Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-09-15 / 18. szám
Zsivótzky Gyula kalapácsvető veretlenül vezet a világranglistán Maurice Belay Moiiűmi' JHaariec Oíéla ij Igen, Monsieur Maurice Bélay. így; két ponttal az ipszilonon. Különben nem jól ejtenék ki a franciák a nevét. Pontaillac-ban, az Atlanti-óceán partján érdekes kiállítási helyiség fogadja a nyaralókat. A falakon tengert, hajókat, virágokat ábrázoló festmények, az asztalokon, állványokon gonddal összeválogatott kerámia-figurák. A festmények Maurice Bélay alkotásai. Elém siet, amikor megtudja, hogy magyar vagyok. Magas, szakállas-bajuszos, mosolygós, kék szemű, fiatalos külsejű férfi. A nevét látva, természetesen az első kérdésem az, hogy magyar-e? — Igen is, meg nem is. De egyet mondhatok: nagyon büszke vagyok a származásomra. — Hogyan került Franciaországba? — Itt születtem, s itt született apám, sőt a nagyapám is. Nem tudunk egy szót sem a családban magyarul. Hogyan kerültünk ide? 1800. június 14-én, Marengo mellett Napóleon nagy győzelmet aratott az osztrákok felett. Ősöm, Bélay Tamás fogságba esett, s mint hadifogoly került délnyugat- Franciaországba, a híres Cognac-ba, ahol nemsokára megnősült. Ma is őrzöm a házasságlevelét, amely szerint Thomas Bélay, született »Varadin«, 33 éves. Házassága után »úti-levelet« kapott, azaz engedélyt arra, hogy egyik megyéből a másikba utazhasson. Ezt a levelet is féltve őrzöm. Én már a negyedik generációhoz tartozom, de az egytizenhatod magyar vérem mindig megmozdul bennem, ha Magyarországról hallok. — A festészeten kívül foglalkozik-e valamivel? — A festészet a vesszőparipám, afféle »■hobby«, de talán több is annál. Egyébként polgári foglalkozásom van: közjegyző vagyok. Három »fiatalember« ront be a szobába: a három Bélay-fiú. A legidősebb fényképész lesz, a középső a közjegyzői iroda várományosa, a harmadik — még nagyon kicsi. — Biztos vagyok benne, hogy élnek Magyarországon rokonaim, csak nem tudom, hogyan induljak a keresésükre. Jövő nyáron, vagy ősszel feleségemmel és idősebb fiammal úgy tervezzük, ellátogatunk Budapestre. Rokonaim felkutatása mellett titkos vágyam még: bemutatni néhány képemet a magyar közönségnek. Kíváncsian várjuk, Monsieur Maurice Bélay. Korolovszky Klári Két magyar atléta a világranglista élén Mintha csak tegnap történt volna... Idestova pedig tizenegy éve már, hogy a »bűvös határt« ostromló világrekorder mester Németh Imre helyett, a tanítvány — a sümegi kőbányában megizmosodott Csermák Jóska — szányalta túl a világon először a hatvan métert, a kalapácsvetésben, s nyerte meg Helsinkiben az olimpiai bajnokságot. Azóta évemként csaknem egy métert nőtt a világrekord. Az amerikai Hal Connolly és a mi Zsivótzky Gyulánk már a 70 métert is túldobta. De a sport hallatlan ütemű fejlődésére talán leginkább az jellemző, hogy az egykori bűvös határnak számító 60 métert 1962-ben már pontosan nyolcvanhat kalapácsvető lépte át. örvendetes, hogy egyelőre a mi atlétáink is — elsősorban a dobók — lépést tartanak a fejlődéssel. A világranglista élén A jövő évi tokiói olimpia megrendezésére a szokásosnál későbbi időpontban kerül sor ezért az atlétikai idény néhány hagyományos versenye őszre tolódott — a magyar bajnokságot is szeptember végén rendezik, majd utána következik a magyar — brit viadal. Am . az eddig (szeptember 1.-ig) elért eredmények alapján összeállított világranglistán két Európa bajnokunk, Zsivótzky Gyula és Varjú Vilmos imponáló fölénnyel vezet a kalapácsvetésben és súlylökésben, Zsivótzky már második éve nem szenvedett vereséget* Az Idén is sorra legyőzte nagy ellenfeleit, közöttük a világrekorder Connollyt. Edzésben többször túlszárnyalta a világrekordot (70,66 m), amitől egyébként hivatalos Európarekordját mindössze 24 centiméter választja el. Varjú Vilmos a tavalyi belgTádi Európa bajnokság súlylökő aranyérmese ez évben állandósította 19 méter fölötti formáját. Az amerikai izomóriások, — a súlylökés egyeduralmát hosszú évtizedeken át tartó kiváló versenyzők — viszont viszszaestek. A kétszeres olimpiai bajnok az öt éve Budapesten is megcsodált O’Brien, változatlanul a legnagyobb klasszis közöttük, de Varjú megelőzi őt eredményeivel. A világranglista első helye pérsze nem jelent rögtön / aranyérmet. Zsivótzky és Varjú teljesítményei azonban e két atléta nagyszerű > küzdőkén eteségévej, kiváló versenyzői erényeivel párosulva, mégis jogos reményeket kelthetnek Tokió előtt. Hol vagytok futók ? A dobószámokban nem is volna baj a színvonallal. A futók viszont sajnos egyelőre nem tudtak felzárkózni. Sőt még a jelenleg Amerikában élő kiváló edző, Iglói Mihály híres tanítványainak (Rózsavölgyi, Iharos, Tábori) 7—8 évvel ezelőtti eredményeit sem tudják megközelíteni. Az atlétika klasszikus számai közt első helyen azonban mégis a futás szerepel, s különösen a rövid és közép távokon tapasztalt lemaradás miatt elégedetlenkednek joggal a magyar sportkedvelők. A sprinterek váratlanul gyenge sikerteSen (szereplése miatt szenvedett vereséget atléta válogatottunk legutóbb Helsinkiben. A két pontos vereség után Stockholmban a futók is javítottak és végül a válogatott viadalon 111:101 arányú magyar győzelem született a svédek ellen. A gyengébb eredményekért két figyelemre méltó teljesítmény nyújtott kárpótlást. Az új — Csutorás, Gyulai, Mihályfi, Rábai öszszetételű 4X100 méteres váltó 40,4 mp-vel beállította az országos rekordot. Mecser Lajos, ez a jóformán ismeretlen huszonegy éves salgótarjáni kőműves pedig, 14 percen belüli idővel elsőnek szakította át a célszalagot a nemzetközi verseny 5000 méteres futószámában. Készülődés az Európa bajnokságra A nemzetközi szövetség, mint ismeretes Budapestre bízta a soronkövetkező, Európa bajnokság rendezését. Az Országos Sport Napok keretében lebonyolított színvonalas nemzetközi találkozó alkalmával nemcsak neves versenyzők, hanem nemzetközi szövetség ve|zetői Is Budapesten vendégeskedtek. A vezetők, elsősorban Artur Takács, a tavalyi belgrádi EB. főrendezője sok hasznos tanácsot adtak a szervezőknek. Artyr Takács búcsúzóul megállapította: a Népstadion minden képpen méltó színhelye lesz az európai atléták viadalának. Vad Dezső Baloldali kép: Irány Porto Alegre BrazUia, a III. Universiade városa. A főiskolás sportolók nagyszabású nemzetközi találkozóján népes küldöttség képviseli a magyar színeket. A magyarok hat sportágban álltak rajthoz. Főiskolásaink nagyszerűen mutatkoztak be a messzi Idegenben, hiszen az első aranyérmet magyar versenyző, a vívó Kamutl Jenő nyerte. Versenyzőink egyébként a magyar kolónia Jóvoltából otthonosan érzik magukat Brazíliában. Az Universiade részletes eredményeiről legközelebbi számunkban adunk hírt. Jobboldali kép: a Tímár— Fábián kajak-kettős értékes győzelmet aratott a jugoszláviai Jajcében megrendezett világbajnokságon. A két kajakos Urőgi és Koltal társaságában a négyesben újabb aranyérmet szerzett. Az Ifjúságiak nyolc versenyszáma közűi hatban született magyar siker TALÁIKOZÁ Az idei nyár a baráti találkozások, az örömteli viszontlátások nyara volt Magyarországon. A turisták, vendégségbe érkező barátok, rokonok között szép számmal jöttek hazánkba külföldön élő egykori magyar sportemberek, s viszont: külföldre települt magyar sportolókhoz kiutaztak látogatóba hozzátartozóik... — Csak azt sajnálom, hogy sérülésem. Varjú Vilmos közel fél méterrel előzte meg az amerikai súlylökőket E€... miatt nem játszhattam a csapatban, pedig de szerettem volna újra kifutni a Népstadion gyepszőnyegére — hallottuk például Sztáni Ferenctől, a magyar ifjúsági válogatott egykori tehetséges csatárától, aki most a belga bajnok Standard Liége együttesével járt Budapesten. Baloldali kép lent: Kislányával, Ninával érkezett haza Pajor Kornél, a gyorskorcsolyázás magyar világbajnoka, aki több mint 14 éve él távol egykori barátaitól, hozzátartozóitól. 1949 februárjában győzött a világbajnokságon s utána telepedett le Svédországban. Hosszú éveken át edzősködött, s ma az egyik stockholmi tervezőiroda csoportvezető mérnöke. Kétheti látogatása után a többi között ezeket mondta: — Órákon át sétáltam régi iskolám, a Műegyetem folyosóin, gyönyörködtem a Gellérthegyről ebben a csodaszép városban, találkoztam régi iskolatársaimmal, barátaimmal. Jó érzés volt itthon lenni... Középső kép: Helsinki >-aranylányai«, a Novák lányok, Ilonka és Éva, ezúttal a Pasaréten találkoztak. Ilonka pedagógus, a Tudományegyetem testnevelési tanszékének adjunktusa, az ismert filmes, Popper Imre felesége. Éva orvos, Brüsszelben él férjével, az Európa-hírü úszószakértő újságíróval, Pierre Gerarddal. A két család, a két olimpiai bajnoknő hol Budapesten, hol Brüsszelben találkozik. Jobboldali kép: Id. Kocsis Sándorné, mint sok más magyar édesanya, szintén felkerekedett a nyáron, s rokoni látogatásra utazott. Kocsis néni — az egyik belvárosi borkóstoló pénztárosnője — Barcelonában járt. Híres futballista fiát látta viszont, hét év után. Ahogy Kocsis néni elmesélte, az 6 fia is a többiekhez hasonlóan búcsúzott: — Jövőre majd én látogatok haza Anyukám.
