy egy gyermek állami gondozásba kerül, azonnal a régi idők menhelye jut eszébe, pedig az elmúlt évtizedekben ezek az intézmények megszűntek, illetve annyira megváltoztak, hogy szinte semmiben sem hasonlíthatók az egykori menhelyhez. Megszűntek a régi világ börtönszerű lelencházai, különböző álhumanista gyermekintézményei és velük együtt eltűntek a mee zőgazdasági cselédnek kiadott lélencgyerekek tízezrei is. Az állami gondozásba vett gyerekek sorsát sikerült tartalmilag is méltóvá tenni szocialista államunk erkölcsi és nevelési elveihez. 1938-ban például 41 ezer gyerekről gondoskodtak úgy, hogy közülük 35 ezret nevelőszülőkhöz adtak ki. Most viszont 27 ezer gyerek van állami gondozásban és ebből mindössze 7 és félezer él nevelőszülőknél, akik rendszeresen beszámolnak az illetékes gyámhatóságnak neveltjeik helyzetéről és a gyerekek sorsát rendszeresen ellenőrzik is. Hogyan, milyen okból kerülnek ma gyerekek Magyarországon állami nevelőintézetbe? Két nagy csoport között kell elsősorban különbséget tennünkAz elsőbe azok a gyerekek tartoznak, akik maguk nem okai. azaz nem tehetnek arról, hogy állami gondozásba kerülnek. Ilyenek azok, akik teljesen árvák, szüleik súlyos, vagy fertőző betegek, vagy éppen bűncselekményt követtek el, amiért elítélték őket. De az állam törődik azokkal is, akikről szüleik bűnös módon nem gondoskodnak. A másik csoportba a zárt intézetbeutalt gyermekek tartoznak, azok, akik fiatal koruk ellenére maguk is követtek el már kisebb bűncselekményeket, de az illetékes bírói vagy gyámügyi szervek szerint helyesebb őket nevelésük érdekében büntetlenül kiemelni rossz környezetükből, és megfelelő nevelésükről gondcjrodni. inkább célravezető, mint börtönre ítélni őket. Ilyen bűncselekmények például a csavargás, muníkalkerülés, garázdaság, kisebb lopások stb. Ez a rövid összefoglaló is elárulja, egyfelől, hogy az indokok között ma már nem szerepel a szegénység, amikor a család nem tud gondoskodni a gyerekek eltartásáról; másfelől viszont, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalok családi, vagy baráti környezetében még mindig hatnak az előző társadalmi rendből örökbe kapott helytelen nevelési szemléletek, káros szenvedélyek, amelyek alól az oly könnyen befolyásolható fiatalok nem tudják kivonni magukat. Természetesen a kétféle csoportba tartozó fiatalokat nem egyazon intézetben helyezik el. A gyámhatóság alapos vizsgálata határozza el, hogy melyik intézetbe kerüljön az, aki saját hibáján kívül, vagy az, aki gyógypedagógiai nevelésre szorul, megint máshová a bűncselekményt elkövetők, akiket már szorosabban kell ellenőrizni. • Az intézmény kapuját átlépve, az újonc az intézmény önkormányzatával találkozik, folytatja tanulmányait és különböző szakmákat tanulhat ki. Tanulmányi előhaladása, magatartása alapján lesz az újoncból növendék, vagy az intézet egy-egy önkormányzati egységének vezetője. Erről mindig az önkormányzati szerv dönt a nevelők javaslata alapján. Bizonyos előrehaladás után a gondozottak különböző kedvezményben részesülnek, meglátogathatják szüleiket, eltávozási engedélyt kapnak. Az önkormányzati szervnek az igazgató, az . igazgató helyettese és a növendékek közül a szakaszparancsnokok a tagjai, de helyet kap benne többek között az intézet kultúrvezetője, sportfelelőse, akik maguk is intézeti tanulók. Havonta tartanak értekezletet, de kéthavonként az egész intézet részére rendeznek gyűlést, amelyen szabad hozzászólási joga van az intézet minden tanulójának. A növendékeket tanárok, szakmájukban képzett mesterek tanítják, nevelésükkel tanári képesítéssel rendelkező nevelők foglalkoznak. A szakmát tanuló fiatalok előremenetelüktől függő nagyságú ösztöndíjat kapnak, amelynek egyrészéből térítést fizetnek a lakásért és étkezésért, megmaradó részét pedig takarékkönyvben helyezik el, amelyet a fiatalkorú szabadulásakor kézhez kap. Ezenkívül van zsebpénzük is. Intézeti beutalásuk egész tartamára kapnak munka-, kimenőruhát, cipőt, bakancsot. Valamennyi intézetben van rádió, televízió, könyvtár, filmvetítéseket tartanak és önálló kultúrgárda működik. Valamennyi intézménynek saját orvosa van. Havonta egyszer belátogathatnak a szülők is, a levelezés pedig nincs korlátozva. A bekerülő gyerekek fejlődését első perctől kezdve figyelemmel kísérik és türelmes beszélgetésekben keresik, kutatják esetleges társadalomellenes magatartásuk indító okait. Ugyanakkor felmérik, készségeiket, értelmi képességeiket is. A szerzett ismeretek birtokában látnak hozzá a neveléshez. Ha például baráti köre volt rá káros hatással, akkor az intézeten belül olyan fiatalok körébe helyezik, akik ezt a hatást ellensúlyozni, megváltoztatni képesek. Ha a szülőkben volt a hiba, akkor a pedagógusok kapcsolatot keresnek velük is és őket is igyekeznek megváltoztatni. Ha pszichológiai vagy idegorvosi beavatkozásra van szükség, akkor az intézet orvosát hívják segítségül. Ez a munka, mivel nehezen nevelhető gyerekekről van szó, nagyon sok türelmet, kitartást, odaadást kíván az intézetek pedagógusaitól, nevelőitől. A szakértelem mellett komoly hivatástudatra is szükség van, mert bizony megesik, hogy egy-két éves nevelőmunka után is visszaesés következik be egyegy gyereknél. Ilyenkor nem szabad elcsüggedniük, hanem újra és újra latba kell vetniük energiájukat a gyermek megmentésére. Az intézeti idő eltöltésével a fiatalok kikerülnek az életbe, a társadalomba. Az intézet jogosult szakmunkás bizonyítvány kiadására, amely nem tünteti fel az intézet jellegét és így mentesíti a kikerülő fiatalt attól, hogy kint az életben;, munkahelyén káros előítéleteket tápláljanak vele szemben. Ha a fiatalok hozzátartozói nem tudnak megfelelő munkahelyet szerezni számára, akkor az intézet gondoskodik erről. Addig semmi esetre sem bocsátják el az intézetből, amíg munkahelyét és elszállásolását nem látják megfelelően biztosítottnak. Ezzel egyidejűleg az intézet értesíti az Ifjúsági Szövetséget is és kéri, hogy neveltjeinek sorsát kísérje figyelemmel, segítse őket a társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedésükben. A társadalom szervezett és spontán gondoskodása így igyekszik szocialista rendünkben megakadályozni, hogy mások vagy a maguk .hibájából fiatalok elzülljenek és segíteni, hogy hasznos és boldog tagjai legyenek népünknek. Keresztúri György Az intézet igazgatónője beszélget az egyik kislánnyal (Vámos László felvételei) A rákospalotai leányintézet varrodájában vidáman megy a munka. Alsó kép: Munka után jó egy kis mozgás
