Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-03-15 / 6. szám
C/J NÉPVÁNDORLÁSSvrál évre, fiatalok, öregek, emelkedő számban vesznek részit az idegenforgalomban, amelybe úgyszólván valamennyi földrész bekapcsolódott. Néhány évtizede az idegenforgalom utasait az ezres tétellel mérték. De hamarosan a tízezres, sót a százezres lett a tételmérő, s ma már a milliós. A hajdani népvándorlás borában új hazát kerestek az útnak indult népek, hogy végleg letelepedjenek. A modem idák kíváncsi vándorai elsősorban új élményeket keresnek. Más országokat, egész kontinenseket akarnak megismerni, tanulmányozni. Idegen országok kultúrájához akarnak közelebb kerülni, életiben, szórakozásaiban részesedni. Hazájukba tapasztalatokkal gazdagabban térnek triásza. A szórakozásból, ismeretvágyból történő utazgatás költségeit régebben csak a nagyon gazdagok tudták fedezni. Ma már a dolgozók rétegeiből is mind többen engedhetik meg magúiknak az utazás örömeit. Ezek közé tartozik a világszerte széjjelszóródott magyarok egy része is. S hogy figyelmük elsősorban az óhaza felé irányul, az szinte magától értetődő. Nagy érdeklődéssel viseltetnek a Magyarországon végbement társadalmi változások iránt, s saját szemükkel akarják látni ezt a változást, s persze, látni akarják a rokonokat, barátokat, s a már elköltözött szeretteik sírját is... Ezeket a tnagyúrókat egykor a nyomor és a csendőrszurony kergette el az országból, de az új földön megtelepedve jobb keresethez jutottak, és jó néhány évtizedes takarékos gyűjtéssel végül olyan pénzmagra is szert tettek, amely a látogató utat lehetővé tette részükre. Mint már említettem, új vonást kölcsönöz az idegenforgalomnak az emberekben felkerekedő vágyódás az eddig nem látott tájak iránt. A már ismert London, Párizs, Riviera, Róma, Nápoly, Szicília, Görögország helyett új iterületekre kívánkoznak, ahol eddig még nem járták. Mert vannak még a glóbuson fehér foltok, ahová az idegenforgalom nem jutott el. Például Ázsia, Ausztrália, a csodás óceániai szigetvilág... Talán különösen hat, de mégis itt kell említeni Kelet-Európát és a szocialista országokat.., Ezek, noha földrajzilag nem féküsznek oly távol, mégis sok vonzó és ismeretlen sajátosságot kínálnak az érkezőknek, s valóban mind gyakrabban szerepelnek a nagy nyugati utazási irodák programjaiban. Ezek között nem is utolsó helyen — Magyarország áll ■ ■. Az érdeklődés már ma is, de a jövőben még inkább, jelentős idegenforgalmat fog eredményezni. A hidegháborús feszültség aránylag kisebb enyhülései is rögtön éreztetik hatásukat az ide irányuló idegenforgalom emelkedésében. Mit tud nyújtani a mi országunk a külföldieknek? Mindenekelőtt magas kultúrájú fővárosát, művészi szépségekkel teli múzeumait, a legmagasabb fokú zenei élvezeteket két operaházával, két operettszínházival, koncerttermeivel. Elsőrangú ételeket felszolgáló éttermeiben a jó étét mellé a legkitűnőbb borokat, no meg a híres cigányzenét. Adhatjuk a Balatont, amely ma már északi és déU partján is a legmodernebb vendéglátó helyekkel, kitűnő éttermekkel várja a vendégeket, és mindenekelőtt bársonyos vizével, amely májustól októberig fürdésre alkalmas. Pompás kiránduló lehetőségeket nyújt a Duna-kanyar, a Mátra, a Bükk, a Mecsek. Egyre több lesz országunkban a camping, a legmodernebbül felszeréit sáitortáborszerü telep, az üdülésnek ez a Nyugaton is kedvelt formája. A fejlődő idegenforgalom nagymértékben hozzájárul a békés egymás mellett élés megteremtéséhez, a különböző politikai és társadalmi berendezésű országok között. A jó szándékkal és jókedvvel utazgató emberek révén segít az egész xHlágra kiterjeszteni a béke eszméjét és gyakorlatát. llebríis hajon I Zuglóban átadták az ország egyik legkorszerűbb diákotthonát, az Élelmiszeripari Tanulóotthont. A 16 millió forintos költséggel épült 260 személyes diákszálló teljes kényelmet rivújt ifjú lakóinak £ieye — Űhidape&t a tudomány. &ze£yátatáfian Siőnyi István (eztAmavétz Háro fotóm vlnk Karoly Dr. Lengyel Béla, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektorhelyettese nemrég Belgiumban járt. Látogatásának célja az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a liégei egyetem között megkötött kulturális egyezmény megbeszélése volt. —• Mi a jelentősége a két egyetem közötti kulturális egyezmény megkötésének? — Az egyezmény elsőízben nyújt lehetőséget arra, hogy a kél egyetem egymással állandó jellegű kapcsolatba lépjen. Ez azért is jelentős, mert a belga és magyar kormányzatok között ez idő szerint nincs kulturális megállapodás. A nemzetek közötti tudományos együttműködés jelentősége az, hogy a tudományok gyors fejlődésének mai korszakában nélkülözhetetlen egymás tapasztalatainak és tudományos munkájának minél közvetlenebb megismerése. — Milyen részleteket tartalmaz az egyezmény? — Elsősorban professzorok cseréjére vonatkozik. A két egyetem n meghívó egyetem költségére évenként két-két professzort cserél, akik két-thárom előadást tartanak, kollokviumokon vagy szemináriumi munkában vesznek részt, illetve általában oktatási segítséget nyújtanak oly módon, hogy abból a fogadó egyetem tudományos szempontból hasznot húzzon. — E cserében a két egyetem közös karainak — a természettudományt, a bölcsészettudományi, az állam- és jogtudományi karnak — professzorai vesznek részt. A professzor-cserén kívül oktatók cseréjéről Is szó lesz. A két egyetem évenként két-két nem professzor-oktatót cserél többhetes időtartamra. — A személyt cseréken kívül, milyen módon segíti még egymás munkáját a két egyetem? — Kiadványcserék útján. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadványa az Annales Universttatls Budapestinensis, mely matematikai, kémia, geológiai, biológia, történeti, nyelvtudományi, filozófiai és jogi szekciókat foglal magában. Évenként és szekciónként egy-egy 250—250 oldal terjedelmű kiadvány jelenik meg. E kiadványokért cserébe a liégei egyetem bölcsészettudományi kara kiadványait, a felsőoktatási habilíitációs téziseket küldi el hozzánk és mindazokat a munkákat, amelyek a liégei egyetem tudományos kutatóinak különböző társaságok által kiadott folyóirataiban megjelennek. — Milyen egyéb benyomást szerzett belgiumi tartózkodása során? — Azok a professzorok és oktatók, akikkel a liégei egyetemen érintkezésbe kerültem őszinte rokonszenvvel fogadtak és szép reményeket fűztek a tervezett együttműködéshez. A két ország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítése iránti törekvés nyilvánult meg a Brux el lesben működő Belga—Magyar Társaság részéről Is, melynek taglétszáma kicsi ugyan, de a tagok annál aktívabbak. H, M.
