Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-09-01 / 17. szám
GRŐSZ JÓZSEF KALOCSAI ÉRSEK HÁROM ARANYMISÉJE A MAGYAR KATOLIKUS ÉLET legmagasabb rangú vezető testületé, az ún. »Püspökkari Konferencia«, amely általában kéthetenként, de legalábbis havonként ül össze. Tagjai 4 megyéspüspökök és az egyházmegyei kormányzók. Elnöke most, rangja szerint, Grősz József kalocsai érsek, aki így személyében a magyar katolikus egyház vezetését Jelenti. A közelmúltban érte meg pappá szentelésének ötvenéves évfordulóját, vagyis aranymiséjét, $ ez az ő ünneplésének alkalma is volt egyházmegyéjének papsága és hívei, az egész magyar katolikus élet számára. Első aranymiséjét Július 14-én tartotta a kalocsai székesegyházban, pontosan ötvenedik évfordulóján annak a napnak, amelyiken — IMI. július 11-én — őt akkor még mint a győri egyházmegyéhez tartozó kispapot tanulmányai végeztével felszentelték. A pappá szentelés elsősorban személyes papi élet nagy eseménye, azért ezt a kalocsai székesegyházban mondott aranymisét mindenekelőtt papjainak tartotta, s természetesen a kalocsai híveknek is. Az egész délelőttöt igénybe vevő hatalmas szertartáson több mint háromszáz pap vett részt csipkés, hófehér karingben az érseki főegyházmegye papságának kilencven százaléka. Kujánl Ferenc érseki helytartó körlevelet adott ki erre az alkalomra; ennek felolvasásával ünnepelték őt, mint papot a papok, felelevenítve éppen egy papi életpálya állomásait: fiatalon került a győri egyháizmegye kormányzatába, ott emelkedett nagyon gyorsan felfelé, lett még negyvenéves kora előtt segédpüspök, püspökváltozásakon át az egyházmegye kormányzatának betöltője, majd szombathelyi püspök, • innét került Kalocsára érseknek. A körlevél kiemelte nyájas emberi egyéniségét és azt, hogy ő, a Dunántúl fia, menynyire alföldivé tud válni Duna—Tiszaközl egyházmegyéjének kormányzatában és szolgálatában. Második aranymiséjét, a hívei számára szántat érseki egyházmegyéjének egyik ötezer lakosú falujában, Mélyhűtőn mondotta. Ennek a falunak eddig is volt plébániája, nagyon szép, régi plébánia-temploma. Azonban hogy a község szakadatlanul emelkedő lélekszámúnak, különösen tanyavilágának igényelt el lehessen látni, új plébániát hasítottak ki a régi területéből, s annak új templomot építettek modem és egyben őskeresztény bazilika-stílusban. Az évek óta folyó munka kezdetei óta az volt a terve Grősz érseknek, hogy az éppen ez időre befejeződő templom felszentelésével kapcsolatosan itt falun, a falusi hívők számára tant aranymisét, hogy megmutassa és kiemelje oda tartozását és ragaszkodását falusi híveihez — hiszen 6 maga is, noha a Dunántúl legnyugatibb vidékéről, földműves családból származott. Hogy ez a július 18-i, vasárnapi aranymise az egész egyházmegye ünnepe, azt már az is jelezte, hogy a napot megelőző estén — ahogyan azt a katolikus egyház szertartásrendje nevezi, vigíliáján — az érseki egyházmegye egyik végétől a másikig egy és ugyanazon időben megszólaltak az őszszes katolikus templomok harangjai. Mintegy ez volt a másnapi szertartás nyitánya. Másnap a mélykúti híveken kívül as egyházmegye déli részéről, a szomszédos falvakból is sok ember jött biciklin és szekereken a templomszen-Orfltt József érsek, psppé szentelésének >o. évfordulói* «lkaiméból fogadj* * mtfhivott főpapok és papok köszöntését teléere. Ez a mélykúti templom különben is nemcsak az új plébániának, nemcsak a helybeli híveknek, hanem az egész környéknek és érsekségnek nagy ügye volt. Készpénben és munkaértékben a világi hívek mintegy egymillió-kétszázezer forinttal járultak hozzá. Jeléntős összegekkel maga az érseki hivatal is. De — s ez a lényege* — valójában a magyar földművesnép lett az alkottatója és a mecénása ennek a gyönyörű épületnek, amelyről azt mondják a szakértők, hogy egész Európa legszebb modern templomai közé tartozik; a vasbetonból való és eleve is a belső neoncső-világítással számoló templomépítés egyik kis remekműve. Szépségéről Grősz József érsek is elismerően szólt, amikor a környékről összegyűlt mintegy negyven pap jelenlétében végzett felszentelő szertartás után a mise közben felment a szószékre, hogy prédikáljon. Utána a templom homlokzata előtt a mélykúti hívek az egész egyházmegye nevében üdvözölték őt. Grősz József érsek pedig egyszerű és megható szavakkal fejezte ki előttük érzéseit: az örömön túl — amint ezt maga mondotta — az alázatot, hogy ötven éven át tehetett pap. Minthogy azonban éppen mint a Püspökkari Konferencia elnöke, az egész magyar katolikus élet vezetője rangját tölti be, ünnepelni kívánta őt ez az egész magyar katolikus élet is. Azért ennek hivatalos szervezete, az Actio Cathollca július 20-án, csütörtökön rendezte meg a Budapesten tartott aranymiséjét, az egész ország híveinek szólót, a Bazilikában. Ezen is, mint a kalocsaln, megjelent a Püspökkari Konferencia legtöbb tagja, ott voltak a magyar katolikus élet világi szervezeteinek vezetői, igen nagy számban a fővárosi tolkészkedő papság, s természetesen a hívek Is. Egyik legszebb és legdíszesebb eseménye volt ez az érsek papi és főpapi életének. MISE UTÁN ugyancsak az Actio Catholics díszes fogadást adott a Gellért Szállóban az aranymisés Grősz József érseknek, éppen mint az egész magyar katolicizmus vezetőjének tiszteletére. Ezen a fogadáson a püspöki karnak a misén is jelen volt tagjain kívül megjelentek más magasrangú papi személyiségek és az országos békemozgalom katolikus bizottságának vezetőiből is többen. Sőt megjelent az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Olt Károly, aki — miután a felköszöntők során dr. Hamvas Endre Csanádi püspök rajzolta meg Grősz érsek emberi és papi egyéniségét és pályafutását — szintén beszédet mondott. Beszédében az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, aki egyébként a Minisztertanács tagja, kiemelte, mekkora jelentősége van az állam és egyház közti jóviszony számára annak, hogy Grősz József érsek szereti a magyar népet s hogy nyájas, szeretetre méltó emberi, egyéniség. További eredményeket kívánt ehhez a munkájához is. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének személyében a hivatalos magyar közélet szólalt meg és fejezte ki becsülését Grősz József rangja, szerepe, a magyar katolicizmust vezető működése és egyéniségének vonásai iránt. Úgyhogy ez a megnyilatkozás ezt az ünnepséget közéletivé avatta, s mint jelentős és kedvező eseményt .méltatták mind Magyarország katolikus híveinek köreiben, mind az ország határain kívül. Érdekes, színes családi eseménnyel fejeződött be Grősz .érsek ünneplése. Féltoronyi születésű; szülőfaluja az osztrák Burgenlandhoz tartozik; de a családból és rokonságból sokan alkalmait kerestek falujuk szülöttjének és hozzátartozóiknak a díszes alkalommal való fölkeresésére, amit a magyar hatóságok magától értetődően elő is segítettek. Külön autóbusszal mintegy negyvenen jöttek át a Grősz-család burgenlandi rokonságából, majdnem egytől-egyig maguk is földművesek. A Dunántúlt átszelő útjukban igen nagy tetszéssel nézték meg a Balatont és bűvölő tájait is Grősz érsek burgenlandi faltul rokonai... Ijjas Antal ÁCS TIVADAR: POMUTZ QYÖRQY Pomutz György egyik legrokonszenvesebb alakja az északamerikai rabszolgaíelszabadltó háború magyar önkénteseinek. Békés megyei származású. Gyula városában született 1828-ban. A szabadságharc kitörésekor Klapka hadtestébe került, végigverekedte Klapka összes csatáit, • a ‘komáromi várban kapitányként szerelt le. Két társával, Takács Ferdlnánddal és Kovács Gusztáv főhadnaggyal érkezett 1890 augusztus elején az Ujházy László által létesített magyar faluba, New Budára. Még segített Ujházy házának felépítésében, amelynek egyik sarkába beleillesztették az „alapítási okirat”-ot, s maga Is földet foglalt Ujházyéktól hat mérföldre, ahol Kovács Gusztáv lett kertvégi szomszédja. Mikor Kossuth diadalútján St. Louisba érkezett, Ujházy Pomutz kíséretében odautazott tisztelgésre. Xantus János természettudós könyvalakban kiadott amerkai útilevelében rokonszenvesen ír Pomutzról, ki valóságos „közintézmény” volt az újbudai magyar telepen. Volt idő, amikor tizenkét beteg honfitárnára főzött, mosott és visszaadta életkedvüket. Pomutz János a háború folyamén a 18. iowai gyalogezred megszervezését vállalta magára, abban a kerületben, ahol éppen New Buda és Davenport magyar települések feküdtek. A szervezés munkával, mint ezredsegéditiszt, 1861 novemberében készült el. 1863. április 22-én őrnaggyá, 1864. augusztus 18-án alezredessé nevezték ki. Sherman tábornok tennessei hadtestében ezzel a ranggal a harmadik brigád parancsnoka volt. 1864. november 23-án ezredessé léptették elő. Az ezred igen véres harcokban kovácsolódott össze. A rabszolgaíelszabadltó háború győzelmes befejezésekor az eredeti 37 tisztből csak három szolgált már, az eredeti legénységi állományú 1113 emberből csak 207-en. Ez a szám jórészt megmagyarázza, hogy a Iowai magyar telepeken élt jelentős számú honvéd nevével a polgárháború után már egyáltalán nem találkozunk, kivéve azt a néhányat, akik visszatértek New Budára. Pomutz ezrede a 15. iowai gyalogezrede, mint a rabszolgafelszabadító háború hősi ezrede, a háború befejezése után Washingtonban Johnson elnök és Ulysses Grant főparancsnok előtt vonult fel. Utána nemsokára, 1865. július 24-én oszlott szét Louis viliében Pomutz ezred®, és mehetett vissza mindenki az eke szarvához. Pomutz is vissszatért New Budára. Vérző szívvel látta a dúlást, amit a polgárháború okozott a magyar telepen. Johnson elnök 1866, február 18-án az Egyesült Államok szentpétervári konzulévá, majd főkonzulává nevezte ki. Tizenkét évig működött itt, amikor Haye* elnök Pomutz György visszahívta. Pomutz azonban Szentpétervárott maradt, és később nagy szegénységben tengette életét. 1882. október 12- én 54 éves korában elhúnyt. Volt bajtársai alapot létesítettek sírja gondozáséra. Ezredese, W. W. Belknap, a későbbi hadügyminiszter megírta 1887-ben a 15. Iowai ezred történetét Azt írja Pomutzról, hogy az ezred legkötelességtudóbb és1 egyben legnépszerűbb tisztje volt. Konzuli működéséről Curtin szentpétervári követ, a későbbi pennsylvaniai kormányzó hasonlóképpen nyilatkozott. Iowában még egy 1938-ban megjelent munka is nagy melegséggel emlékezik meg róla. Miért nem tért vissza az Óhazába? Ezt tudjuk: a Habsburg-monarchiában nem látta biztosítottnak Magyarország függetlenségét. Miért nem tért vissza új hazájába? Ezt nem tudjuk... Pomutz György híres csaták: a shiloi, corinthi, vicksburgi, atlantai, savannahi, fairburgi hőse volt. Becsületesen harcolt elveiért, amelyekben mélyen hitt... MEGNYÍLT Á MÁSODIK ORSZÁGOS NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS amelyen gazdag anyaggal mutatkoztak be ismét a népi szövök, író- és hímzőasszonyok, fazekas, fa-, csont, és szarufaragő iparművészek, szőnyegszövők. Művészi mintáik arról tansúkodnak, hogy népművészetünk — miközben megőrizte legszebb ősi hagyományait — belső tartalmával s formai kifejezésmódjával egyaránt új kapcsolatot teremtett a ma emberével. Díszítő művészetünk gazdag forrásaiból táplálkozik a népi iparművészet, de r*em merevedik meg a régi motívumok másolásában: az örökül kapott kincset helyesen köti össze új életünk igényeivel. A kiállítás célkitűzése h ezt a célt szolgádja: bemutatja, hogyan illeszkedik népi iparmüvészetünk az em- Htastetek a Népi Iparmüvéswti KiálUtásrM b«r közvetlen környezetébe, otthonába.
