Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-06-15 / 12. szám

ELNÖKSÉG ÜLÉSE UTÁN

ÍRTA: BOGNÁR JÓZSEF

XVI. évfolyam, 12. szám. 1963. június 15.

Ara: 2 forint

A Világszövetség elnöksége az elmúlt esztendőkben többször megtárgyalta a munkánkkal összefüggő legfőbb politikai és társadalmi problémákat. Az elnökségben — amint az a Magyar Hírek olvasói előtt ismeretes — a mai magyar társadalom minden egészséges irányzatát és árnyalatát kifejező közéleti személyiségek foglalnak helyet. Az elnökség tagjainak gazdag tapasztalata — amelyet többen közülük éppen külföldön szereztek —, hozzáértése, tapintata és széles látóköre biztos iránytűt jelentett számunkra konkrét tevékenységünkben.

Elnökségünk legutóbbi teljes ülése azonban

— túlzás nélkül állíthatom —, igen fontos mérföldkövet jelent a Szövetség munkásságában. Több volt tehát, mint szokásos elnökségi ülés, vagy konkrét munkaértekezlet; hiszen a tárgyalt, vagy felvetett problémák munkánk lényegét, értelmét, céljaink és feladataink egészét érintették. Erről az ülésről, illetve az ott tárgyalt problémákban kialakult álláspontokról szeretném tájékoztatni a Magyar Hírek olvasóit.

A Világszövetség munkája új fázisba érke, zett. Minden politikai, társadalmi,vagy gazdasági szervezet életében, amely organikusan fejlődik és gyarapszik, adódnak hasonló pillanatok.

Tevékenységünk szerény keretek között indult el és szűk térre szorítkozott. Az elmúlt években azonban mennyiségi és tartalmi szempontból hatalmas fejlődést valósíthattunk meg. A Magyar Hírek egyre több helyre jutott el, a különböző Egyesületekkel való kapcsolataink egyre intenzívebbé váltak, egyre több külföldön élő magyar látogatott el hazánkba, kezdett el velünk levelezni és intézett hozzánk különféle kérdéseket.

Az ily módon felmerülő kérdések jelentős része társadalmi-politikai jellegű és azok intézését a Világszövetség — hála a lelkes és önfeláldozó munkatársi gárdájának — a maga hagyományos eszközeivel képes megoldani.

A felmerülő problémák másik része azonban

— mint a hazatelepülési, útlevél, vízum, devizális stb. problémák — jellegzetesen adminisztratív-hivatali jellegűek, amelyeket a világ minden országában különböző hatóságok intéznek. Ezen problémák elintézése nem tartozik a Világszövetség kompetenciájába, de figyelembe kell venni, hogy a külföldön élő magyarok zöme a Szövetséggel tart kapcsolatot. Ennek következtében a Világszövetségnek az illetékes hatóságokhoz kell továbbítania a hasonló kérelmeket és megkereséseket és sürgetnie kell azok méltányos és igazságos elintézését.

Módot kell tehát találnunk arra, hogy a külföldi magyarok problémáival foglalkozó szervekkel intenzív, tartalmas és termékeny kapcsolati formákat tudjunk teremteni. El kell mélyítenünk kapcsolatainkat azokkal a hazai társadalmi szervezetekkel is, amelyek valamilyen vonatkozásban —, kapcsolatban állnak vagy állhatnak külföldön élő magyarokkal vagy hazatelepülőkkel.

Tudatában vagyunk annak, hogy a szocialista Magyarországon a hatóságok munkáját a jóindulat és a jó szándék vezérli. Mégis, a külföldi magyarokkal összefüggő problémák gyakran bonyolultak és a velük kapcsolatos eljárási módszerek nehezen illeszthetők be valamilyen sémaba. E tekintetben a Világszövetségnek, amely nagyobb helyzetismerettel rendelkezik és a szőbanforgó személyeiket js többnyire isdr. bognár József

a Magyarok Világs-övetsége Elnöksége elnöke, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnöke

meri, — ha egyébként nem, legalább levelezésből —, segítséget kell nyújtania az illetékes hatósági szerveiknek.

Más társadalmi szervezetektől sem várhatjuk, hogy egyik napról a másikra a Szövetség normáiban gondolkozzanak, vagy a felmerülő problémákban azonnal kiigazodjanak. Helyesen utalt a vitában Bugár Jánosné, a SZOT titkára arra, hogy a Szövetségnek is türelmet kell tanúsítania ezen a téren, és módot kell adnunk a többi társadalmi szervezetnek arra, hogy problémánkkal alaposabban megismerkedjék.

A különböző társadalmi és állami szervezetekkel való kapcsolatok megjavítását, elevenebbé és termékenyebbé tételét célozza az Elnökség kiegészítése, kibővítése. Az olvasó bizonyára felfigyel arra, hogy a kibővített elnökségben helyet foglaló személyek egyes társadalmi vagy állami szervezetek képviselői is.

A Szövetségnek mennyiségileg több, tartalmilag mélyebb és árnyaltabb munkát kell végeznie; ezt azonban nem a bürokrácia növelésével, a munkatársak létszámának emelésével szeretnénk megoldani, hanem szélesebb társadalmi-politikai bázis megteremtésével. Aki hasonló szervezeti problémákkal valaha is szembenézett — gondolom igazat ad az Elnökségnek abban, hogy a társadalmi-politikai munka színvonala nem az adminisztráció méreteitől, hanem a szervezetben munkálkodó személyiségek politikai-emberi minőségétől és erkölcsi erejétől függ.

A továbbiakban az Elnökség megállapította, hogy a Szövetség külföldi munkáját kedvezőbb felételek között végzi, mint korábban.

A felételek megjavulása és a lehetőségek bővülése több tényezővel függ össze.

a) A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye az elmúlt években igen nagyot nőtt.

Ma már gyakran a szocializmussal szemben álló, a realitásokat azonban felismerő és tárgyilagosságra törekvő emberek is elismerik hazánk eredményeit. Bárhova megyünk a világban — az Egyesült Államoktól Afrikáig —, ennek számos jelét tapasztaljuk és bizonyítékát látjuk.

A nemzetközi közvéleményben végbement változás a külföldön élő magyarokra is éreztette hatását.

b) A külföldön élő magyarok jobb és sokoldalúbb tájékoztatást kapnak az ország ügyei-A Magyarok Világszövetségének elnöksége május 28-án teljes ülést tartott. Az elnökség Bognár József professzornak. a Világszövetség elnökének beszámolója után az elnökség tagjai közé iktatta Bugár Jánosnét. a SZOT titkárát, Jakab Sándort, az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkárát. Kallós Ödönt, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét. Dr. Káldy Zoltán evangélikus püspököt. Nádasdi Józsefet, a KISZ KB titkárát. Dr. Rosta Endrét, a Kulturális Kapcsolatok Intézete ügyvezető elnökét. Rostás Istvánt,

ről, mint korábban. E jobb tájékoztatás legfőbb pillére a Magyar Hírek, amely nehéz feladatait az elmúlt időben derekasan oldotta meg.

Az anyaországról való tájékozódás és kap:solat azonban ma már nemcsak a sajtón és rádión keresztül valósul meg. A hazalátogató külföldi magyarok, vagy a hazaiak külföldi utazásai, levelezés, tájékoztató könyvek kiadása én küldése egyaránt ezt a célt szolgálják.

c) A hazatelepülő, vagy változatlanul külföldön élő magyarok egyaránt érzik a kormány és a magyar társadalom irántuk megnyilvánuló jóindulatát, megértését és segítőkészségét.

E tényezőknek köszönhetjük, hogy munkánk feltételei megjavultak és változatlanul őrködnünk kell azon — illetve pozitív javaslatainkkal elő kell segítenünk —, hogy e tényezők még kedvezőbben alakuljanak.

Egybehangzó volt az Elnökség véleménye abban is<, hogy a külföldön élő magyarok minden rétegével érintkeznünk kell, világnézeti, vallási és generációs különbség nélkül, amenynyiben azok azt szívesen fogadják és nem ellenségesek egykori hazájukkal szemben.

Szőke István, a Kanadai Magyar Munkás volt szerkesztője, Elnökségünk új tagja fejtegette nagyon szépen, hogy ez nemcsak hazafias, hanem nemzetközi (internacionalista) kötelességünk is, hiszen az egykori hazához való viszony az emberek állásfoglalását korunk döntő kérdéseiben (béke, társadalmi haladás) nagymértékben befolyásolja.

Érdekes eszmecsere alakult ki a Magyar Hírek problémáiról. Érthető ez, hiszen a lap közönsége rendkívül heterogén: különböző időpontokban, különféle okokból kivándorolt, a világ különböző tájain élő, eltérő érdeklődolgozásáról, majd a főtitkár javaslatára alapított díszjelvény arany, illetve ezüst fokozatának odaítélésével kifejezte megbecsülését tizenhárom külföldi magyar önzetlen. áldozatos, a népek barátságát és kölcsönös megértését szolgáló kiemelkedő tevékenységéért

Az elnökség végül saját soraiból ügyvezető elnökséget választott, amelynek tagjai a következők: Dr. Bognár József (elnök), Beöthy Ottó, Bugár Jánosné. Jakab Sándor. Ortutay Zsuzsa, Szántó Miklós és Tömpe István.

désű emberek tíz- és százezreit kell olvasóközönséggé összefognia. Szakasits Árpád arra figyelmeztetett, hogy a lapnak levelező-gárdára van szüksége, amely összekötné azt a nagyobb olvasóközönséggel.

Hunya István az érzelmi tényezők jelentőségére utalt a lap érvelésével kapcsolatban, mások pedig az átalakuló magyar tájak tényanyagban és képben megvalósuló ismertetésének fontosságát hangsúlyozták.

Szeretném kiemelni azon kezdeményező jellegű javaslatokat, amelyeket az Elnökség több tagja — így elsősorban Gyetvai János — terjesztett elő, aki az amerikai magyarság történetének megírását sürgette. Elgondolása szerint olyan bizottságot kell alakítani — történészek, egykori emigránsok és ma is ott élő személyiségek bevonásával —, amely képes megindítani e hatalmas vállalkozást.

Végül — befejezésképpen — szeretnék utalni arra is, hogy a külföldön élő magyarokkal való kapcsolatainkat sem képzelhetjük oly módon, hogy mi kizárólag átadunk, ők kizárólag átvesznek. Már eddigi tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy a külföldön élő magyarok nagy részének hűségéből és helytállásából, világnézeti szilárdságából, emberi példájából mi is sok okulást meríthetünk.

Hazánkban is élnek még — ha csökkenő számban is — »illuzionisták-«, akik a nyugati világot túlértékelik, a világvárosi főutcák kirakatait azonosnak gondolják az ottani állapotokkal. Mennyi itthon járó külföldi magyar mutatott rá ilyen nézetek naivitására és tévedéseire!

Hogy mennyire sokat kaphatunk mi a külföldön élő magyaroktól és milyen sokat képesek adni ők nekünk, arra éppen Hoó Bernát pályázatot nyert és a Könyvnapon megjelent műve (Tiszaker<\3í£fiyxőí Kanadáig) a legmeggyőzőbb példa.

Hoó Bernát élete és küzdelme hősi élet, a magyar (tiszaháti) szegényember élete, aki szakadatlan küzdelmet vív családjáért, a közösségért, a meggyőződéséért. Példájából, küzdelmes életéből, szenvedéseiből és leleményességéből sokat tanulhat a mai fiatalság.

*

Az Elnökség tehát, értékelvén eddigi munkánkat, új feladatokat jelölt meg számunkra. E feladatok megvalósításától azt remélhetjük, hogy kapcsolataink a külföldön élő magyarokkal még jobbak, intenzívebbek és céltudatosabbak lesznek.

ök jobban és mélyebben megismerik egykori hazájukat és benne minket, akiket a szocialista társadalom formált, mi pedig emberebb smberekké leszünk a problémáik, harcaik és nehézségeik jobb megismerésével.

a Magyar Vöröskereszt főtitkárát. Dr. Szabó Imre altadémlkust, a Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét, Szőke Istvánt, a Kanadai Magyar Munkás volt szerkesztőjét és Tömpe Istvánt, a Rádió és Televízió elnökét.

Az elnökség meghallgatva és megvitatva a Magyarok Világszövetsége főtitkárának és a Világszövetség lapja, a Magyar Hírek főszerkesztőjének jelentését, határozatokat hozott. Megvitatta Dr. Gyetvai János és Abelov-.iziky József elnökségi tagok javaslatát az amerikai manyar emigráció történetének fel-