Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-10-15 / 20. szám
járni a faluba. Szomolyán új iskola, óvoda, épült, van már bekötőút is, a megfáradt látogató kitűnő feketéit ihat a helybeli eszpreszszóban, és 'kedvére vásárolhat az ön k iszolgál cboCItbam. Az új házak száma 122. Valamenynyiben csakúgy, mint Tibolddarócon, az egykori barlanglakok él'nek. Leköltöztek a hegyoldali teraszairól, és költözgetnek ma is. Nem mutatott neklik senki »-példáit«, lekcflitöztek a maguk akaratából. A földosztás megteremtette a lehetőséget arra, hogy megszüilethessélk a paraszti nagybirtok, a paraszti nagybirtok pedig meghozta az anyagi feltételeit annak, hogy a hajdani barlanglakó summáisok — a gróf Zichyek, a báró Bottlikok egykori cselédei — házat építhessenek maguknak. A régi barlangok némelyike már bedőlt, akad olyan, amit borospincének használnak, és kerülközük, ameljyikben laknak. Miért? .(.Tárd ugyanebben a megyében van, itt a szomszédban. A tard'akról jegyezték fel, hogy amikor bevezették a villanyt a faluba, az öregek esztendőikig csak annyi időre gyújtották meg, ameddig megkeresték a gyufát... A vadrepce magjáról aztt mondja a tudomány, hogy 25 esztendeig is elél a földben, aztán ha kedve támad, egyszerre csak kicsírázik ... De ki tudja milyen mélyre nyúlnak, hány felé ágaznak a nyopaor és a sötétség gyökerei. Ki tudja, mennyi a csíraképes tenyészideje az évszázados nyomor táplálta félelemnek, idegenkedésnek az újtól... növénytermesztő brigád déli pihenője, árpavetés idején ai határban Szomolyiáin 48-an, Tibolddarócon mintegy nyolcvanan élnek még barlanglakásban... És a barlanglakók egytől egyig öregek. Nem egy akad közülük, akinek családja már új házat épített lent a völgyben. Annakidején 10—12-en laktak a violit-tufába vájt odúban. Most a fiatalok teköltöztek, az öregek fent maradtak. így él az egyik barlanglakásban egyesegyedül magában, a hetvennyolc esztendős Balázs Istvánná is. Kis virágoskert hervad a barlang előtt, a konyha tiszta, ragyog. Az öreg néni ma is »behátaija« a fát az erdőről, és megvan a tűzrevalója. A gyerekei sokszor hívták. — Miért nem költözik le hozzájuk? — kérdeztük. — Nem akarok terhűkre lenni — válaszolja. Ezlt mondta a tanácselnöknek is, Cseri Sámueüinék, ezt mondogatja a gyerekeinek is. Kétszáznyolcvan forint nyugdíjat kap és éldegél egyedül. A barlang elé épített magának egy külön ikisi, pirinyó házat. Akkora az egész, mint egy mesebeli kunyhó. így hát tulajdonképpen nem is a barlangban llakik, hanem a barlang előtt. De nem jön le a hegyről. ... Mélyek a gyökerek ... Lehet, esztendőknek kell még eltelni, amíg az utolsó barlanglaké is leköltözik a völgybe. De a titoolddaróoi termelőszövetkezet most egyesül a kácsiva(l, Az égetett meszet nagyüzemi módon akarják előállítani. Nagyobbítják a juhászától Teljesen gépesítik a fakitermelésit. A szomolyai termelőszövetkezeteknek csak szőiőoltványbóli és sima vesszőből majd félmillió forint az eizesztendei jövedelme »Az új házak egymás után nőnek ki a földből. Tibolddarócon 84 kiosztott házhely vár beépítésre. A »halavány százszorszép«, meg a többi szoknya nevét a legújabb nemzedék már csak az öregek meséiből', meg a Mezőkövesdi Matyó Múzeumból ismeri. Akkor ölti magára, ha fellép a tánccsoport a művelődési otthonban. A cifra nyomorúság örökre a múlté. Mert, amint múlnak az évek, úgy gyarapodik a birtok, úgy néptelenednek él a barlangok egészen addig, amíg majd emléküket is betemeti az idő. Akik már csak Játszani Járnak fel a hegyre Tető alatt a szomolyai termelőszövetkezet új hizlaldája Szabó Lajos a szomolyai termelőszövetkezet növény- Bene Józsefné a szomolyai termelőszövetkezet sertermesztézt brigádvezetője téstenyészetének egyik -mintapéldányát- mutatja be •zabó Lajosné a szomolyai vlr ágkertész, a dáliák szerelmese Joós F. Imre
