Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-01-01 / 1. szám

AZ UNESCO 1962. KÖZGYŰLÉSÉRE Beszélgetés dr. Rosta Endrével, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnökével Az UNESCO párizsi ülés­szakának befejezése után fel­kerestük a magyar küldött­ség vezetőjét, dr. Rosta End­rét, a Kulturális Kapcsolatok Intézete ügyvezető elnökét, hogy megkérjük, tájékoztas­sa olvasóinkat a közgyűlés munkájáról és a magyar kül­döttség részvételéről. — Az UNESCO az Egye­sült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete — kezdte dr. Rosta Endre —, amely két­évenként tartja közgyűlését párizsi székhelyén. Ezeken a közgyűléseken határozzák meg a szervezet munkáját, jóváhagyják költségvetési előirányzatát, programterve­zetét és megválasztják leg­főbb funkcionáriusait, a fő­igazgatót és a Végrehajtó Bi­zottság tagjait. A szervezet munkájában, számos bizott­ságában Magyarország is te­vékenyen résztvesz. — Volt-e az idei közgyű­lésnek olyan vonatkozása, amely Magyarországot köze­lebbről is érinti? — Volt üyen vonatkozása. Köztudomású, hogy az Egye­sült Nemzetekben és annak különböző szervezeteiben az 1956-os magvarországi ellen­­forradalom óta a hideghábo­rú hívei igyekeztek rendsze­resen napirenden tartami az úgynevezett »•magvar kér­dést«. és ennek eevik lét>é­­seként vitássá tették a ma­gyar delegáció mandátumát. Igv történt az UNESCO két­évenkénti közgyűlésein, illet­ve már annak mandátum­­vizsgáló bizottságaiban is, jóllehet utóbb már csak kifo­gásolták, de nem akadályozr tálk meg a magyar küldött­ség munkáját. Ebben az évben azonban nemcsak jelentős változás történt etekintetben, hanem bátran mondhatjuk, alapvető fordulat. Az Egyesült Álla­mok képviselője a mandá­tumvizsgáló bizottságban mindössze egy rövid nyilat- Ikozatban rögzítette állás­pontját, de egyúttal kijelen­tette, hogy nem teszi többé vitássá a magyar delegáció mandátumát. Amikor pedig a közgyűlés a mandátum­vizsgáló bizottság jelentését tárgyalta, az Egyesüllt Álla­mok delegációjának vezetője kijelentette, hogy a magyar kérdésre nem kíván vissza­térni, és csak a már koráb­ban tett nyilatkozatra korlá­tozza álláspontját. így a plé­­numon már vita sem indul­hatott a magyar mandátum érvényességéről. — Miben látja ennek a változásnak a jelentőségét? — Közrejátszottak ebben a magyarországi konszolidáció egyre kevésbé tagadható eredményei és Magyarország nemzetközi tekintélyének, helvzetének állandóan foko­zódó erősödése. Közrehatott az is, hogy az Egyesült Nem­zetek őszi közgyűlési idősza­kának megnyitásakor a ma­gyar ENSZ-delegáció mandá­tuma vitájának napirendre tűzése kérdésében már csak nagyon csekély szavazattöbb­séget tudtak emellett elérni. Közvetlenül érzékelhető volt mind a semleges, mind pe­dig egyes NATO elkötelezett­ségű országok magatartásá­nak alapvető változása is. Számos, különösen semleges ország képviselője, egysze­rűen nem is értette, miről van szó. és egyáltalában, miért is kerülhet szóba. Akik pedig tudták, azok hangoz­tatták, hogy a hidegháború maradványainak mindenkép­pen el kell tűnnie a nemzet­közi életből. — A mandátum-kérdésen túlmenően, volt-e más , jele is annak, hogy a magyar de­legáció tekintélye megnöve­kedett? — Ez kitűnt azokból a ba­ráti kapcsolatokból, amelye­ket a közgyűlés folyamán Budapesten aláirták az 1J63. évi magyar—francia kulturális csereprogram munkatervét. Magyar rész­ről dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Inté zetének ügyvezető-elnöke, francia részről Francois Charles-Roux meghatalmazott miniszter, a francia külügyminisztérium kulturális és technikai fő­osztályának főigazgató-helyettese irta alá. A képen dr. Rosta Endre üdvözli Francois Charles-Roux-ot számos országgal teremtet­tünk, és szaporítottuk véle már meglevő barátaink szá­mát. A közgyűlésen résztve­vők kedvezően értékelték Magyarországnak az UNES­­CO-ban kifejtett munkáját az egyes bizottságokban, és ennek egyik nyomatékos ki­fejezője volt például, hogy a magyar delegáció helyettes vezetőjét, dr. Jóború Magdát, a (közgyűlés egyik legfonto­sabb bizottságának, a prog­rambizottságnak alelnökivé választották. Ezzel is jelezve azt a megbecsülést, amely hazánkat éri a nemzetközi kulturális együttműködésben kifejtett tevékenységéért. (b.)Dr. Rosta Endre (Vámos László felvétele) Születésnapot ünnepeltek a windsM'l ntag.yMJ'$k Egy torontói' olvasónk küldte el szerkesztőségünknek az alábbi bírt, s a képeket. Ünnepélyes hangulattal telt meg a Kossuth Betegsegélyző Egyletünk nagy épülete 1962. szeptember 22-én, amikor egy köztiszteletben álló alapító tag: Schiller József születésének 80. évfordulóját ünnepeltük. Gyermekein, s a kiterjedt család tagjain kívül el­jöttek Schiller József tagtársai és barátai. Megérkezett az ünnepelt kartársa is, a 80 éves Kovács Illés tagtárs felesége társaságában. A zenekar a Happy Birth Day To You dalla­mába kezdett. Dózsa János, a Kossuth Egylet titkára tagságunk nevében halmozta el Schiller József tagtársat mindnyájunk jókíván­ságaival. l| i.Wj ««Óv/I / , m ? .f- ^ A'ém. ÉMHKKj lÉiy r'- f'-í ■: > ;í *’■ \ HL a i ,-rí:1:/»1. ÜK- sh l J *0)010*0*0*0*0*0*0*0*0*0*0!* „ÖREG MAGYAROK VACSORÁJA” A PÁRIZSI MAGYAR HÁZBAN Párizsban az idén is megrendezték a régi emig­ránsok hagyományos ösz­­szejövetelét: az «öreg ma­gyarok vacsoráját«. Ezúttal is több mint kétszázan gyűltek össze a párizsi Ma­gyar Házban a Kölcsönös Segélyező Egyesületnek, franciaországi honfitár­saink társadalmi szerveze­tének meghívására. A közvetlen, családias hangulatú baráti találkozón ezúttal a Párizsban tartóz­kodó magyar íróküldöttség tagjai is megjelentek. Vin­­cze József, a Magyar Nép­­köztársaság párizsi követe a párizsi magyar kolónia legidősebb tagjainak át­nyújtotta a Magyarok Vi­lágszövetsége ajándékait. Pohárköszöntőjében elmon­dotta: kormányunk minden eszközzel meg akarja köny­­nyíteni idegenbe szakadt honfitársaink érintkezését Magyarországon élő roko­naikkal, a rendszeres kap­csolatot régi hazájukkal. Hatóságaink elősegítik lá­togatásaikat, és azok szá­mára, akik haza akarnak térni, lehetővé teszik a vég­leges hazai letelepedést. A vacsora részvevői lel­kes helyesléssel és öröm­mel fogadták a követ sza­vait. Az tili i íMsibolalása az Az Egyesült Államok ENSZ delegációja által erő­szakolt hidegháborús, úgy­nevezett magyar kérdéssel kapcsolatban az ENSZ-köz­­gyűlés különPegiss politikai bizottsága 43 szavazattal 14 szavazat ellenében, 32 tar­tózkodás mellett a közgyű­lésnek elfogadásra ajánlot­ta az Egyesült Államok ál­tal beterjesztett határozati javas’atot. A határozati javaslat első pontja a főtitkárt kéri fel arra, hegy a továbbiakban belátása szerint cseleked­jék e kérdésben. Ezt a pon­tot a szavazás során 43:16 arányban 30 tartózkodás mellett a bizottság elfo­gadta. A javaslat második pont­ját a bizottság ellenvetés nélkül 81 szavazattal 19 tartózkodás mellett fogadta el. Ennek értelmében befe­jezést nyert Leslie Munro megbízatása, aki eddig többségi szavazás eredmé­nyeként a közgyűlés meg­bízottjaként szerepelt. J

Next

/
Thumbnails
Contents