Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-12-01 / 23. szám

Roskovenszkyék — itthon

TÓkíí^jf

— Látja azt a magas, vékony, feketehajú férfit? Azt, aki most vette le fejéről a bányászsapkáját. Néhány hónapja van csak itthon, Ausztráliából jött haza a feleségével meg három gyerekével. Most kezdi újra az életet. Forduljon hozzá, ha érdekli, miként fogadjuk a hazatértet.

Komlón hangzott el ez a néhány mondat, az ország egyik legfiatalabb városában.

— Elmondaná-e miért, hogyan került haza, s mik a tervei? — kérdem néhány perccel később, a kölcsönös bemutatkozás után.

— örömmel — feleli s nyomban, készségesen hozzáfog:

— Roskovenszky István a nevem, Kassán születtem, 1927-ben. Kicsit későn iratkoztam be az egyetemre, követve szívem régi, gyermekkori vágyát; Sopronban fejeztem be a bányamérnöki szakon tanulmányaim. Mint szigorló mérnök, Várpalotára kerültem. Rövidesen a tröszt beruházási osztályának főelőadója lettem, és egyben műszaki ellenőr. Tevékenységemmel elégedettek lehettek feljebbvalóim, mert amikor az Aknamélyítő Vállalat üzemvezetője meghalt, engem bíztak meg munkaköre ellátásával. Ez 1956 nyarán történt. Fél évvel korábban nősültem. Kétszobás, szép szolgálati lakás járt az új beosztásomhoz, berendezkedtünk. Aztán jött az emlékezetes ősz, és... mint oly sokan, megzavarodtunk, elmentünk mi is. Magunkkal vittük Hédikét, kéthónapos kisleányunkat is.

Nyugati bolyongásaink sorozata ezzel megkezdődött. Az ausztriai traiskircheni láger még ma is kísért álmaimban. Nyomorúság, szenny, bűn vett körül bennünket. Örömmel mentünk Svájcba, ahol — kultúrmérnökként — álláshoz jutottam. Nemsokára állami toborzók jöttek Ausztráliából, akik bányamérnöki alkalmazást ajánlottak. Ez az igazi szakmám, hivatásom, örömmel kaptam az alkatai on.

1957jben érkeztünk a bonegillai lágerbe. Megtanultam, milyen más az ígéret, mint a valóság — egy hónapig voltam kereset nélkül. Kölcsönpénzen utaztam Sydneybe, vállaltam állást, fizikai munkát egy csatornaépítésnél. Sok nehézség, próbálkozás után révbe ertem; a Great Western Consolidated Nl-nél bányafelmérő mérnök, majd a bányaszellőztetés és a gyémántfúrások vezetője lettem. Évi jövedelmem elérte a 2000 fontot, szép jövő állt előttem ...

... És ékkor vált tudatossá bennem, hogy nem maradunk kinn, hazajövünk. Csodálkozik? Pedig egyszerű a magyarázata. Amíg a megélhetés, az érvényesülés gondjai foglaltak el, vagy az új beosztások izgalma, nem jutott időm rá, hogy átgondoljam, elemezzem helyzetünket. Tudja, mit eredményezett a töprengés? Annak felismerését, hogy életünkben semmi, de semmi nem biztos. Mindaz a bizonytalanság, viszontagság, amelyet átéltünk, és sok közvetett és közvetlen apró jel is azt tanúsította: sorsunkban nincs egyetlen állandó pont sem, bármikor az utcára kerülhetek, és akkor kezdődik elölről minden. Küfette ki. Magyarországi sajátosság, hogy ez a gyár minőségben és eleganciában versenyezni tud a kisiparral. Az pedig természetes, hogy a gyári termelés olcsóbb.

A gyár termékeinek felét belföldön adják el, fele pedig külföldre kerül, ahol a Május 1. Ruhagyár kreációi sikerrel állják meg helyüket a nyugati versennyel szemben.

A gyárban dolgozók többsége nem szakmunkás, hanem betanított munkásnő. A bérek havi 800 és 2200 forint között váltakoznak, az átlag havi 1450 forint. A bérhez még nyereségrészesedés és természetbeni juttatás is járul. De támogatja a gyár a dolgozókat még ezen kívül is. A munkások jelentékeny része a gyárban ebédel és az ebédért csekély összeget fizet; a többit a gyár fizeti a munkások helyett.

Láttuk a gyári ebédlőt, egyszerre hétszáz munkás számára terítenek benne. Nagy, tiszta, világos terem — a terítés eléri egy jobb vendéglő színvonalát.

Megnéztük a bölcsödét és a kisdedóvót. És meg kell jegyeznünk, hogy a gyárlátogatás során csak itt találkoztunk szigorú rendeletekkel, sőt szigorú tilalmakkal is. Semmiképpen sem engedték volna meg nekünk, hogy fehér védőköpeny nélkül mehessünk a bölcsődébe és a kisdedóvóba.

A munkásokról való gondoskodásnak jelentékeny tényezője a gyárban működő orvosi rendelő. Ennek négy osztálya van, elsősegélynyújtás; fogászati rendelő, s tekintettel arra, hogy a gyárban dolgozók többsége nő, a vállalat terhességi felügyeleti, valamint nőgyógyászati rendelőről is gondoskodott.

Ha Magyarországon valaki kabátot vesz, akkor a kabát árával nemcsak a nyersanyagot és feldolgozást kell megfizetni, hanem a fent említett szociális kiadásokat is. S mégis, a kabátnak szépnek, jónak és emellett olcsónak is kell lennie. Nem könnyű a feladat, de, úgy látszik, hogy a dolgozók mégis megoldják. Bizonyítja ezt a Május 1. Ruhagyár zavartalan menete és bizonyítja ezt az is, hogy milyen sokan járnak elegáns kabátban a pesti utcán.

Dan Yehuda

£ Ha végigmegy va♦ laki Budapest főut- X cáin és nézegeti a X vele szembejövőket,

♦ okvetlenül feltűnik, X hogy milyen jól öl♦ tözöttek az emberek.

♦ Elegáns emberek 2 ugyan mindig is vol- X tak Pesten, a nagy

♦ többség azonban ko- 2 pott, nyűtt ruhában,

)♦ széttaposott cipőben járt.

Ma a budapesti utca népe más képet mutat. Kikent-kifent ficsúrok nincsenek, de a járókelők divatosan öltöznek. Rongyosságnak, lyukas cipőnek — nyoma sincs. Ami pedig küt lönösen feltűnő, az a X nők eleganciája és ■' ápoltsága. Sokszor az ;: az érzése az ember• * nek, hogy életre kelt 1 divatlap figurák jön;; nek vele szemben az

'• utcán.< >

I: Még jobban észlel;; hető a pestiek öltöz: • ködési igénye és a jó ;; ízlése, ha egy szín- 11 házi előadás, vagy

i >;; egy hangverseny kö;> zönségét figyeljük

meg. Egyuce voltam azon 1700 szerencsés embernek, aki jelen lehetett David Ojsztrah szovjet hegedűművész első idei, budapesti hangversenyén. A hangverseny szünetében a büfében és a folyosókon, a közönség nem mindennapi eleganciát vonultatott fel. Meg is kérdeztem barátomat, aki velem volt, hogy vajon kik lehetnek ezek a jól öltözött férfiak és nők. Azt felelte, hogy személy szerint nehéz volna ugyan megnevezni őket — de anynyi bizonyos, hogy szellemi és fizikai dolgozók, akik a szocializmust építő országban a munka különböző területein hasznos tevékenységet fejtenek ki.

Néhány nap múlva azután úgy alakult a program, hogy a feleségemmel ellátogattunk az egyik pesti üzembe, a Május 1. Ruhagyárba, ahol a pesti elegancia egyik tényezője készül: ez a gyár naponta 5000 felsőkabátot készít.

A gyár vezetői — főként Köves főmérnök, igazgatóhelyettes és Heller József termelésvezető — készséggel állottak rendelkezésünkre és elmondták, hogy 1948 óta, amióta államosították a ruhagyártást, a gyár fejlődésében nagy haladás állott be: akkor 200 munkás dolgozott az üzemben, ma 3600; akkor hat munkaóra kellett egy kabát elkészítéséhez, ma elég ehhez három. S hogy jutottak erre az eredményre? Ezt a többletet nem a munkások hajszolásával, hanem a szerszámok és a munkamódszerek tökéletesítésével érték el.

Az világos mindenki előtt, hogy a vásárló szép kabátot, jó kabátot és olcsó kabátot akar. Ezeket az igényeket a múltban a kisipar elégí-Pszichikai katasztrófa volt kimennünk, öröm, boldogság itthon lenni, helyrehozni a mulasztást, hibát, alkotni és előrehaladni. A diploma tervem megvédése utáni időre is kijelöltem már feladatomat: kutatni tovább, eredményeket elérni a bányaszellőztetés, a mélyfúrás területén.

— Jó munkát kívánunk.

(— óm —)

A vendégek a gyért bölcsődébe

is ellátogattak

(Novotta Ferenc felvételei)

Terveim? Kutatni tovább ...

(Vámos László felvételei)

lönös, de a jó módban bújtak elő ezek a kínzó gondolatok és félelmek, amelyeket még ;; fokozott az állandó érzés, hovy idegenek vagyünk, akként tartanak számon, és bármi- ’ll lyen válság köszönt be, mi leszünk az elsők. ♦ akiket az utcára tesznek. *

Három gyermekünk volt már. Reánk tört * a honvágy. Mindent másnak láttunk, mint £ otthon, az erdőket, a mezőket, a városokat, X az embereket, a bányát... — mindent! 1962 2 április 30-án, pontosan a bonegillai láger- ♦ kapu átlépésének ötödik évfordulóján, elin- £ dultunik — haza. £

S ezután végre már az itthoni élményeim- 5 ről, tapasztalatainkról beszélheték. 2

Lakásunkat elhagytuk a disszidáláskor, X nem maradt, nem volt semmink. Feleségem ♦ malom-művezető bátyjánál szálltunk meg x átmenetileg. Aztán Budapesten, a Nehézipari J Minisztérium személyzeti osztályán jelent- X keztem, s kértem munkahelyet. Így kerültem £ Komlóra, ahol most aknászként dolgozom. £ Ugyanis Magyarországról úgy mentem el, £ hogy még nem készítettem diplomatervet. X Nos, most azt kívánják tőlem, készítsem el, ♦ védjem meg, váljak diplomás mérnökké. 1 Ezen dolgozom hát szabad időmben — és bol- 2 dogan, mert kutatásaim eredményét foglal- | hatom össze, elhivatottságomnak adhatom 5 bizonyságát.

Dan Yehuda és felesége a Május 1. Ruhagyárban

A gyár vezetői üdvözlik Dán Yehudát

Anyagilag nem panaszkodhatom. Havi fizetésem 2150 forint alap, amelyhez 40 százalék földalatti pótlék, valamint 40 százalék prémium és családi pótlék járul. Havi illetményem így — a hűség jutalmat nem számítva — négyezer forint fölött van. Kaptunk az Arany János út 7. szám alatt egy kétszobás, komfortos szép lakást, amelynek havi bére (kimondani is alig merem, oly hihetetlen lesz a kinti lakbérekhez szokott olvasóknak) mindössze 58 forint.