Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-01-01 / 1. szám

I N IvsI i\V IV N cC V N & X §& osis iX XI I I Iv §N sH N N Egy ország szellemi életére nemcsak a bemutatott fil­mek jellemzőek, az eljátszott színdarabok, a sikeres vágj7 megbukott könyvek, hanem — még valami... Valami sa­játos, szavakkal nehezen megfogalmazható. A láz. A szellem hőfoka. A levegő. Űj filmjeinket el lehet mesélni, fel lehet sorolni a meg­jelent könyvek számát és példányszámát. A lázt, vagy a légkört nehéz elmesélni. A légkör anyagtalan. Nincs története. Nem esemény. Csak valami folytonos, szakadatlan fuvallat, amely átlengi az egész szellemi életet. Milyen ma Magyarországon ez a teremtő láz, ez a szel­lemi levegő? A mai Magyarországon előadnak, vetítenek és meg­jelentetnek minden olyan szellemi művet (színdarab, film, könyv), amelyekben bizonyos szellemi értékek, vagy rész­értékek felfedezhetők. Nyilvánosságot kap minden valamire­való alkotás. Ez a levegő mélyen demokratikus: kísérlet nélkül nincs előrejutás, a tévedés joga nélkül nincs alkotói bátorság. Ilyen kísérleteket — legyen az film, színdarab, könyv, vagy más szellemi mű — nem egyszer siker követ, nem egyszer megsemmisítő bírálat és bukás. De nem tudok egyetlen olyan esetről sem, amikor a súlyos elmarasztalást a vetítés, az előadás, vagy a megjelenés — betiltása követte volna. Még valamit: a kritika dícsér (néha nem elemző mó­don), támad (néha vaktában), emel és sújt. De mindig a művet elemzi, dicséri vagy támadja — a mű alkotójára soha sem kiált feszít sdmeget. A kísérletezés láza és termékeny szelleme átjárja a nagy alkotói egyéniségeket is. A magyar irodalomban egyedül­álló az a vaskos kötet, amelyet nemrég Németh László bo­csátott közre — műhelytanulmányairól. Példátlan alkotás: a kötet elmondja '„A két Bolyai" című nagysikei-ű magyar színmű keletkezésének egész történetét. Közli a szerző nap­lóját, amelyet az anyaggyűjtés, a fogantatás, a mű írásának gondja hat át. a gyötrődés gondolatait a Bólyai-családról; az anyag rendezésének munkáját és a viaskodást a kifejezéssel; végül nyilvánosságra hozza a Bólyaiakról készült két külön­böző színmű teljes szövegét. Az író többször írta meg a drá­mát — ezt tőle nem a „dramaturg” kívánta, hanem a k ísér­­letezés láza. a teremtő utakat, kifejezési formákat kutató szenvedély. Az egyéniség szabad kibontakoztatásán túl a mai lég­kört az egészséges demokratizmus jellemzi. Például évek óta fájdalmas, o-szágos gondunk a volt budai királyi palota kérdése. A háború apokalipszise dúlta fel, szórta szét kin­cseit, tépte meg falait — a palota sorsa, jövője esztendők óta foglalkoztatta a közvéleményt. Nem építjük újjá. újjá­építjük-e, s ha igen, mi legyen a szerepe? Végül azt a ja­vaslatot fogadták el, amit egy cikkében a Magyar Nemzet vetett fel, hogy legyen *a Vár a kultúra vára. Így született meg a minisztertanácsi döntés és a nehéz milliókat kiutaló határozat arról, hogy a volt királyi palotát méltó módon kell újjáépíteni, hogy a termek befogadhassák a Széchenyi Könyvtárat és képzőművészeti kincseinket. Űj vonása ennek a szellemi életnek az az eleven érint­kezés, amelyet — a hozzánk legközelebb álló szocialista or­szágok népeivel és művészetével való szoros kapcsolaton túl — a Nyugattal folytatunk. A nagyvilág zenei folyóiratai rendre közlik azokat az előadásokat, amelyek a Bartók-kutatás és megismertetés eddig legnagyobb seregszemléjén, a budapesti Liszt—Bartók ünnepségen hangzottak el. A szellemi légkörre azonban nemcsak ez a hatalmas nemzetközi seregszemle volt a jellemző, hanem egy várat­lan és megható letelepedés is. Denijs Dille belga zenetudós és nyelvész, aki huszonöt éven át tanította hazájában az irodalom ismeretét és szeretetét, s akit az egyik kiváló Bartók-kutatóként tartanak számon, a nemzetközi találkozó idején Amszterdamból végleg Budapestre költözött, Magya-­­országon letelepedett, a várbeli Bartók Archívum hivatalo­san kinevezett tudományos főimunkatársa lett. Az idős tudós kedvesen és szenvedélyesen jegyezte meg, hogy Bartókot igazán megismerni — csak Magyarországon lehet. Ezért, jött ide. Ez a sajátos légkör húzta hozzánk Dille professzor urat, ez a levegő érintette meg a Nobel-díjas Salvatore Quasjmodo olasz költőt is, amikor Magyarországon járt. Nem arról. szeretnék írni, hogy a szicíliai vasutas fia — Rabindranath Tagore nyomán — maga is fát ültetetett látogatásának az emlékére Füreden. . . Megtudta azt is — nem jellemző ez vajon a mi lázunk­ra, a mi szomjúságunkra, a mi légkörünkre? —/hogy a kis Magyarországon nagyobb példányszámban jelentek meg a versei, mint saját hazájában. S hogy ennek a hazai levegőnek egy sajátos légjarását is érintsem, el kell mondani végül, hogy a jövendő'olvasók.' a jövendő írók. a jövendő közönség —a középiskolások — egyik legfőbb gondja ma az esztétikai művelődés kialakítása, a szépre való nevelés. , Ami szép, az igaz — mondta egy görög, s mi ezt a szin­tézist keressük: ezért eleven, lázas és jó (azért jó, mert al­­kotóan lázas) a magyarországi levegő. RUFFY PÉTER S*/ / t í/ m y / // ✓ / / j 3> y.y yy y/ y. Or szággy ülés Dr. Molnár Erik, a Jogi és Igazságügyi Bizottság előadója beszél Varga István Győr megyei képviselő hang­súlyozta: az új Büntető Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy bírák, ügyészek, Jogá­szok a szocialista humánum szellemében végezzék munkájukat Dr. Nezvál Ferenc Igazságügyminiszter be­terjeszti a Magyar Népköztársaság Büntető Tiirvé.iykönyvéről szőlő büntető törvény­­javaslatot Dr. Zslgmond László, a Mezőgazdasági és Államigazgatási Bizottság előadója beszél Kókai Istvánná Pest megyei képviselő fel­szólalásában a talajvédelem fontosságát méltatja Nánásí László Szolnok megyei képviselő a Tiszafüredi Járás 2500 katasztrális holdjá­nak csatornázására tesz javaslatot Kaszás Imre Tolna megyei képviselő inter­pellációjában a fiatalkorúak erkölcsi neve­lésére vonatkozó törvényjavaslattal foglal­kozik Nagy Józselne könnyűipari miniszter vála­szol az interpellációra Kisházi Ödön munkaügyi miniszter válaszol a felszólalásokra Dr. Jahner Bakos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszél K-leti Ferenc Békés megyei képviselő rá­mutat, hogy az üjnevelésü jogászgárda messzemenően segítheti az új Büntető Tör­vénykönyv helyes alkalmazását Nagy Mária budapesti képviselő felszóla­lásában megállapítja: a szocialista büntető­jog a dolgozók érdekelt védi Losonczy Pál földmuveiesügyl miniszter beszél Hegedűs Lajos Somogy megvet képviselt dunántúli községekből vett példákkal bizo­nyítja, hogy tízmilliókat jelenthet a termő­földek védelméről szóló új javaslat helyes végrehajtása Varga Ferencné Győr megyei kept lsein hozzászólásában a cirok vetésterületének növelését Indítványozza Szabó Piroska budapesti képviselő egye: könnyűipari termékek minőségének meg­javítása ügyében szólal fel Incze Jenő külkereskedelmi miniszter válaszol az Interpellációra Farkas Janos Pest megyei képviselő f szólalásában kifejti, hogy a talajjavítás: jövőben társadalmi üggyé kell tenni a

Next

/
Thumbnails
Contents