Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-11-15 / 22. szám
Sopron a Szent Mihály templom Széchenyi utca, háttérben a Széchenyl-ház. Jobbra: soproni diáklány A kedves barokk főtér a Szentháromság szoborral A Lővér szálló bárjában kis teret sok évszázados reneszánsz és barokk paloták ülik körül, mint kőbefaragott finommívű vitrinek. A tér egyik sarkát az Árpád-kori alapokon nyugvó, oszlopos galériával tagolt Tűztorony zárja le, a másik oldalát a vaskos gyámpillérekkel támogatott, kőrózsás ablakokkal áttört, csúcsíves bencéstemplom. Gótikus építészetünk e kiváló remeke a XV. századból való ódon házak fölé emeli tömör kősisakját, míg a tér ölében a barokk Szentháromság-szobor csavart kőoszlopán pufók angyalkák kapaszkodnak fölfelé. Nyugalmat, békét és középkori levegőt áraszt ez a kis tér, melynek minden háza s a belőle nyíló utcák valamennyi épülete műemlék. »Egész kis barokk világ kövesült itt meg a maga kedves intimitásával, bensőséges bájával. Nem ürül itt ki a lelkünk, minta nagy, modern tereken, hanem megtelik emlékkel, megtelik formaszépségekkel, melyek itt oly kedvesen simulnak egymáshoz századok óta.« Sopron műemlékeinek egyik tudós kutatója érezte meg így a tér és a belváros hangulatát, amely áhítatos szépségekkel tölti meg azok telkét, akik értik az öreg kövek beszédét. Mennyi történelmi és irodalomtörténeti emlék sugároz fényt erre a városra! A bencéstemplom francia-gót szentélye előtt, a rózsaszín márványszószékről Kapisztrán János hirdetett keresztes hadjáratot a török ellen. A Stomó-ház zárt sarokerkélyes emeleti szobájában a Bécset ostromló Mátyás lakott 1482—83-ban; falbontó lövegei, kőhajítógépei, nehézpajzsos gyalogosai, nyilas, puskás lövészei ott táboroztak a király szállása előitt, a Szentháromság téren. A Fehér ló-fogadóban Zrínyi Miklós a költő s hadvezér kvártélyozott A hajdani Eggenberg-ház udvara, ahol az ellenreformáció idején az evangélikus istentiszteletet tartották A város valamennyi temploma meglfjodott a sortatarozás után A keleti Alpok egy megszelídült végső nyúlványa tömött erdőkoszorúval fogja körül a legnyugatibb magyar várost. A soproni hegyeket hajdan valóságos ősrengetegek borították, mára azonban már valóságos parkok lettek belőlük. Az őshonos fenyveseket széles sétautak hálózzák be, a tölgyek, bükkök szabályos rendekbe sorakoznak, a tetőkön tornyos kilátók emelkednek, a déli oldalakat szelíd gesztenyések, szőlők, gyümölcsösök borítják. De a zárt, puha völgyekben, a nedves erdei réteken megmegjelenik a havasalji növényzet — a hamvaisikók encián és a bíborlila ciklámen —, s jelzi a hegység távoli kapcsolatát az Alpesekkel. Ebben a meleg szépségű tájban helyez- » kedik el Sopron városa. Ha a hegység valamelyik kilátójáról nézünk le rá, olyan, mint egy középkori metszet. A bástyákkal, falakkal övezett, tojásdad alakú belváros fölé magaslik a Tűztorony köríves loggiája és óriási hagymasisakja, a bencés templom nyolcszögű csúcsíves kőtornya, az olaszos evangélikus nagytemplom, s körülöttük tornyok és tetők serege, távolabb pedig lomhán füstölgő gyárkémények. Ha a városról készült legújabb légifellvételt összehasonlítjuk egy 1700-ból való rézmetszet madártávlati képével — a gyárkéményeket kivéve —, vonalról vonalra egyeznek egymással. Az egykor falakkal kerített belváros jórészt középkori eredetű házaival ma is érintetlenül őrzi az elmúlt századok városképét és hangulatát. Szűk kis utcáinak csaknem minden épülete értékes művészettörténeti emlék. Ödön palotácskák, barokk és rokokó patrícius házak, boltíves kapualjak, nemes arányú homlokzatok, loggiás folyosók, árkádos udvarok állítják meg lépten-nyomon a városnézőt. Sopron középkori jellege a főtéren érvényesül a legteljesebb harmóniában. A Sopron legutóbb feltárt nagyértékű műemléke: a középkori zsinagóga A pincétől a kéményig restaurálják házakat Sopron látképe a tűztoronyból műemlék-
