Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)

1961-09-01 / 17. szám

GRŐSZ JÓZSEF KALOCSAI ÉRSEK HÁROM ARANYMISÉJE A MAGYAR KATOLIKUS ÉLET legmagasabb rangú vezető testületé, az ún. »Püspökkari Konferencia«, amely általában kéthetenként, de leg­alábbis havonként ül össze. Tagjai 4 megyéspüspökök és az egyházmegyei kormányzók. Elnöke most, rangja sze­rint, Grősz József kalocsai érsek, aki így személyében a magyar katolikus egyház vezetését Jelenti. A közelmúlt­ban érte meg pappá szentelésének öt­venéves évfordulóját, vagyis aranymi­séjét, $ ez az ő ünneplésének alkalma is volt egyházmegyéjének papsága és hívei, az egész magyar katolikus élet számára. Első aranymiséjét Július 14-én tar­totta a kalocsai székesegyházban, pon­tosan ötvenedik évfordulóján annak a napnak, amelyiken — IMI. július 11-én — őt akkor még mint a győri egyház­megyéhez tartozó kispapot tanulmá­nyai végeztével felszentelték. A pappá szentelés elsősorban személyes papi élet nagy eseménye, azért ezt a kalo­csai székesegyházban mondott arany­misét mindenekelőtt papjainak tar­totta, s természetesen a kalocsai hí­veknek is. Az egész délelőttöt igénybe vevő hatalmas szertartáson több mint háromszáz pap vett részt csipkés, hó­fehér karingben az érseki főegyház­megye papságának kilencven százaléka. Kujánl Ferenc érseki helytartó körle­velet adott ki erre az alkalomra; en­nek felolvasásával ünnepelték őt, mint papot a papok, felelevenítve éppen egy papi életpálya állomásait: fiatalon ke­rült a győri egyháizmegye kormányza­tába, ott emelkedett nagyon gyorsan felfelé, lett még negyvenéves kora előtt segédpüspök, püspökváltozásakon át az egyházmegye kormányzatának betöltő­je, majd szombathelyi püspök, • innét került Kalocsára érseknek. A körle­vél kiemelte nyájas emberi egyéniségét és azt, hogy ő, a Dunántúl fia, meny­nyire alföldivé tud válni Duna—Tisza­­közl egyházmegyéjének kormányzatá­ban és szolgálatában. Második aranymiséjét, a hívei szá­mára szántat érseki egyházmegyéjének egyik ötezer lakosú falujában, Mély­hűtőn mondotta. Ennek a falunak ed­dig is volt plébániája, nagyon szép, régi plébánia-temploma. Azonban hogy a község szakadatlanul emelkedő lélek­számúnak, különösen tanyavilágának igényelt el lehessen látni, új plébániát hasítottak ki a régi területéből, s an­nak új templomot építettek modem és egyben őskeresztény bazilika-stílus­ban. Az évek óta folyó munka kezde­tei óta az volt a terve Grősz érsek­nek, hogy az éppen ez időre befeje­ződő templom felszentelésével kapcso­latosan itt falun, a falusi hívők szá­mára tant aranymisét, hogy megmu­tassa és kiemelje oda tartozását és ra­gaszkodását falusi híveihez — hiszen 6 maga is, noha a Dunántúl legnyuga­tibb vidékéről, földműves családból származott. Hogy ez a július 18-i, vasárnapi aranymise az egész egyházmegye ün­nepe, azt már az is jelezte, hogy a na­pot megelőző estén — ahogyan azt a katolikus egyház szertartásrendje ne­vezi, vigíliáján — az érseki egyházme­gye egyik végétől a másikig egy és ugyanazon időben megszólaltak az ősz­­szes katolikus templomok harangjai. Mintegy ez volt a másnapi szertartás nyitánya. Másnap a mélykúti híveken kívül as egyházmegye déli részéről, a szomszédos falvakból is sok ember jött biciklin és szekereken a templomszen-Orfltt József érsek, psppé szentelésének >o. évfordulói* «lkaiméból fogadj* * mtfhivott főpapok és papok köszöntését teléere. Ez a mélykúti templom külön­ben is nemcsak az új plébániának, nemcsak a helybeli híveknek, hanem az egész környéknek és érsekségnek nagy ügye volt. Készpénben és munka­értékben a világi hívek mintegy egy­millió-kétszázezer forinttal járultak hozzá. Jeléntős összegekkel maga az érseki hivatal is. De — s ez a lénye­ge* — valójában a magyar földműves­nép lett az alkottatója és a mecénása ennek a gyönyörű épületnek, amely­ről azt mondják a szakértők, hogy egész Európa legszebb modern temp­lomai közé tartozik; a vasbetonból való és eleve is a belső neoncső-világítás­sal számoló templomépítés egyik kis remekműve. Szépségéről Grősz József érsek is elismerően szólt, amikor a környékről összegyűlt mintegy negy­ven pap jelenlétében végzett felszen­telő szertartás után a mise közben felment a szószékre, hogy prédikáljon. Utána a templom homlokzata előtt a mélykúti hívek az egész egyházmegye nevében üdvözölték őt. Grősz József érsek pedig egyszerű és megható sza­vakkal fejezte ki előttük érzéseit: az örömön túl — amint ezt maga mon­dotta — az alázatot, hogy ötven éven át tehetett pap. Minthogy azonban éppen mint a Püspökkari Konferencia elnöke, az egész magyar katolikus élet vezetője rangját tölti be, ünnepelni kívánta őt ez az egész magyar katolikus élet is. Azért ennek hivatalos szervezete, az Actio Cathollca július 20-án, csütörtö­kön rendezte meg a Budapesten tar­tott aranymiséjét, az egész ország hí­veinek szólót, a Bazilikában. Ezen is, mint a kalocsaln, megjelent a Püspök­kari Konferencia legtöbb tagja, ott vol­tak a magyar katolikus élet világi szer­vezeteinek vezetői, igen nagy számban a fővárosi tolkészkedő papság, s ter­mészetesen a hívek Is. Egyik legszebb és legdíszesebb eseménye volt ez az érsek papi és főpapi életének. MISE UTÁN ugyancsak az Actio Ca­tholics díszes fogadást adott a Gellért Szállóban az aranymisés Grősz József érseknek, éppen mint az egész magyar katolicizmus vezetőjének tiszteletére. Ezen a fogadáson a püspöki karnak a misén is jelen volt tagjain kívül meg­jelentek más magasrangú papi szemé­lyiségek és az országos békemozgalom katolikus bizottságának vezetőiből is többen. Sőt megjelent az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke, Olt Károly, aki — miután a felköszöntők során dr. Hamvas Endre Csanádi püspök raj­zolta meg Grősz érsek emberi és papi egyéniségét és pályafutását — szintén beszédet mondott. Beszédében az Álla­mi Egyházügyi Hivatal elnöke, aki egyébként a Minisztertanács tagja, ki­emelte, mekkora jelentősége van az állam és egyház közti jóviszony szá­mára annak, hogy Grősz József érsek szereti a magyar népet s hogy nyájas, szeretetre méltó emberi, egyéniség. To­vábbi eredményeket kívánt ehhez a munkájához is. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének személyében a hiva­talos magyar közélet szólalt meg és fe­jezte ki becsülését Grősz József rang­ja, szerepe, a magyar katolicizmust vezető működése és egyéniségének vo­násai iránt. Úgyhogy ez a megnyilat­kozás ezt az ünnepséget közéletivé avatta, s mint jelentős és kedvező ese­ményt .méltatták mind Magyarország katolikus híveinek köreiben, mind az ország határain kívül. Érdekes, színes családi eseménnyel fejeződött be Grősz .érsek ünneplése. Féltoronyi születésű; szülőfaluja az osztrák Burgenlandhoz tartozik; de a családból és rokonságból sokan al­kalmait kerestek falujuk szülöttjének és hozzátartozóiknak a díszes alkalom­mal való fölkeresésére, amit a magyar hatóságok magától értetődően elő is segítettek. Külön autóbusszal mintegy negyvenen jöttek át a Grősz-család burgenlandi rokonságából, majdnem egytől-egyig maguk is földművesek. A Dunántúlt átszelő útjukban igen nagy tetszéssel nézték meg a Balatont és bű­völő tájait is Grősz érsek burgenlandi faltul rokonai... Ijjas Antal ÁCS TIVADAR: POMUTZ QYÖRQY Pomutz György egyik legrokonszenvesebb alakja az északamerikai rabszolgaíelszabadltó háború magyar önkén­teseinek. Békés megyei származású. Gyula városában szüle­tett 1828-ban. A szabadságharc kitörésekor Klapka hadtesté­be került, végigverekedte Klapka összes csatáit, • a ‘komá­romi várban kapitányként szerelt le. Két társával, Takács Ferdlnánddal és Kovács Gusztáv főhadnaggyal érkezett 1890 augusztus elején az Ujházy László által létesített magyar faluba, New Budára. Még segített Ujházy házának felépí­tésében, amelynek egyik sarkába beleillesztették az „alapítási okirat”-ot, s maga Is földet foglalt Ujházyéktól hat mér­földre, ahol Kovács Gusztáv lett kertvégi szomszédja. Mikor Kossuth diadalútján St. Louisba érkezett, Ujházy Pomutz kíséretében odautazott tisztelgésre. Xantus János természet­­tudós könyvalakban kiadott amerkai útilevelében rokonszen­vesen ír Pomutzról, ki valóságos „közintézmény” volt az új­budai magyar telepen. Volt idő, amikor tizenkét beteg honfi­­tárnára főzött, mosott és visszaadta életkedvüket. Pomutz János a háború folyamén a 18. iowai gyalog­ezred megszervezését vállalta magára, abban a kerületben, ahol éppen New Buda és Davenport magyar települések feküdtek. A szervezés munkával, mint ezredsegéditiszt, 1861 novemberében készült el. 1863. április 22-én őrnaggyá, 1864. augusztus 18-án alezredessé nevezték ki. Sherman tábornok tennessei hadtestében ezzel a ranggal a harmadik brigád parancsnoka volt. 1864. november 23-án ezredessé léptették elő. Az ezred igen véres harcokban kovácsolódott össze. A rabszolgaíelszabadltó háború győzelmes befejezésekor az eredeti 37 tisztből csak három szolgált már, az eredeti legény­ségi állományú 1113 emberből csak 207-en. Ez a szám jórészt megmagyarázza, hogy a Iowai magyar telepeken élt jelentős számú honvéd nevével a polgárháború után már egyáltalán nem találkozunk, kivéve azt a néhányat, akik visszatértek New Budára. Pomutz ezrede a 15. iowai gyalogezrede, mint a rabszolga­­felszabadító háború hősi ezrede, a háború befejezése után Washingtonban Johnson elnök és Ulysses Grant főparancsnok előtt vonult fel. Utána nemsokára, 1865. július 24-én oszlott szét Louis viliében Pomutz ezred®, és mehetett vissza min­denki az eke szarvához. Pomutz is vissszatért New Budára. Vérző szívvel látta a dúlást, amit a polgárháború okozott a magyar telepen. Johnson elnök 1866, február 18-án az Egye­sült Államok szentpétervári konzulévá, majd főkonzulává nevezte ki. Tizenkét évig működött itt, amikor Haye* elnök Pomutz György visszahívta. Pomutz azonban Szentpétervárott maradt, és később nagy szegénységben tengette életét. 1882. október 12- én 54 éves korában elhúnyt. Volt bajtársai alapot létesítettek sírja gondozáséra. Ezredese, W. W. Belknap, a későbbi had­ügyminiszter megírta 1887-ben a 15. Iowai ezred történetét Azt írja Pomutzról, hogy az ezred legkötelességtudóbb és1 egyben legnépszerűbb tisztje volt. Konzuli működéséről Cur­tin szentpétervári követ, a későbbi pennsylvaniai kormányzó hasonlóképpen nyilatkozott. Iowában még egy 1938-ban meg­jelent munka is nagy melegséggel emlékezik meg róla. Miért nem tért vissza az Óhazába? Ezt tudjuk: a Habs­burg-monarchiában nem látta biztosítottnak Magyarország függetlenségét. Miért nem tért vissza új hazájába? Ezt nem tudjuk... Pomutz György híres csaták: a shiloi, corinthi, vicks­­burgi, atlantai, savannahi, fairburgi hőse volt. Becsületesen harcolt elveiért, amelyekben mélyen hitt... MEGNYÍLT Á MÁSODIK ORSZÁGOS NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS amelyen gazdag anyaggal mutatkoztak be ismét a népi szövök, író- és hímzőasszonyok, fazekas, fa-, csont, és szarufaragő iparművé­szek, szőnyegszövők. Művészi mintáik arról tansúkodnak, hogy nép­művészetünk — miközben megőrizte legszebb ősi hagyományait — belső tartalmával s formai kifejezésmódjával egyaránt új kapcsolatot teremtett a ma emberével. Díszítő művészetünk gazdag forrásaiból táplálkozik a népi iparművészet, de r*em merevedik meg a régi mo­tívumok másolásában: az örökül kapott kincset helyesen köti össze új életünk igényeivel. A kiállítás célkitűzése h ezt a célt szol­­gádja: bemutatja, hogyan illeszkedik népi iparmüvészetünk az em- Htastetek a Népi Iparmüvéswti KiálUtásrM b«r közvetlen környezetébe, otthonába.

Next

/
Thumbnails
Contents