Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)

1961-08-01 / 15. szám

Ahol a inának élnek a múlt önzői tésre méltó. Nemcsak azért, mert ott áll a szobra a park­ban, mert szülőházát emlék­tábla jelöli, hanem, mert elevenen él a zirci diákok, bányászok, parasztok emlé­kezetében. Tudják felőle, hogy ő volt az Észak-Urai első kutatója, hogy térképet készített az Ob-folyóról, el­meséli merre, mennyit uta­zott. Mert igaz, hogy Zircen múzeumba zárták a múltat, és a mának élnek, de talán sehol nem olyan büszkék a történelmi múltra, mint itt. Az 1182-ben épült templom egyetlen megmaradt pillérét vaskerítés övezi, nehogy bántódása essék. Az apátsági templomot négymillió forint költséggel újították fel, és tatarozták a domonkosok rendházát is. Valamennyin márványtábla hirdeti: ►►Mű­emlék-«. A negyvenholdas botanikus-kertet szakembe­rek gondozzák, és hozzáértő kalauzok mesélik a történe­tét magyaroknak, külföldiek­nek egyaránt. Közben pedig Zirc, az ősi község lép, halad előre. Már nem az apátsági kéttornyú templom uralkodik a vidé­ken. A bakonybeli útról eme­letes bérpaloták hívogatnak, a bányász művelődési ott­honban csak legutóbb is a moszkvai balett-együttes sze­repelt A régi falura álig le­het ráismerni. Százával búj­tak ki a földből a kis kertes családiházak, a gyerekek új, gyönyörű hat tantermes is­kolát kaptak, a dudari bá­nya megfiatalodott, moderni­zálódott. Ma ezer ember dol­gozik benne. Zirc lakóinak száma pedig a felszabadulás óta megháromszorozódott. Hatezer lélek él itt ma. Hat­ezer lélek, aki egyaránt akarja az újat, a szépet. Hi­szen társadalmi összefogás­ból keletkezett a múzeum is, A sok millió forintos költséggel templom felújított apátsági Az új Zirc egyik Jellegzetessége: a bányászlakó­h&7,a-R A bakonybéli Cuha völ­gyében élő ősi község Zirc, a történelmi emlékek ritka tárháza. Itt már az Árpádok korának első szá­zadaiban templom és mo­nostor épült. Még III. Béla királyunk telepítette le a Bakony erdejében Francia­­országból, Clairvaux-ból a cisztercita szerzeteseket. 1723- ban már híre van a könyv­tárnak, és 1782-iben már park is övezi, a híres bota­nikus kert, amelyet ma is látogatnak. A Tündér-majorban, ahol ma a »»Hajnal-« termelőszö­vetkezet földjein zúgva vág­ja az aratógép a rendet — állt az a vadászház, amely­ben András király lehelte ki lelkét. A mosoni csata után Ausztria felé menekültében kizuhant a kocsijából, és a ficánkoló paripák agyonta­posták ... Templomépítés, király-ha­lál, könyvtárszobák bakony­­erdel fákból faragott pom­pás ornamentikája, 650 fa, cserje, bokor, virág a világ minden tájáról a nevezetes botanikus-kertben és az apát úrnak hatezer hold föl­dön robotoló jobbágyse­reg ... — ez a régi Zirc. A régi, amelyet ma a mú­zeumba zártak, és ott őriz­nek. Dudari bányászok, tündér­­majori termelőszövetkezeti parasztok, vájártanulók né­zegetik a tarlókon a vogul vashegyű bunkós nyilakat, amelyeket Reguly Antal', a Az egyik legértékesebb műem­lék: az 1182-ben épült ősi temp­lom megmaradt plUére. Lent: Kép a híres zirci botanikus-kert­ből nagy néprajztudós és utazó, Zirc szülötte, hozott uralbeü Útjáról. Csodálkozva bámul­ják a hírhedt Savanyú Jóska képmását, a betyárét, akit három bataillon ulánus űzött, kergetett a Bakony sűrűjé­ben, mégsem tudta kézre keríteni, puskavégre kapni. Szíven lőtte magát, amikor bekerítették. A nagyon öre­gek még a betyár nótáját is eldalolgatják: Savanyú Jáska duhaj nem­zetiül való, Nem köll néki selempaplan takaró. Csőik köll neki sej, haj, sze­retője, babája, Beéri a, beéri a tizenhat szél gatyája ... Reguly Antal, világhírű tudós szobra ... A múzeumot a felsza­badulás után létesítették, és a felszabadulás után kapta a könyvtár is a Reguly Antal nevet. A kéziratgyűjtemény­ben tíz középkori kódex ta­lálható, a legrégibb nyom­­látvány pedig (Hartmann Schedel nürnbergi városi or­vos -Weltchronik« című munkája. A zirciek azonban legszívesebben a Ludas Ma­tyi bécsi kiadását mutogat­ják. Főhadnagy Fazekas munkája ugyanis 1817-ben jelent meg a császárváros­ban. Mert a Savanyú Jóska his­tóriája ma már csak kurió­zum. Megnézik a képmását, aztán továbblépnek a Re­guly Antal gyűjteményhez. — Jövőre adja ki az Aka­démia a munkáit — magya­rázza egy vájártanuló a tár­sának. Mert Reguly Antalnak olyan kultusza van Zircen, ami példa mutató és köve­A domonkosok régi rendhá-a Zirc látkép« amelynek -Bakonyi Tájmú­zeum« a neve. És a Tündér­majorban nemcsak termelő­­szövetkezet van, de gyer­meküdülő is. Néhány eszten­dővel ezelőtt orvosi rendelőt kaptak a zirciek. Hárommil­lió forintos költséggel építet­ték. A községfejlesztési terv­ben most legelső helyen a lakásépítkezés áll. 1300 új lakás építését tervezik, épí­tik a vízvezetékhálózatot, kövezik a még kövezetlen ut­cákat, se szeri, se száma a sok szép tervnek. A Cuha völgyében, Tün­dérmajorban, Akii-pusztán, Dudaron megszületett és épül az új Zirc, amelynek nemcsak a múltjáról lehetne köteteket írni, hanem a jele­néről is. (J—s) Reguly Antal életét é8 munkásságát szemléltető kiállítás a Tájmúzeum—ban •Bakonyi Szünidei plUanatkép egy zirci Játszótéren (Novotta Ferenc íelv.) /

Next

/
Thumbnails
Contents