Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-04-15 / 8. szám
GOMBAGYÁR Még a budapestiek közül is kevesen tudják, hogy Kőbányán, a volt sörgyári pincékben mintegy hat holdnyi területen nagyüzemi módszerekkel termelik a külföldi piacokon rendkívül keresett nemes champignongombát. Koronczy Imre irányításával folyik a gombaszüret A gondosan előkészített táptalajból, melyet homokkal fednek be, két-három hónap múlva bújnak ki a gombák. Kiss Andrásné és Suvadd Erzsébet öntözi a gombaágyásokat Selyempapír bélésű faládákba csomagolják — így indul útnak a belföldi és külföldi piacok felé, évi hárommillió forint értékben. Tóth Józsefné ellenőrzi az elszállításra váró gombát Vajon melyik pesti, bécsi, prágai vagy párizsi háziasszony készít ebből a champignongombából ízletes ebédet vagy vacsorát? Kép és szöveg: Novotta Ferenc EREDMÉNYES HARC A GYERMEKBÉNULÁS ELLEN Gyermekbénulás... ez a szó sokáig fenyegetően hangzott, s megremegtette a szülők szívét! Ma már azonban áttekinthetők a gyermekbénulás elleni többéves küzdelem eredményei. Ezzel kapcsolatban dr. Kapos Vilmos, a Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója a következőket mondta: — Budapesten az elmúlt évtizedekben sok gondot okozott a gyermekbénulás. 1957-ben a fővárosban aggasztó méretekben ütötte fel a fejét a járvány. 1959-ben, a Salk-védőoltás széleskörű alkalmazása ellenére, ismét jelentkezett. Indokoltnak látszott tehát, hogy az Egyesült Államokban kidolgozott Sabinféle védőanyagot próbáljuk ki. Hatására az immunizált szervezet kitermeli a szükséges ellenanyagokat a betegség kórokozójával A Budapesti Közegészségügyi és .Járványügyi állomáson kiadás előtt megvizsgálják az oltóanyagot szemben. A Sabin-védőanyagot Csumakov szovjet professzor tenyésztette ki a világon első ízben nagy szériában. Találóan ji llemezte ezt a munkát a professzor, amikoi kijelentette: »-Ez egy olyan szputnyik, amelyet az Egyesült Államokban fedeztek fel, de a Szovjetunióban lőttek ki.« A professzortól kapott anyaggal végeztük azután az immunizálást Budapesten 1959 végén és 1960 elején. A védőanyag hatásának tulajdonítjuk, hogy míg az utóbbi tíz esztendőben évenként (egy év kivételével) több száz gyermekbénulásos megbetegedés történt, addig 1960-ban mindössze egyetlenegy megbetegedés fordult elő. Ez is egy olyan gyermeknél, aki a lappangási időben a szükséges három helyett csak egyszeri immunizálásban részesült. 1959 végéig, illetve 1960 elején csupán Budapesten körülbelül másfélmillió szérumadagot adtunk be teljesen díjmentesen. Jelenleg mintegy ötvenezer gyerek részesül Budapesten Sabinoltásokban s így — védettségben. Dr. Bakács Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója tájékoztatása nyomán megtudtuk, hogy az egész világon körülbelül 300 millió Salk- és 100 millió Sabin-oltást végeztek (ez utóbbinak túlnyomó többsége a Szovjetunióban történt), vagyis máig a világ lakosságának csupán 15 százalékát oltották be. Ennek következtében járványos tömegfertőzések a föld különböző részein állandóan előfordulnak. Ezzel szemben Ma- Magyarországon 1960. március 10-től, vagyis az országos tömegoltások befejezése óta a gyermekbémulásos fertőzés lánca megszakadt. A rendszeresen végzendő oltások révén pedig megnyílt az út a gyermekbénulásos fertőzés teljes megszüntetéséhez. Az 1960-as oltási tömegakcióhoz az egész oltóanyag-mennyiséget szovjet intézettől kaptuk, s még ezt megelőzően, 1959 folyamán, Csumakov professzor itt jártakor személyes segítséget nyújtott. Ezután megkaptuk az előállítás egész technológiáját, és a mi víruskutatóink is többször jártak a Szovjetunióban tanulmányúton. Mindez nemcsak a járvány gyors leküzdéséhez segített hozzá bennünket, hanem ahhoz is, hogy rendszeresen végezhessük el tömegméreteikben az oltásokat, és ehhez magunk állíthassuk elő az oltóanyagot. Ezt ma az Országos Közegészségügyi intézet laboratóriumában végzik teljes sikerrel. Cgy! Szépen! Sabin professzor magyarországi útját követően több nyilatkozatában is kijelentette: a magyarországi oltási kampány mintaszerűen megszervezett, és felbecsülhetetlen az a tény, hogy Magyarország az első állam a világon, ahol a polyofertőzéses lánc megszakadt. Cs. I.-fiúsáét JDalócföldön Kis kertben jártam, Virágot találtam. El akar hervadni, Szabad-é locsolni? A festői népviseletéről híres szlovák nemzetiségű nógrádi községben, ősagárdon még ma is úgy tartják: nem is lány az, aki egyszer-kétszer nem cserél ruhát húsvét reggelén. A legények ugyanis csapatostul járják a lányos házakat, s nemcsak iílatos üvegecskékből, hanem vízzel telt vederből is meglocsolják a lányokat. A kedves és nedves mókára alaposan felkészülnek a lányos házaknál, s lázasan festik a tojásokat. A mamák sonkát, pálinkát tesznek a terített asztalra. 'A balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója, Zólyomi József szerint a palócföld minden falvában él még a hagyományos húsvéti locsolás. N. F. Festik a piros tojásokat az tísagárdl lányok (Nagy Ferenc felvételei)
