Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-01-01 / 1. szám

vott azóta Papp László és 99-szer győzött. De a győzelmet nem adtak olcsón. A sporttermi edzéseiken még a szakembereket is lenyűgözte, hogy az olimpiai bajnok, a szorító rettent­hetetlen hőse, száz ökölvívó csata győzelmes bajnoka, edzője utasítására akár százszor is ugyanazt az ütésfor­mát gyakorolja. S bár sokan súgták neki: hagyja abba, hiszen kétszer egymás után úgy sem lesz olimpiai bajnok, ő nem hall­gatott a kétkedőkre. Helsinkiben, a Messuhalli csarnoká­ban, a londoni ismeretlen kezdő már világnagyság. Pappot legyőzni — biz­tos profiszerződés! — gondolta a leg­nehezebb ellenfél, az amerikai néger Webb. Félelmetesnek tűnt ez a ha­talmas szál legény az első menetben. »•Mi lesz veled Laci« — szorongtam a mikrofon mellett, s kissé csügged­ten közvetítettem: Webb közelebb áll a győzelemhez. Lehetett csüggedt a rádióriporter, a vezető, a szurkoló — de Papp Laci egy percre sem.«»Éreztem, hogy Webb az első menet után biztosra megy, azt hiszi, övé a győzelem — mesélte Papp. — Csak erre vártam. Megszó­lalt a gong, s már láttam, hogy Webb győzelemittasan megindul felém. Most előre, Laci! — mondtam magamban s én voltam a gyorsabb: ütésem után Webb úgy dőlt el, mint a homok­zsák ...« Amikor aztán a dél-afrikai Wan Schalkwyok elleni győzelemmel Papp másodszor is megszerezte az olimpiai bajnokságot, mosolyogva mesélte a külföldi újságíróknak: »Van nekem egy pici, drága édesanyám, aki min­denkinél jobban félt engem a vilá­gon. Az ökölvívást is csak addig sze­reti, amíg én ütök — s nem engem ütnek. Helsinki utazásom előtt így szólt hozzám: Fiam, ha néger boxo­­lóval kerülsz össze, hagyd ott a sző­ri tót, gyere vissza gyorsan hozzám. Én akkor is éppen úgy szedetlek, mintha másodszor Is olimpiai bajnok lennél... Hát amikor megláttam Webbet és az első menetben megis­merkedtem ökle keménységével, bi­zony arra gondoltam, jobb lett volna anyámra hallgatni. A győzelem után rögtön táviratoztam: »Drága anyám stop legyőztem a néger fiút stop most már nem lesz semmi baj stop«. Nem is lett. Amire még nem volt példa az ököl­vívás történetében, azt véghez vitte a magyar fiú. Ott állt harmadszor is az olimpiai döntőben a kötelek között. A melbournei Stadion 15 ezer nézője méltó fogadtatásban részesítette a bajnokot: Hajrá Papp! — hangzott a bíztatás, ha kicsit törve is, ha kicsit angolosan is, de mégis szivet melegí­tőén ... — S Papp a lengyel Pyetzic­­kowsky elleni győzelme után — Var­sóban a lengyel győzött Papp ellen kiütéssel! — már úgy állt a szorító­­ba, hogy a harmadik olimpiai győ­zelmet nem engedi ki a kezéből. S hiába szerzett az amerikai Torres az első menetben némi pontelőnyt, a má­sodikban és a harmadikban mintha nyolc esztendővel röpítette volna visz­­sza Pappot az időgép. A robbanékony, gyors, hévtől és szenvedélytől eltöltött Papp László szinte lesöpörte ellenfe­lét. Nem telt bele néhány perc, s a megafon már hirdette is: »Win Papp of Hungary ...« Győzött Papp László, Magyaror­szág ... És azóta is győzött az akarat­erő, a tehetség és a szorgalom. ünnepélyes eredményhirdetés: 1. Papp László, Magyaron./*« Jellegzetes küzdómodorával Arii fel ellenfeleit mény edzésekkel növeli ütőerejét Az ugrókötél a ruganyosságot fejleszti Egy jelenet a nyugatnémet Peter 1352. Helsinki. Olimpiai döntő. A délafrikai Wan Schalkwyok eUen Müller elleni profimérkőzésen. Győz- másodszor Is megszerzi az olimpiai bajnokságot. Lent jobbra: A hel­tes: Papp László slnki olimpiai bajnokságról hazatérőben a szobi határállomáson a gyerekeknek elmagyarázza, hogyan győzött a döntőben <Foto: Novotta Ferenc, Hem/6 Károly, MTI, Külf. sajtó) múlták tisztelni ellenfelei

Next

/
Thumbnails
Contents