Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-11-15 / 22. szám
Halló, Zsuzsika, megint jelentkezem, sarokba ne hajítsa hűtlenségemért és hallgatásomért levelemet! Karácsony közeledik, tele van (bizonyára) könyvvásárlási tervekkel. Az a gyanúm, hogy eligazodna már ritka tanácsaim nélkül is, de mikor olyan jólesik könyvről beszélgetni! És micsoda könyvek jelennek meg megint! Nem is tudom, hol kezdjem. Itt van mindjárt egy 1400 oldalas kötet: ADY ENDRE ÖSSZES NOVELLÁI. Igen, igen, jól olvasta, nem sajtóhiba: ezemégyszáz oldal. Kiderül, hogy a költő több prózát int, mint verset, hogy elbeszélés kötete kétszer olyan vastag, mint verseié, és ha nem is kétszer olyan fontos, de aligha jelentéktelenebb. Az első világháború előtti Magyarországnak olyan mélyreható képét adja, hogy máig is beleborzadunk. “-Mélyreható-*: ezt kétféleképpen értettem. Ady mélyen ábrázol, a lelkek, a tragédiák, az ellentmondások fenekéig szúr le. De mélyreható abban az értelemben is, hogy egyegy újságtárcára való, nyilván sebtiben, éjszaka, kávéházban írt novella éppen úgy át- meg átjár bennünket, mint nagy versei. A kötethez, amelyet a Szépirodalmi adott ki, Borsos Miklós megrázó grafikákat készített. Van ebben valami — talán véletlen — párhuzamosság. A nagy költő prózájához, egy jelenkori nagy szobrász alkotott rajzokat. Az illusztrációnál kezdem, mert mit is mondhatnánk újat JÓZSEF ATTILA ÖSSZES VERSEIRŐL, mely most jelent meg szépséges kiadásban, ugyancsak a Szépirodalminál, 645 oldalon. Hincz Gyula professzor, a budapesti Iparművészeti Főiskola igazgatója, a jeles grafikus, a kötetet egy sorozat olyan ólommetszettel ékesítette, amelyek egy másik művészet nyelvén József Attila verseinek lényegét: az emberséget, a szolidaritást, a fenyegető és feloldódó magányt, a nehezen ikiküzdendő, de igaz jövőt fejezik ki. Ha már a vaskos köteteknél tartunk: huszonöt év után újra kiadták KODOLÁNYI JÁNOS nagy történelmi regényét, a JULIANUS BARÁTOT. (902 oldal) Kodolányi akkor írta. ezt a könyvet, amikor Hitler hadai lerohanták Ausztriát és már Csehszlovákiára fenekedtek. A regény hőse Julianus barát, aki elindul megkeresni a magyarság őshazáját, színhelye és kora a középkori Magyarország, de a könyv mégis arról a német veszedelemről szól, amely egy negyed1 évszázaddal ezelőtt fenyegette, majd elnyelte Magyarországot. Ha most azt képzeli, Zsuzsika, hogy ez valami politikai “ttanregény-*, akkor már sajnálom is, hogy erre céloztam. A Julianus barát igazi regény; és oly szívszorongatóan izgalmas, hogy az ember egy-két hétig vele alszik, véle kél. Képzelje: Julianus báréit eljut az ázsiai őshazában maradt magyarokig! Beszélget velük, megismeri életüket és szokásaikat. Mindehhez Kodolányi fölélesztette a középkori magyar nyelveit, helyesebben annak ízeit, fordulatait, romlatlan erejét és szépségét, de úgy, hogy ma is folyamatosan és gyönyörűséggel tudjuk olvasni. Még egy negyedszázaddal ezelőtt írt történelmi regényt adtak most ki újra: RAFFY ÁDÁMNAK, a tavaly elhunyt kitűnő orvos-írónak »A MÁGLYA« című könyvét, Giordano Bruno életregényét. Raffy a XVI. század végének nagy filozófusát, tudósát, forradalmárát úgy állítja elénk, hogy az emberi sors apró jeleneteiből növeszti naggyá, magasztossá, példaképpé. A reneszánsz Róma ragyogása és utcai szennye, az udvarok magasröptű vitái és a börtön magányossága, de mindenekelőtt egy útját kereső és megtaláló nagy, bátor lélek megjelentetésével Raffy jelentékeny művet alkotott. Csillag Vera címlapja olyan szép, hogy érdemes berámázni. mint valami ódon metszetet. Maradjunk Olaszországban. A világirodalom klasszikusainak szép, egyszerű zöld vászon sorozatában — Maga is ismeri, van belől© jócskán — jelentek meg PIRANDELLO SZÍNMÜVEI ÉS NOVELLÁI. A darabokat bizonyára ismeri, de a novellák: micsoda meglepetés! Lehet, hogy a századeleji magyar lapok, folyóiratok közölték fordításaikat, mintha apám könyvtárából is visszarétnlene egy szürke kötet, talán a régi Olcsó Könyvtárban, de egyébként az Olaszul nem tudó magyar olvasó elől ezek a merész és modern (ma is!) elbeszélések rejtve maradtak. HEMINGWAY “FIESTA«-ja, amely “The sün also rises« címmel is megjelent, most egyetlen nap alatt elfogyott Budapesten. Az új fordítás Déry Tibor méltó, egyenrangú munkája. Egy másik amerikai írónak. Hemingway kortársának, CARSON McCULLERS asszonynak most jelent meg először magyar nyelven munkája, a “MAGÁNYOS VADÁSZ A SZlV« ugyancsak Déry fordításában. Talán olvasta angolul az amerikai kisvárosban élő süketnéma varázslatos történetét. Nálunk a szerző neve majdnem ismeretlen, de az olvasók hamar kiszimatolták, hogy érdemes megvenni. Végül néhány mai író. VERES PÉTER különös műfajú kötetet jelentetett meg. Címe: “OLVASÓNAPLÓ«. Veres Péter ceruzával a kezében szokott olvasni (s mennyit olvas!), és ami közben eszébe jut, felírja. Egyéni, meghökkentő, sokszor vitám késztető, de mindig eredeti és bölcs reflexióik gyűjteménye ez a kötet. NEMES LÁSZLÓ érdekes, izgalmas, nagyon mai regényt írt “GYÁVASÁG« címmel egy negyvenes férfiről, aki beleszeret egy haszontalan, szeleburdi, kissé romlott lányba, pedig szép és híres szinésznő-felesége van. Nemes ebben a fordulatos lélektani regényben megkeresi — és meg is találja — az okot, amely a férfit ebbe az értelmetlen és bolondos kalandba vitte, A mai Budapestet nagyon jól, belülről ismeri Nemes: ebből a szempontból is érdekes olvasmány ez Magának, kedves Zsuzsika. Búcsúzóul egy szép, komoly, okos könyv: GYERGYAI ALBERTNEK, a budapesti egyetem francia professzorának esszéi “KLASSZIKUSOK« címmel. A kiváló tudós hallatlanul választékos stiliszita is, és portréi, elemzései, a francia és a német irodalom klasszikusairól mély és izgalmas olvasnivalót nyújtanak. Legközelebb nem hallgat ilyen sokáig öreg barátja: Boldizsár Iván A 14. Országos Művészi Fén yké pklállí tás anyagát a Budapesti Fotoklub mutatta be. íme néhány az orsgág minden részéből beküldött többszáz, újszerű, egyéni látásmódot tükröző fénykép közül. Müller Magda, Budapest: -Bandevu-Tóth litván, Cegléd: -Kóstoló-Dr. Szabó Józiet: Magyar tenger Tóth János, Budapest Jobbra: Bauer György A tél halála Selmeczi »Közöny* » ** •■» m i • r*-r* -
