Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-01-01 / 1. szám
I N IvsI i\V IV N cC V N & X §& osis iX XI I I Iv §N sH N N Egy ország szellemi életére nemcsak a bemutatott filmek jellemzőek, az eljátszott színdarabok, a sikeres vágj7 megbukott könyvek, hanem — még valami... Valami sajátos, szavakkal nehezen megfogalmazható. A láz. A szellem hőfoka. A levegő. Űj filmjeinket el lehet mesélni, fel lehet sorolni a megjelent könyvek számát és példányszámát. A lázt, vagy a légkört nehéz elmesélni. A légkör anyagtalan. Nincs története. Nem esemény. Csak valami folytonos, szakadatlan fuvallat, amely átlengi az egész szellemi életet. Milyen ma Magyarországon ez a teremtő láz, ez a szellemi levegő? A mai Magyarországon előadnak, vetítenek és megjelentetnek minden olyan szellemi művet (színdarab, film, könyv), amelyekben bizonyos szellemi értékek, vagy részértékek felfedezhetők. Nyilvánosságot kap minden valamirevaló alkotás. Ez a levegő mélyen demokratikus: kísérlet nélkül nincs előrejutás, a tévedés joga nélkül nincs alkotói bátorság. Ilyen kísérleteket — legyen az film, színdarab, könyv, vagy más szellemi mű — nem egyszer siker követ, nem egyszer megsemmisítő bírálat és bukás. De nem tudok egyetlen olyan esetről sem, amikor a súlyos elmarasztalást a vetítés, az előadás, vagy a megjelenés — betiltása követte volna. Még valamit: a kritika dícsér (néha nem elemző módon), támad (néha vaktában), emel és sújt. De mindig a művet elemzi, dicséri vagy támadja — a mű alkotójára soha sem kiált feszít sdmeget. A kísérletezés láza és termékeny szelleme átjárja a nagy alkotói egyéniségeket is. A magyar irodalomban egyedülálló az a vaskos kötet, amelyet nemrég Németh László bocsátott közre — műhelytanulmányairól. Példátlan alkotás: a kötet elmondja '„A két Bolyai" című nagysikei-ű magyar színmű keletkezésének egész történetét. Közli a szerző naplóját, amelyet az anyaggyűjtés, a fogantatás, a mű írásának gondja hat át. a gyötrődés gondolatait a Bólyai-családról; az anyag rendezésének munkáját és a viaskodást a kifejezéssel; végül nyilvánosságra hozza a Bólyaiakról készült két különböző színmű teljes szövegét. Az író többször írta meg a drámát — ezt tőle nem a „dramaturg” kívánta, hanem a k ísérletezés láza. a teremtő utakat, kifejezési formákat kutató szenvedély. Az egyéniség szabad kibontakoztatásán túl a mai légkört az egészséges demokratizmus jellemzi. Például évek óta fájdalmas, o-szágos gondunk a volt budai királyi palota kérdése. A háború apokalipszise dúlta fel, szórta szét kincseit, tépte meg falait — a palota sorsa, jövője esztendők óta foglalkoztatta a közvéleményt. Nem építjük újjá. újjáépítjük-e, s ha igen, mi legyen a szerepe? Végül azt a javaslatot fogadták el, amit egy cikkében a Magyar Nemzet vetett fel, hogy legyen *a Vár a kultúra vára. Így született meg a minisztertanácsi döntés és a nehéz milliókat kiutaló határozat arról, hogy a volt királyi palotát méltó módon kell újjáépíteni, hogy a termek befogadhassák a Széchenyi Könyvtárat és képzőművészeti kincseinket. Űj vonása ennek a szellemi életnek az az eleven érintkezés, amelyet — a hozzánk legközelebb álló szocialista országok népeivel és művészetével való szoros kapcsolaton túl — a Nyugattal folytatunk. A nagyvilág zenei folyóiratai rendre közlik azokat az előadásokat, amelyek a Bartók-kutatás és megismertetés eddig legnagyobb seregszemléjén, a budapesti Liszt—Bartók ünnepségen hangzottak el. A szellemi légkörre azonban nemcsak ez a hatalmas nemzetközi seregszemle volt a jellemző, hanem egy váratlan és megható letelepedés is. Denijs Dille belga zenetudós és nyelvész, aki huszonöt éven át tanította hazájában az irodalom ismeretét és szeretetét, s akit az egyik kiváló Bartók-kutatóként tartanak számon, a nemzetközi találkozó idején Amszterdamból végleg Budapestre költözött, Magya-országon letelepedett, a várbeli Bartók Archívum hivatalosan kinevezett tudományos főimunkatársa lett. Az idős tudós kedvesen és szenvedélyesen jegyezte meg, hogy Bartókot igazán megismerni — csak Magyarországon lehet. Ezért, jött ide. Ez a sajátos légkör húzta hozzánk Dille professzor urat, ez a levegő érintette meg a Nobel-díjas Salvatore Quasjmodo olasz költőt is, amikor Magyarországon járt. Nem arról. szeretnék írni, hogy a szicíliai vasutas fia — Rabindranath Tagore nyomán — maga is fát ültetetett látogatásának az emlékére Füreden. . . Megtudta azt is — nem jellemző ez vajon a mi lázunkra, a mi szomjúságunkra, a mi légkörünkre? —/hogy a kis Magyarországon nagyobb példányszámban jelentek meg a versei, mint saját hazájában. S hogy ennek a hazai levegőnek egy sajátos légjarását is érintsem, el kell mondani végül, hogy a jövendő'olvasók.' a jövendő írók. a jövendő közönség —a középiskolások — egyik legfőbb gondja ma az esztétikai művelődés kialakítása, a szépre való nevelés. , Ami szép, az igaz — mondta egy görög, s mi ezt a szintézist keressük: ezért eleven, lázas és jó (azért jó, mert alkotóan lázas) a magyarországi levegő. RUFFY PÉTER S*/ / t í/ m y / // ✓ / / j 3> y.y yy y/ y. Or szággy ülés Dr. Molnár Erik, a Jogi és Igazságügyi Bizottság előadója beszél Varga István Győr megyei képviselő hangsúlyozta: az új Büntető Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy bírák, ügyészek, Jogászok a szocialista humánum szellemében végezzék munkájukat Dr. Nezvál Ferenc Igazságügyminiszter beterjeszti a Magyar Népköztársaság Büntető Tiirvé.iykönyvéről szőlő büntető törvényjavaslatot Dr. Zslgmond László, a Mezőgazdasági és Államigazgatási Bizottság előadója beszél Kókai Istvánná Pest megyei képviselő felszólalásában a talajvédelem fontosságát méltatja Nánásí László Szolnok megyei képviselő a Tiszafüredi Járás 2500 katasztrális holdjának csatornázására tesz javaslatot Kaszás Imre Tolna megyei képviselő interpellációjában a fiatalkorúak erkölcsi nevelésére vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozik Nagy Józselne könnyűipari miniszter válaszol az interpellációra Kisházi Ödön munkaügyi miniszter válaszol a felszólalásokra Dr. Jahner Bakos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszél K-leti Ferenc Békés megyei képviselő rámutat, hogy az üjnevelésü jogászgárda messzemenően segítheti az új Büntető Törvénykönyv helyes alkalmazását Nagy Mária budapesti képviselő felszólalásában megállapítja: a szocialista büntetőjog a dolgozók érdekelt védi Losonczy Pál földmuveiesügyl miniszter beszél Hegedűs Lajos Somogy megvet képviselt dunántúli községekből vett példákkal bizonyítja, hogy tízmilliókat jelenthet a termőföldek védelméről szóló új javaslat helyes végrehajtása Varga Ferencné Győr megyei kept lsein hozzászólásában a cirok vetésterületének növelését Indítványozza Szabó Piroska budapesti képviselő egye: könnyűipari termékek minőségének megjavítása ügyében szólal fel Incze Jenő külkereskedelmi miniszter válaszol az Interpellációra Farkas Janos Pest megyei képviselő f szólalásában kifejti, hogy a talajjavítás: jövőben társadalmi üggyé kell tenni a
