Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-01-01 / 1. szám
December 10-tól olcsóbb lett a kávé, tea, csokoládé és több gyarmatáru, drágább a cigaretta és a sör. Ez a picike is örül az árleszállításnak. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat karácsony előtt 30 'ezer pulykát szállított Budapestre, de az Ízletes húsú Szolnok megyei pulykákból jócskán került olasz, német és osztrák családok ünnepi asztalára is. 40 m P.4Zk-~ *2 *! MiWP <1 XUI. kerületben, a Csanádi utca végén, a Szent István parknál Kékesy László építőművész tervei szerint elkészült egy modern, hétemeletes lakóház Ha statisztikát készítenének arról, hogy ki kapja a legtöbb levelet Budapesten, bizonyára az első tíz között találnánk Kárpáti Zoltánnét. Kárpáti Zoltánná — halkbeszédű, mosolygós, kedves asszony. Neve azonban már több, mint személynév, szinte fogalommá vált a szülőföldtől távol élő magyarok körében. Kárpáti Zoltánné az egész szülőföld és azon belül a Szülőföldünk Rádió szimbóluma, megtestesítője. Hozzá címezik, néki írják leveleiket azok, akik az új magyar könyvek listájára kíváncsiak, akik ábécés-könyvet kérnek gyermekeik számára, akik az óhazában maradt családtagok sorsát firtatják, akik — hatezer kilométerre innen —. családi gondjaik megoldásához várnak segítséget, akik éhesek a magyar szóra vagy betűre, akik egyedül érzik magukat a messzeségben és levelezőpartnert keresnek, és akik ... ... És akik olyan — talán itthon furának tűnő, de a távollevők szerint természetes — dolgokat kémek, mint például egy Brazíliában élő honfitársunk, aki nyúl- és galambtenyészetét eredeti, Magyarországról származó példányokkal akarta gazdagítani; vagy mint Baller Tibor, Űj-Zélandiból, aki újszülött gyermekét hazai gyolcsba szerette volna pólyálni; vagy mint Keze János az USA-ból, aki a hazainál talán sokkal szebb és jobb' gyermekkocsik között nem tudott választani, és magyar babakocsit szeretett volna rendelni... Rendelt és kapott, mint ahogyan csecsemőkelengyét rendelt és kapott Baller Tibor, vagy ahogyan nyulakat és galambokat kapott a brazílföldön élő harmadik magyar. Hogyan és miként? Kárpáti Zoltánné, azaz a Szülőföldünk Rádió utánajárt, tárgyalt, postázott, elintézett mindent, amit csak kellett. És mennyi elintéznivalójuk van naponta! Napi száz levél — ez az átlag. Olykor több — máskor kevesebb, de az átlag napi száz boríték, egyikben az útlevélbeszerzés módja és lehetősége iránt érdeklődnek, másikban lepréselt virág járta meg az óceánt, harmadikban — például Kapolits István csomagjában — 237 oldalas regénykézirat érkezett Ausztráliából. Még válaszolni is soknak tűnik ennyi levélre, hát még utánajárni a bennük megírt kéréseknek, kérdéseknek. Pedig a legtöbb ezt igényli: utánjárást. Hogyan bírják? — Hogyan bírjuk? Csak szív kell hozzá! — mondja Kárpátiné — csak bele kell képzelnünk magunkat a távol élő honfitársak helyzetébe, és akkor megértjük, mit jelent egy magyar ábécés-könyv, vagy egy hazai galamb.. . Nézze, itt ez a levél, ma érkezett, Szente Erzsébet küldte Norvégiából. Azt írja, hogy szeretné magyarosan vendégül látni szomszédait. Magyarosan — tehát magyar módra, a magyar konyha ízeivel akar kedveskedni vendégeinek. Nos, ez az egyszerűbb kérések közé tartozik. Már felhozattam a könyvesboltból egy szakácskönyvet, a mai posta már viszi is. Természetesen akadnak sokkal bonyolultabb, talán nehezebben, talán nem azonnal teljesíthető kívánságod is. Baranyi Imre, Svédországból, például azt kérte, hogy alkalomadtán, nézzen utána Kárpátiné, mi újság szülőfalujában, Jászfényszarun. Mi változott, mi maradt, hogyan élnek rokonai, ismerősei? Kárpátinét azonban nem engedte a sok levél, a sok válaszra, intézkedésre váró kérés, hogy elutazzék. Megkérte tehát a Szülőföldünk egyik riporterét, legközelebbi útja alkalmával ejtse útba Jászfényszarut, és készítsen ott riportot. Riportot, egy kérésre? — valószínűtlenül hangzik, hiszen annyian kérhetnek hasonló híradást, és ugye mégsem lehet minden ilyen kívánságot teljesíteni, hiszen ehhez kevés lenne nemcsak a Szülőföldünk Rádió műsorideje, hanem talán a nap huszonnégy órája is! De lehet-e ilyen kérésnek ellentállni, hogy „Nagyon várjuk, és jólesően fogjuk hallani a rádióban a mi 76 éves édesanyánk hangját, hiszen mindig csak ő jár az eszünkben, mert már igen-igen régen nem láttuk ...” Nagyon rég nem látták, de a közelmúltban elégedett-boldogan hallották, mert a riport elkészült, a rádió sugározta. Annak a kutatásnak boldogító eredménye lett, amelyet Deák István kérésére folytatott az egyik riporter, megtalálva az Angliában letelepedett honfitárs két gyermekét és feleségét. Meglelni az öt esztendeje hallgató családot, megnyugtatni az 1956-ban disszidált aggódó apát — más talán elbeszélést, drámát írt volna belőle, Kárpáti Zoltánné azonban csak — és ez a „csak” ezúttal mindennél többet jelent — válaszolt a levélre, és az elintézett kérés közé helyezte a borítékot. Válaszol valamennyire. Élőszóval is, írásban is. A szó, a Szülőföldünk hangja előbb eljut a tengerentúlra, mint a posta. Hétfőn este, magyar időszámítás szerint nyolc órakor kezdődik a „Levelesláda” című műsor. Válaszol és üzenetek indulnak ilyenkor útra a távoli országok felé. Csütörtökön este 10 órakor megismétlik az adást, hallja az is, akit esetleg munkája vagy programja hétfőn elszólított a készülék mellől. Vasárnap este nyolc órakor pedig a hallgatók kérésére készített riportok hangzanak el. És szerdán, valamint vasárnap este van más programja is a Szülőföldünk Rádiónak. Ilyenkor repülnek világgá a Szív küldi szívnek szívesen távolba szóló üzenetei. Az óhazai rokonok küldenek dalt messze élő szeretteiknek, a világ minden részén szétszóródott magyarok pedig ugyancsak a (röviden így nevezik) Szívküldi révén köszöntik az itthon élőket vagy pedig a más országban letelepedett hozzátartozóikat, ismerősöket. Nemrégiben Ausztráliából címeztek egy dalt Belgiumba — az 56-ban kikerült két testvér ugyanis ilyen nagyon-nagyon messze szakadt el egymástól. Nem különös, hogy a Szülőföldünk Rádió Szívküldije volt az a hely, ahol — ha testben nem is, de lélekben a testvérpár találkozott?! Garami László Karpáti Zoltánné a napi postát bontja ürosz Mária, a Szívküldi szerkesztője a napi műsorhoz állítja össze a zenét Készül a műsor a stúdióban. Bálint Piroska és Dömök Gábor bemondók (Szalag Zoltán felvételei) 4
