Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-11-15 / 22. szám

Sopron a Szent Mihály templom Széchenyi utca, háttérben a Széchenyl-ház. Jobbra: soproni diáklány A kedves barokk főtér a Szentháromság szoborral A Lővér szálló bárjában kis teret sok évszázados reneszánsz és ba­rokk paloták ülik körül, mint kőbefara­­gott finommívű vitrinek. A tér egyik sar­kát az Árpád-kori alapokon nyugvó, osz­lopos galériával tagolt Tűztorony zárja le, a másik oldalát a vaskos gyámpillérekkel támogatott, kőrózsás ablakokkal áttört, csúcsíves bencéstemplom. Gótikus építé­szetünk e kiváló remeke a XV. századból való ódon házak fölé emeli tömör kősisak­ját, míg a tér ölében a barokk Szenthárom­ság-szobor csavart kőoszlopán pufók an­gyalkák kapaszkodnak fölfelé. Nyugalmat, békét és középkori levegőt áraszt ez a kis tér, melynek minden háza s a belőle nyíló utcák valamennyi épülete műemlék. »Egész kis barokk világ kövesült itt meg a maga kedves intimitásával, bensőséges bájával. Nem ürül itt ki a lelkünk, minta nagy, modern tereken, hanem megtelik emlékkel, megtelik formaszépségekkel, melyek itt oly kedvesen simulnak egymás­hoz századok óta.« Sopron műemlékeinek egyik tudós kutatója érezte meg így a tér és a belváros hangulatát, amely áhítatos szépségekkel tölti meg azok telkét, akik értik az öreg kövek beszédét. Mennyi történelmi és irodalomtörténeti emlék sugároz fényt erre a városra! A bencéstemplom francia-gót szentélye előtt, a rózsaszín márványszószékről Kapisztrán János hirdetett keresztes hadjáratot a tö­rök ellen. A Stomó-ház zárt sarokerkélyes emeleti szobájában a Bécset ostromló Mátyás lakott 1482—83-ban; falbontó lö­­vegei, kőhajítógépei, nehézpajzsos gyalo­gosai, nyilas, puskás lövészei ott táboroztak a király szállása előitt, a Szenthárom­ság téren. A Fehér ló-fogadóban Zrínyi Miklós a költő s hadvezér kvártélyozott A hajdani Eggenberg-ház udvara, ahol az ellen­reformáció idején az evangélikus istentiszteletet tartották A város valamennyi temploma meglfjodott a sor­­tatarozás után A keleti Alpok egy megszelídült vég­ső nyúlványa tömött erdőkoszorú­val fogja körül a legnyugatibb magyar várost. A soproni hegye­ket hajdan valóságos ősrengetegek borí­tották, mára azonban már valóságos par­kok lettek belőlük. Az őshonos fenyvese­ket széles sétautak hálózzák be, a tölgyek, bükkök szabályos rendekbe sorakoznak, a tetőkön tornyos kilátók emelkednek, a déli oldalakat szelíd gesztenyések, szőlők, gyümölcsösök borítják. De a zárt, puha völgyekben, a nedves erdei réteken meg­megjelenik a havasalji növényzet — a hamvaisikók encián és a bíborlila ciklámen —, s jelzi a hegység távoli kapcsolatát az Alpesekkel. Ebben a meleg szépségű tájban helyez- » kedik el Sopron városa. Ha a hegység va­lamelyik kilátójáról nézünk le rá, olyan, mint egy középkori metszet. A bástyák­kal, falakkal övezett, tojásdad alakú bel­város fölé magaslik a Tűztorony köríves loggiája és óriási hagymasisakja, a bencés templom nyolcszögű csúcsíves kőtornya, az olaszos evangélikus nagytemplom, s kö­rülöttük tornyok és tetők serege, távolabb pedig lomhán füstölgő gyárkémények. Ha a városról készült legújabb légifellvé­­telt összehasonlítjuk egy 1700-ból való rézmetszet madártávlati képével — a gyárkéményeket kivéve —, vonalról vo­nalra egyeznek egymással. Az egykor fa­lakkal kerített belváros jórészt középkori eredetű házaival ma is érintetlenül őrzi az elmúlt századok városképét és hangula­tát. Szűk kis utcáinak csaknem minden épülete értékes művészettörténeti emlék. Ödön palotácskák, barokk és rokokó pat­rícius házak, boltíves kapualjak, nemes arányú homlokzatok, loggiás folyosók, ár­kádos udvarok állítják meg lépten-nyomon a városnézőt. Sopron középkori jellege a főtéren ér­vényesül a legteljesebb harmóniában. A Sopron legutóbb feltárt nagyértékű műemléke: a középkori zsinagóga A pincétől a kéményig restaurálják házakat Sopron látképe a tűztoronyból műemlék-

Next

/
Thumbnails
Contents