Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-11-15 / 22. szám
tornyából (középen a tűztorony) (Vámos László felvételei) 1664 augusztusában, a Széchenyi tér egyik klasszicizáló palotájában Széchenyi István töltötte ifjú éveit, az egykori Kaszinó 1820-ban a kilencéves Liszt Ferenc első hangversenyének volt a színhelye. Az 1557-ben alapított Lyceumban a 17 éves Berzsenyi Dániel társalkodóit Horáccal, s a régi Postaház előtt silbakolt 1839 telén a 48-as gyalogezred egyik újonca, Petőfi Sándor. Járt föl s alá a fekete-sárga őrbódé elé fektetett fapallón, fekete csákóban, szürke köpönyegben, feszes kék nadrágban, balkarjára fektetett szuronyos puskájával, s a városra ömlő alpesi szél csendesen elindította a könnyeit... Sopron azonban középkori díszletei közt is a mában él. Történelmi levegőben, de nem múzeumban — úgy őrizvén a múltat, hogy termékenyen olvadjon bele a jelenbe. Állandó fejlődését három tényezőnek köszöni: pezsgő idegenforgalmának, iskolaváros jellegének és gyors iparosodásának. A soproni táj szépsége tömegesen vonja magához az üdülőket, a múlt esztendőben 125 000 vendég fordult meg a városban és erdős-hegyes környékén, ahol a régiek mellett új szanatóriumok és üdülőszállók épültek az utóbbi években. Magasfokú tanintézeteinek és tudományos intézményeinek nagy száma századokkal ezelőtt iskolavárossá tette már Sopront, a felszabadulás óta azonban új iskolák egész sorával gazdagodott, $ diákságának száma megkétszereződött. Üj technikumok, középiskolák létesültek, Felsőfokú Óvónőképző Intézet kezdte meg működését az öreg városfalak közt, de legnagyobb mértékben mégis az Erdészeti Egyetem fejlődött. Néhány esztendővel ezelőtt még csak 260 hallgatója volt, az idén pedig már 712. Ez évben kereken száz erdőmémök hagyja majd el a soproni egyetemet, hogy elkezdje munkáját az ország két és félmillió holdnyi erdőterületén. Sopron 42 000 lakosából ma már több. mint 8000 a tanuló, A XIII. századból való csúcsíves Szent Mihály templom ez a sok fiatal teszi örökifjúvá az ódon arculatú várost. A soproniak szépérzéke rendkívül fejlett, a kultúra igénye és szeretete legjobb hagyományaik közé tartozik, de a korszerű technikai fejlődés ütemével is örömest lépést tartanak. Egyforma szeretettel restaurálják sok évszázados műemlékeiket, s építik új és új ipari üzemeiket. A megszaporodott iskolák mellett ugyanis elsősorban a nagyfokú iparosodás lendíti előre Sopront a töretlen fejlődés útján. A város régi üzemei — a Fésűsfonalgyár, a Soproni Pamutipar, a Vasöntöde és Lakatosárugyár — sorra megújulnak, korszerűsödnek és bővülnek, melléjük pedig újak épülnek. Csak legutóbb három, több ezer munkást foglalkoztató üzemet kapott a város: a Faforgácsfeldolgozó Üzemet, az Asztalosárugyárat és a Soproni Ruhagyárat, a 150 millió forintos beruházással épülő Hőerőmű pedig jövőre kezdi meg működését. Sopron gyárvárosi jellegét elsősorban a textilipar domborítja ki, a Ruhagyár például csak exportra 400 000 női ruhát készít. A város 24 000 kereső lakosából ma már 11 500 él az iparból — ez a szám érzékeltetni tudja, hogy a mind szélesebb állapokon kifejlődő gyáripar, milyen markáns új vonásokat fest Sopron ódon arculatára. A középkori mesteremberek, kereskedő- és kézműves patríciusok városa — miközben egyre növekvő számú iskoláiban őrzi és fejleszti művelődési hagyományait — iNyugat-Magyarország jelentős ipari központjává is válik. Hangulati egysége azonban ezzel nem szenved semmi csorbát. A derűs természet vonzó keretében az ősi Sopron megmarad továbbra is az ország legpatinásabb városának. Antalffy Gyula Az erdészeti Egyetem őszi fényben A magyar erdők gazdái lesznek Folynak a kísérletek az Erdészeti Egyetem laboratóriumában A Mátyás-emléktábla a Storno-bázon Loggiás udvar a belvárosban A leghangulatosabb soproni műemléképület: a lábasház Sopron legszebb reneszánsz homlokzata >TT'T17 VTTTTTmV* "TTT*v t > r f r*w
