Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-08-01 / 15. szám
Ahol a inának élnek a múlt önzői tésre méltó. Nemcsak azért, mert ott áll a szobra a parkban, mert szülőházát emléktábla jelöli, hanem, mert elevenen él a zirci diákok, bányászok, parasztok emlékezetében. Tudják felőle, hogy ő volt az Észak-Urai első kutatója, hogy térképet készített az Ob-folyóról, elmeséli merre, mennyit utazott. Mert igaz, hogy Zircen múzeumba zárták a múltat, és a mának élnek, de talán sehol nem olyan büszkék a történelmi múltra, mint itt. Az 1182-ben épült templom egyetlen megmaradt pillérét vaskerítés övezi, nehogy bántódása essék. Az apátsági templomot négymillió forint költséggel újították fel, és tatarozták a domonkosok rendházát is. Valamennyin márványtábla hirdeti: ►►Műemlék-«. A negyvenholdas botanikus-kertet szakemberek gondozzák, és hozzáértő kalauzok mesélik a történetét magyaroknak, külföldieknek egyaránt. Közben pedig Zirc, az ősi község lép, halad előre. Már nem az apátsági kéttornyú templom uralkodik a vidéken. A bakonybeli útról emeletes bérpaloták hívogatnak, a bányász művelődési otthonban csak legutóbb is a moszkvai balett-együttes szerepelt A régi falura álig lehet ráismerni. Százával bújtak ki a földből a kis kertes családiházak, a gyerekek új, gyönyörű hat tantermes iskolát kaptak, a dudari bánya megfiatalodott, modernizálódott. Ma ezer ember dolgozik benne. Zirc lakóinak száma pedig a felszabadulás óta megháromszorozódott. Hatezer lélek él itt ma. Hatezer lélek, aki egyaránt akarja az újat, a szépet. Hiszen társadalmi összefogásból keletkezett a múzeum is, A sok millió forintos költséggel templom felújított apátsági Az új Zirc egyik Jellegzetessége: a bányászlakóh&7,a-R A bakonybéli Cuha völgyében élő ősi község Zirc, a történelmi emlékek ritka tárháza. Itt már az Árpádok korának első századaiban templom és monostor épült. Még III. Béla királyunk telepítette le a Bakony erdejében Franciaországból, Clairvaux-ból a cisztercita szerzeteseket. 1723- ban már híre van a könyvtárnak, és 1782-iben már park is övezi, a híres botanikus kert, amelyet ma is látogatnak. A Tündér-majorban, ahol ma a »»Hajnal-« termelőszövetkezet földjein zúgva vágja az aratógép a rendet — állt az a vadászház, amelyben András király lehelte ki lelkét. A mosoni csata után Ausztria felé menekültében kizuhant a kocsijából, és a ficánkoló paripák agyontaposták ... Templomépítés, király-halál, könyvtárszobák bakonyerdel fákból faragott pompás ornamentikája, 650 fa, cserje, bokor, virág a világ minden tájáról a nevezetes botanikus-kertben és az apát úrnak hatezer hold földön robotoló jobbágysereg ... — ez a régi Zirc. A régi, amelyet ma a múzeumba zártak, és ott őriznek. Dudari bányászok, tündérmajori termelőszövetkezeti parasztok, vájártanulók nézegetik a tarlókon a vogul vashegyű bunkós nyilakat, amelyeket Reguly Antal', a Az egyik legértékesebb műemlék: az 1182-ben épült ősi templom megmaradt plUére. Lent: Kép a híres zirci botanikus-kertből nagy néprajztudós és utazó, Zirc szülötte, hozott uralbeü Útjáról. Csodálkozva bámulják a hírhedt Savanyú Jóska képmását, a betyárét, akit három bataillon ulánus űzött, kergetett a Bakony sűrűjében, mégsem tudta kézre keríteni, puskavégre kapni. Szíven lőtte magát, amikor bekerítették. A nagyon öregek még a betyár nótáját is eldalolgatják: Savanyú Jáska duhaj nemzetiül való, Nem köll néki selempaplan takaró. Csőik köll neki sej, haj, szeretője, babája, Beéri a, beéri a tizenhat szél gatyája ... Reguly Antal, világhírű tudós szobra ... A múzeumot a felszabadulás után létesítették, és a felszabadulás után kapta a könyvtár is a Reguly Antal nevet. A kéziratgyűjteményben tíz középkori kódex található, a legrégibb nyomlátvány pedig (Hartmann Schedel nürnbergi városi orvos -Weltchronik« című munkája. A zirciek azonban legszívesebben a Ludas Matyi bécsi kiadását mutogatják. Főhadnagy Fazekas munkája ugyanis 1817-ben jelent meg a császárvárosban. Mert a Savanyú Jóska históriája ma már csak kuriózum. Megnézik a képmását, aztán továbblépnek a Reguly Antal gyűjteményhez. — Jövőre adja ki az Akadémia a munkáit — magyarázza egy vájártanuló a társának. Mert Reguly Antalnak olyan kultusza van Zircen, ami példa mutató és köveA domonkosok régi rendhá-a Zirc látkép« amelynek -Bakonyi Tájmúzeum« a neve. És a Tündérmajorban nemcsak termelőszövetkezet van, de gyermeküdülő is. Néhány esztendővel ezelőtt orvosi rendelőt kaptak a zirciek. Hárommillió forintos költséggel építették. A községfejlesztési tervben most legelső helyen a lakásépítkezés áll. 1300 új lakás építését tervezik, építik a vízvezetékhálózatot, kövezik a még kövezetlen utcákat, se szeri, se száma a sok szép tervnek. A Cuha völgyében, Tündérmajorban, Akii-pusztán, Dudaron megszületett és épül az új Zirc, amelynek nemcsak a múltjáról lehetne köteteket írni, hanem a jelenéről is. (J—s) Reguly Antal életét é8 munkásságát szemléltető kiállítás a Tájmúzeum—ban •Bakonyi Szünidei plUanatkép egy zirci Játszótéren (Novotta Ferenc íelv.) /
