Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-03-01 / 5. szám
Kora tavasztól késő őszig forgalmas nemcsak a tó környéke, hanem a víztükör Is A később létesített, Pécsvárad környéki tóvölgyi tó szintén hamar népszerű lett a természetbarátok körében A pécsiek mindig szívesen büszkélkedtek azzal a — tudományosan hitelesített — ténnyel, hogy a Mecsek déli lejtőjére, azaz városukra annyi napsugár szóródik szét, amennyi a mediterrán Szicília szigetét melengeti. És ami áll Pécsre, vonatkozik az egész megyére, Baranyára: itt az évi középhőmérséklet 4 Celsius fokkal (a Siklósi hegytől délre 8 fokkal) magasabb a magyarországi átlagnál. A harsányi hegy déli lejtőin három héttel előbb érik be a cukorborsó, a Mecsek pécsi lejtőin három héttel előbb szedik az őszibarackot, az erdőkben egy hónappal előbb illatozik az ibolya, mint bárhol másutt az országban ... Azzal azonban már nem hivalkodtak a baranyaiak és a pécsiek — talán nem is tudnak róla —, hogy az évi csapadék jóval alacsonyabb az átlagnál; a nyár száraz, nedvesség csak őszszel és télen hullik. A legforróbb hónapokban tehát aszalódott a kukorica; az utak pora, a gyárak füstje mint valami harang borult a mecsekalji városra, a vízcsapok pedig csak szörcsögtek, de nem adtak vizet... Egyszer hopp — máskor kopp! — így volt addig, amíg meg nem fogták a gazdag téli csapadékot a baranyaiak. Régen — de miért régen? még néhány éve is — az volt ugyanis a gyakorlat, hogy a téli időben és tavasszal megduzzadó hegyi vizeket drágán épített, szövevényes csatornarendszeren át levezették a Drávába; ne öntse el a földeket, ne fenyegesse árvízzel a Mecsek lejtőjére épült házakat, öt esztendeje azonban megfogamzott a gondolat: nem elvezetni kell, inkább összegyűjteni a nedvességet; „konzerválni”, az aszályos hónapokra, amikor hasznát vehetik ... öt esztendő nem nagy idő, mégis: több mint száz kisebb-nagyobb víztároló és halastó létesült ezalatt Baranyában. Az ötéves terv végére, 1965- re, a mesterséges tavak révén 30 000 holdat öntöznek majd a nyári szárazság idején, úgy, ahogyan most — csak egyet a sok közül — a bikali termelőszövetkezet teszi. A szövetkezet az eddig semmire és sehogysem hasznosítható zsombékos-lápos rétet elárasztotta vízzel, ebből a mesterséges tóból öntözik most a domboldalakon zöldellő kukoricát, ebben tenyésztik halaikat, és nem is kis sikerrel: tavaly világrekordot értek el — úgy mondják, és ők csak tudják — holdankénti 12 mázsás fogásukkal. A víz megőrzésének azonban ez csak az egyik haszna. A másik: új színekkel és új lehetőségekkel gazdagodott a pécsiek és mondhatni az egész ország egyik legkedvesebb kirándulóhelye, a Mecsek. Pécs közvetlen környékén, a hegység legforgalmasabb közlekedési útjai mentén és egy-Az abaligeti cseppköbarlang bejáratánál turistaszálló épült 1959-ben . .. erkélyéről szép 'kilátás nyílik a mesterséges tóra és a környező hegyek koszorújára ben legidillibb tájain nehány esztendeje tavak kéklenek. Az elsőt 1958-ban létesítették az abaligeti völgyben, a cseppkőbarlangból kiszökő patak vizének felduzzasztásával. A második mesterséges tó Pécsvárad kornyékén, a Tóvölgyben hullámzik, ezt 1960-ban hozták létre, annak a pataknak a vizéből, amely valaha hat malmot is táplált. A Tóvölgynek azonban csak a neve maradt meg, a malmok elpusztulásával a tó megszűnt, míg csak két éve fel nem támadt halottaiból. 1961-ben, a 36 fokos szénsavas-kénes Sikonda-fürdő közelében megszületett a harmadik tó is. Idén pedig minden eddiginél nagyobb, 50 holdas tó duzzasztását kez• dik meg a kies fékvésű kicsiny mecseki község, Orfű közelében. Orfű eddig is neves kirándulóhely, turistaparadicsom volt, hírét ezentúl nemcsak tava öregbíti majd, hanem színes cseppkövekkel ékes barlangja is. Mintegy hatszáz métert már feltártak e soha nem látott szépségekben bővelkedő csodabarlangból a kutatók, a további előretörést segíti majd az a négy kutató-öltözet, amelyet a francia barlangászok kölcsönöztek magyar kollégáiknak. A teljes feltárás után természetesen ez a barlang is, akárcsak az abaligeti, megnyílik a nagyközönség előtt. E négy tó és több kisebb — Magyarhertelenden és Harkány gyógyfürdőn — nem mezőgazdasági célokat szolgál, hanem a dolgozó emberek felfrissülését, üdülését. Elsősorban a bányászokat várják e tavak partjaira, akik leginkább rászolgáltak, hogy szabadságuk idején vagy a hétvégeken jó levegővel szippantsák tele tüdejüket. Éppen ezért az abaligeti tó mellett bérelhető víkendházak, a Tóvölgyben campingtábor, a nagy orfűi tónál pedig szálloda várja a felfrissülésre érkezőket, sőt, ez utóbbinál nemcsak evezős-, hanem vitorlás-csónakok is. És a pécsi vízhiány enyhüdt-e időközben’ Igen. 1961-ben megérkezett a városba a Dunából kiemelt és Mohácstól 40 kilométert utazó víz is. Öblös csővezetékben jön, több emelőszerkezet segíti át a dombokon, míg Pécsre érve, Újhegyen megpihen az irdatlan nagy betonciszternában. Ezzel a vízzel dolgozik a Pécsi Hőerőmű, és idén — ha a másik óriás-ciszterna szintén elkészül szűrő- és tisztítóberendezéseivel — ez a víz enyhíti majd a városi lakosok szomjúságát is. így történt, — a legutóbbi öt esztendő hozta —, hogy a pécsiek, akik a várost cirógató napsugárral büszkélkedtek ez ideig, m§st már tavaikkal is dicsekszenek, kis túlzással ily módon: — Annyi napfényt kapunk, mint Szicília; és annyi tavunk van. mint Finnországnak ... Garami László mikor ellátogattam a 72 éves Pap Ferenc postavezető műszaki főellenőrhöz, közölte, hogy a Villon-Rabelais estre siet a Benczúr utcai postás szabad akadémiára, nem szeretné elmulasztani Gyergyai Albert egyetemi tanár érdekes előadását. Pedig odakint jeges februári s?él tépdeste a fákat, az úttest síkos volt, mínusz 5 fokot mutatott a higanyszál és Feri bácsi — nemrég eltörte a karját — gipszpólyát viselt. Mindez azonban nem akadály —■* mondotta kis hetykeséggel —, elvégre nem olyan idős ő, hogy otthon kuksoljon még ha ötven évi szolgálat után az elmúlt hetekben miniszteri kézfogással, kitüntetéssel nyugdíjba is vonult. Valamikor, nagyon régen archeológus szeretett volna lenni, de hát a gyors kenyérkereset szüksége fémipari iskolába szorította. Felszabadulása után előbb a posta járműtelepén, a szereidében dolgozott, aztán üzemirodára került, autókat, lovaskocsikat rajzolt és tervezett. Munkájával mindig elégedettek voltak, más »baj« volt vele. Egyik beosztottja számára két fillér béremelést követelt s ezt hivatali főnökei olyan rossznéven vették tőle, hogy alacsonyabb beosztásba helyezték és tizenhét évig nem juthatott előbbre. Nagy bűn is volt ez abban az időben, amikor a járműtelep munkásai reggel hattól este hatig dolgoztak, papírból ették a hideget, ha volt, száz emberre egyetlen illemhely jutott, és egyetlen vízcsapnál mosakodtak munka után ... Jól emlékszik Feri bácsi munkahelyének kezdetleges szerszámgépeire, meg arra is, hogy ő rajzolta le először a kéthengeres Puck-motort. 1945 után a Budapesti Postaigazgatóságon a távbeszélő berendezések tervezését bízták rá. IFeiri bécsi nyugdíjba ooimullt Pap Perl bácsi unokájával (Novotta Ferenc felvétele) Gyöngybetűkkel kirakott titokzatos vonalakkal, ábrákkal díszített fénymásolatokat tereget elém, sorrend-kapcsolókról, csoport- és vonalválasztó gépekről készült rajzait, terveit. Feri bácsi sok szeretettel beszél a munkájáról és arról, hogy az elmúlt mésfél évtized alatt milyen korszerű berendezésekkel gazdagodott a posta és hogy ebben az ő keze munkája is ott található mindenütt. De a műszaki fejlődéssel párhuzamosan más is megnövekedett az üzemben: a dolgozók megbecsülése. S ha ma a fiatalok ezt természetesnek is tartják, Feri bácsi ötven munkáséve távlatából másképen látja. Nézzem csak meg egyszer — mondja — a Horváth Mihály téri, a volt Mária Terézia téri gyönyörű könyvtárukat, a kultúrtermet, a több száz személyes ebédlőt, a saját konyhát, kukkantsak be a napközibe, az óvodába... S bár tudja — mondja tréfásan —, hogy ma már nincs személyi kultusz nálunk, ez egyszer tegyünk kivételt, okvetlenül említsük meg, hogy főnöke, Császár Károly mindig végtelenül rendes volt hozzá. Az idő halad és nem szeretném, ha Feri bácsi miattunk késné le Gyergyai professzor előadását. Búcsúzóul megtekintem gazdag érem- és plakettgyűjteményét. Római pénzektől a reneszánsz kori plakettekig, eredeti darabok találhatók nála s XVII. és XVIII. százqdeleji könyveket őriz üvegfalú könyvszekrényében. De talán az évtizedek óta gonddal és szakértelemmel összegyűjtött régiségeinél is büszkébb egyéb kincseire, a herendi lámpára, a modern kávémasinára, s a sok más apróságra: munkatársai lepték meg vele, amikor megtudták: Feri bácsi ötvenévi szorgalmas munka után elbúcsúzik tőlük és a — rajzasztalától. Hernádi Magda *<XSXXS»X»SSXSSXSSXSKSXXXXXKXSXXSK»S»SSSSSSSSXXSXXSSX3«^^ 1
