Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-11-15 / 22. szám

A nevezet«« lószobor Bábolnán A gyár, »hol a tojás »készül«... és »hol csomagolják Bábolnám mindennapos vendégek a külföldiek. És talán nincs is olyan város a világon, ahová a bábolnai ménes híre el ne jutott volna. A gazdaságot még II. József császár rendeletére létesítették 1789-ben. Azóta tenyész­tenek lovakat a pusztán. Az udvaron lószobor áll. O-Ba­­jan, Siglavy, Baigidady nevét ma is ismerik, pedig ezek­nek a nevezetes paripáknak már régen csak utódaik él­nek. Manapság azután, ha kedves vendég látogat a gazda­ságba, a sikeres lóvásár után ebédre is meginvitálják. A menü: csirke... Vagy paprikásnak készítik el, tej­fölösen, vagy mint rántott csirkét tálalják. A vendég csodálkozik. Mondogatja váltig, hogy ilyen finom csirke­húst még soha világélietében nem falatozott. Mennyei az ize, omlós a húsa, olyan porhanyós, hogy akár a csontlát is meg lehetne enni... Faggatódzik, honnan vették, hol nevelték az apró­jószágot, lehetne-e vásárolná belőle? Akkor azután a gazdaság vezetői meghívják a ven­déget egy kis kirándulásra — a Bábolnai Baromfi­gyárba ... Mert igaz, hogy Bábolnán van Magyarország egyet­len arab lótenyésizete és hogy ma is ezernégyszáz pari­pát gondoznak itt, de egy esztendeje éppen annak, hogy Üzembe helyezték a Baromfigyárat. A termelési adatok valóban nagyüzemiek. Egy esz­tendő alatt tojásból 12 milliót, baromfiból több mint hat­százezer kilogrammot vittek a hazai, illetve a külföldi piacokra. A gyártás teljesen automatizált. Tízezerszám él a baromfi a telepeken és embert alig látni. Az ölbői telep ötvenezres állományát négy ember gondozza. A losonci telepen az etetőszalagot óraszerkezet indítja hajnali négy órakor. Neonvilágítás kelt napfény-hatot. Ezt a világí­tást is óraszerkezet kapcsolja ki az utolsó etetés végez­tével. Egy másik automata-óra arról gondoskodik, hogy a szivattyú feltöltse a víztartályt és így az önitatokban állandóan legyen ivóvíz... Á pecsenyecsirkék nyolc hét alatt egy kiló negyven dekára híznak, a tojók pedig öt hónap után már tojást „termelnek”. Minden' tiszta, minden ragyog, minden hó­fehér, a kakasok, jércék tolla éppen úgy, mint a mennye­zet, vagy a padló. — Nemsokára — magyarázza Tóth János, a Baromfi­gyár vezetője — naponta tízezer rántanivaló csirkét nevelünk. A statisztika alakulása azonban jelenleg is érdekes. A Baromfigyárban a jövő esztendő végére 175 ezer tyúk­nak lesz helye. A nevelőbe 127 ezer jórce kerül. A hizlaló 96 ezer darabos, a kelitetőüzem 300 ezres kapacitással dolgozik. 1964-re 35 millió tojást, 810 ezer kiló baromfi­húst és 3 és félmillió naposcsibét ad a gyár. A Baromfigyár létesítését a hazai és külföldi keres­let parancsoló szükségessége követelte meg. Magyar­­országon csak a kisüzemi baromfi tartásnak voltak ha­gyományai. A tervezők nagyüzemet akartak llétesíteni, olyat, amely példaképül szolgálhat az állami gazdasá­goknak és a termelőszövetkezeteknek egyaránt. A ma­gyar szakemberek több nagy világcég termelési módsze­rét és üzemszervezését tanulmányozták, míg végül is tárgyalásokat kezdtek a nyugat-németorsizági Lohmam­­céggel. A tárgyalások eredményre vezettek. A múlt esz­tendő szeptemberében megérkezett Nyugat-Németország­­ból az első 30 ezer csirke. A cég szállította az automata­berendezést és a cég szakemberei segítettek a takarmány­keverék összeállításánál is. A Bábolnai Baromfigyár azóta fejlődik, virágzik. A pecsenyecsirkét, a tojálst Szállítják a világ minden tájára. A gyár a Mezőgazdasági Kiállításon is nagy siker­rel szerepelt. De csak aki járt Bábolnán és látta száz­ezer szám a baromfit és millió szám a tojást, állíthatja bizonyosan, hogy a hajdani puszta nemcsak arab ló­­tenyészetéről, hanem baromfi- és tojásgyáráról is híres ma már. Maga a Lohman-cég főnöke is így nyilatkozott. Leg­utóbb, amikor októberben itt járt, pompás arab mént vásárolt fiatal menyének, aki kitűnő lovas... — Nemsokára — mondotta és O-Bajan szobrára mu­tatott — melléje lehet állítani a Lohman 909-est... A Lohman 909-esről pedig ma már mindenki tudja idehaza, hogy az a legpompásabb és leggyönyörűbb fehér tollú kakas, „aki” valaha is kukorékolt a baromfi­­udvaron ... Joós F. Imre A kakasok gyöngye: s Lohman 909-es és gondozónője Csirkék ezret » nevelőben í

Next

/
Thumbnails
Contents