Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-12-01 / 23. szám
XV. évfolyam, 23. szám. 1962. december 1. Ara: 2 forint. A MAGYAR ÉRTELMISÉGRŐL Egy nyugati olvasónk a magyar értelmiség összetételéről, szerkezetbeli változásairól érdeklődik. Megpróbálok felelni. Azért használok feltételes jellegű igét, mert minden részletre kiterjedő felmérés értelmiségünkről még nem történt. Csak rószvizsgálódásaink vannak. Legutóbb a mérnökök helyzetét tanulmányozták, megtörtént az orvosok országos összeírása, a pedagógusok fizetésrendezésének a végrehajtásánál kialakult egy kép tanítóink, tanáraink, az egyetemi tanszemélyzet helyzetéről — de minden értelmiségi rétegre, hivatásra kiterjedő statisztikánk és felbecsülésünk nincs. A Művelődésügyi Minisztérium 1958«as kimutatáisa szerint — hozzászámítva az azóta végzett diplomásokat — Magyarországon hozzávetőlegesen 700 000 önálló szellemi tevékenységet folytató nő és férfi —, tehát értelmiségi — él. Közel 170 ezer diplomásunk van, körülbelül 80 ezer pedagógusunk, több mint 30 ezer mérnökünk, több mint 15 ezer orvosunk, s csaknem 2 ezer szellemi munkásunk rendelkezik tudományos minősítéssel, a tudományok doktora, vagy a tudományok kandidátusa ranggal. A 700 000 értelmiségihez nem számítjuk azt a sok-sok ezer munkást és parasztot, aki esti tanfolyamon, a dolgozók gimnáziumában végezte el a középiskolát, tette le az érettségi vizsgát, de értelmiségi munkakört nem tölt be és nem számítjuk ide természetesen azokat az érettségizett fiatalovolt és csak 1052 mérnökhallgatónk, tizenöt év múlva 1332 jogászhallgatónk és 7134 mérnökhallgatónk. Közel 170 ezer diplomásunknak valamivel több mint a fele Magyarország társadalmi felszabadulása után szerezte meg az oklevelét, tehát olyan oktatási rendszerben végzett, amelyben a természettudományos oktatásnak kiemelkedő szerepe van. Ez annyit jelent, hogy diplomásaiknak már a többsége teljesebben érti azt a kort, amelyben él, s már az iskolapadban hozzánőtt ahhoz a korszakhoz, amely megvalósítja a színes televíziót, a világűrt ostromolja, zászlót dob le a Holdra, a drótnélküli telefon megvalósításával foglalkozik, kitolja az emberi átlagéletkort, és le fogia győzni az utolsó nagy tömegbetegségeket. Több mint 15 ezer orvosunk van, a lakosság döntő többsége részesül orvosi betegbiztosításban, s majdnem ingyenes gyógyszerellátásban. Miután Magyarország minden 650 lakosára egy orvos jut, orvosi ellátottság dolgában a szocialista országok közül csak a Szovjetunió és Csehszlovákia, a nyugateurópai államok közül pedig Svájc és Ausztria előz meg. Nem ilyen kedvező orvosaink területi statisztikája: gyógyító, embereinknek több mint a fele Budapesten és a nagyvárosokban él, számos falusi körzeti orvosi állás betöltetlen. A magyar orvosoknak több mint az egyharmada magángyakorlatot A miskolci műszaki egyetem 1-es előadótermében a mechanikai-technológiai tanszék adjunktusa, Dénes Miklós tart előadást kát sem, akik iskoláik után szakmunkások lettek, ök már értelmiségi színvonalon végeznek fizikai munkát — de nem töltenek be értelmiségi munkakört. A számokat egybevetve: ennyi értelmiségi, ilyen sok pedagógus, orvos, mérnök, ennyi tudományos minősítéssel rendelkező szellemi dolgozó még nem élt, nem munkálkodott Magyarországon. Ez kiemelkedő hazai vívmány, önmagában azonban nem mond sokat, mert világszerte tudományos forradalom van, értelmiségi színvonalat követel az ipar, a mezőgazdaság, a világűrt vizelő tudomány, a természettudományok paHátlán előretörése, a sokkal kulturáltabb élet kialakulása az egész földkerekségen. ________ Többet mond a statisztika számainál ennek a statisztikának az elemzése, az értelmiség belső szerkezetének a változása. Mit jelent az, hogy több mint 30 ezer mérnökünk van? Annyit, hogy viszonylag több mérnök dolgozik Magyarországon, mint az Egyesült Államokban. Az egymillió főre eső mérnökök számában meghaladjuk az USÁ-t. de még nem érjük el a Szovjetjét vagy Lengyelországot, annak ellenére, Rgy napjainkban hatszor annyi mérnök v*ez, mint a Horthy-korban, s amíg 1949-ben minden 10 ezer munkás után még csak 111 mérnököt számláltunk, addig napjainkban már 171 mérnök jut minden 10 ezer fizikai dolgozóra. A fizikai és a szellemi munka közeledésére pedig nemcsak az jellemző, hogy a legutóbbi iskolai tanévben a gimnáziumnak egyelőre az első osztályos tanulói már több mint 90 százalékban részesültek ipari vagy mezőgazdasági előképzésben, tehát politechríikai oktatásban, hanem az is, hogy minden ötödik magyar mérnöknek — mérnökeink 19,5 százalékának — mérnöki oklevelén kívül szakmunkás képesítése is van. Jellemző belső változás a hivatások arányainak az eltolódása is. Először fordult elő ennek az országnak a történetében, hogy több mérnökünk, mint jogászunk van — a „jogásznemzeit” után mémöknemzet lettünk, s ezt már nem tenném eltávolító macskakörmök közé. A mérnökök száma rohamosan emelkedik, a jogászoké lassan csökken. Az 1937—38-as tanévben 4671 jogászhallgatónk is folytat. 6150 orvos kért és kapott engedélyt magángyakorlat folytatására. Falusi értelmiségünk összetételének a vizsgálatánál nemcsak az tűnik ki, hogy a felszabadulás óta 10 000 agrárszakembert kapott a falu, hanem az is, hogy falvainfcban nagy szambán megjelent a tanácsakadémiát végzett tanácselnök, tanácstitkár, a felnőtt korára érettségizett paraszt, az egyetemet végzett termelőszövetkezeti elnök. Üj értelmiségi hivatások mutatkoztak be a falun: a gépállomások mérnökei, a művelődési házak vezetői. Nem egy termelőszövetkezetünkben vagy állami gazdasagunkban ideiglenes vagy állandó jelleggel egy-egy képzőművész is letelepedett. Kitágult az egész látóhatár. Soha ennyi — még mindig kevés — értelmiségi nem élt falun, mint napjainkban. Végül a származás kérdései. Magyarországon mar nem arról van szó, hogy a nép — a munkásosztály, a parasztság — foglalja el méltó helyét az iskolákban, az egyetemen. Régen elfoglalta. Középiskoláink, egyetemeink hallgatóinak több mint az ötven százaléka munkás- vagy parasztszármazású, a régi, megdöbbentő 3,5 százalékkal szemben. Túl jutottunk azon a feladaton is, hogy minden uralkodóosztálynak ki kell nevelnie saját értelmiségét. A magyar munkásosztály már kinevelte. Tizenhét év roppant idő, belefér egy társadalom egész örvénylő, fénylő változása. Magyarországon fokozatosan halványulnak el a származás kérdései, egész oktatási rendszerünkben lassan megszűnik a tanulóifjúság származás szerinti megkülönböztetése. Hova lett a »régi intellgencia« szorongása, feszengése, hogy vele mi lesz, ha a kórházakban, a tervezőintézetekben, az Akadémián, a katedrákon, az íróasztalok mellett megjelennek az »újak«? Az újak régen megjelentek, a régiek ettől nem rövidültek, s az újak a régiek lassan eggyé lesznek. Valamivel több mint harmincezer mérnökünk van, a húszéves távlati fejlesztési terv azonban 90 000 mérnök képzését írja elő. A szorongás elpattant, mint egy buborék. Itt mindenkinek van és mindenkinek lesz helye. ruffy péter Juhász Árpád muzeológus ásványokat rendez a Nemzeti Múzeum ásványkőzettárában Dr. Kovács Erzsébet a vasérc szennyeződését vizsgálja A miskolci műszaki egyetem vaskohászati tanszék vezetője, Simon Sándor rektorhelyettes, eredményes kísérleteket folytat az izotóp-laboratOriumbat] Táplószelén, az Országos Agrobotanikal Intézetben Németh Mibályné laboráns a kukorica fehérjetartalmát vizsgálja Anghy Csaba professzor, a budapesti Allatkert igazgatója, egy oroszlánkölyök szívműködését vizsgálja Szarka János adjunktus leolvassa a készüléket
