Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-05-15 / 10. szám
I I I t I I i MUNKABÉREN FELÜLI JÖVEDELMEK A MAI MAGYARORSZÁGON A földi javakon való osztozkodás régi problémája az emberiségnek. Hogy az elosztásnak igazságosnak kell lennie, abban minden közgazdász egyetért. Az igazságosság elve mellett azonban van még egy másik, humánus elve is az emberi együttélésnek: a méltányosság. Az emberi élet terhei nem oszlanak meg egyenlően. Azok a családok például, ahol több a gyermek, nagyobb terhet vállalnak a jövő nemzedék felnevelésének áldozatos munkájából, s így méltányos, hogy a társadalom segítse őket. Aki önhibáján kívül, betegsége vagy idős kora miatt nem tud munkát végezni, az gyógyításra, támogatásra szorul. De méltányosnak tűnik az is, hogy a bányász részesedjen abból a szénből, amit megtermelt, hogy a szövőnő kapjon abból az anyagból, amit keze munkájával készített. A szocialista társadalmi rend ennek a méltányosságnak az érvényesülését nem bízhatja egyes belátó emberek vagy társadalmi intézmények jóindulatára, hanem arra törekszik, hogy ezt az elvet szervezett formában, a dolgozó társadalom minden rászoruló tagjára kiterjedően valósítsa meg. Így a szocialista Magyarországon is a dolgozók munkabérükön kívül még sok más juttatásban részesülnek — oly módon, hogy nemcsak a végzett munka, hanem az egyes családok helyzetének különbségei szabják meg e juttatások jogcímét és mértékét. Ezeket a juttatásokat összefoglalóan munkabéren felüli jövedelemnek nevezik. Nézzünk meg néhány általános adatot: 1958-ban a munkabéren felüli jövedelmek 44,4 százaléka az állami költségvetés keretében került folyósításra. A fennmaradó rész a vállalatoknál, munkahelyükön jutott el a dolgozókhoz. Természetesen azok a juttatások is, amelyeket a dolgozók munkahelyükön élveznek, jogszabályokon alapulnak, tehát a dolgozók törvényben biztosított jogai közé tartoznak. 1958-ban a munkabéren felüli jövedelmek 52 százaléka pénz formájában került a dolgozókhoz (családi pótlék, táppénz, nyugdíj stb.), 14 százaléka természetben (munkaruha, a bányászoknak járó szén stb.), 34 százaléka pedig szolgáltatások formájában (például egészségügyi ellátás, bölcsődék, óvodák fenntartása). 1958-ban a munkabéren felüli jövedelmek (figyelmen kívül hagyva itt a nyugdijakat), a teljesített munkáért járó munkabéreknek 63 százalékát alkották. Ez a szám természetesen átlagot jelent — a rászoruló (például sok gyermekes) családoknál ez a hányad magasabb, más családoknál kisebb. A munkabéren felüli jövedelmek között igen nagy szerepe van azoknak a különböző juttatásoknak, amelyek célja a gyermekek nevelésének megkönnyítése. Az anyákat három hónapos fizetett szülési szabadság illeti meg, minden szülés alkalmával anyasági segélyt és ingyenes babakelengyét kapnak. A gyermekek hat éves korukig félárú tejellátásban részesülnek. A dolgozó anyák gyermekeiket bölcsődékben és óvodákban helyezhetik el (a munkaidő teljes tartamára), csekély összegű térítés ellenében. Az iskolákban napközi otthonokban tartózkodnak és étkeznek az olyan gyermekek, akiknél mindkét szülő dolgozik. Közismert tény, hogy az állami szociális juttatások a tőkés országok közül az észak-európai országokban a legmagasabbak. Magyarországon még ezekhez viszonyítva is igen magas az állami és vállalati támogatásból fenntartott bölcsődék és óvodák száma. Az ezer lakosra jutó, állami és társadalmi (illetve vállalati) támogatásból fenntartott bölcsődei és óvodai férőhelyek száma Magyarországon 17,4, míg például Svédországban 5,0, Dániában pedig 6,8. A családi pótlék Magyarországon a második gyermek után kezdődik, a harmadik gyermeknél hirtelen növekszik, tovább pedig a gyermekek számával arányosan emelkedik. A családi pótlék összege ma Magyarországon — a munkabérekhez viszonyítva — magasabb, mint Finnországban, Svédországban, Hollandiában és Nyugat-Németországban, körülbelül annyi, mint Ausztriában és Olaszországban. Az egészségügyi szolgáltatások ma már igen széles körre terjednek ki Magyarországon. 1960-ban betegségbiztosításban részesült az ország népességének 90 százaléka. Ebből a szempontból magunk mögött hagytunk olyan, gazdaságilag fejlett országokat, mint Ausztria, Svédország, a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Hollandia. Hátrább vagyunk viszont még Angliánál. Magyarországon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai, tehát a parasztság nagy többsége is részese a biztosításnak. Az állam által megvalósított társadalmi gondoskodás fontos területe a nyugdíjak folyósítása. Ha ezek színvonalát a bérekhez viszonyítjuk, úgy (az Egyesült Nemzetek Szervezete Munkaügyi Statisztikai Évkönyvének 1958. évi adatai szerint) megelőzzük Svájcot, Angliát, Svédországot, Olaszországot és az Egyesült Államokat. A munkabéren felüli juttatások egy része a munkahelyen, a vállalatoknál kerül a dolgozókhoz. Ilyenek a természetbeni juttatások, mint például a bányászoknál az illetményszén, amelynek mennyisége a bányász családjának nagyságától függ — valamint a textil- és élelmiszeriparban dolgozók természetbeni juttatásai. A munkahelyen élvezett juttatások között talán egyik legjelentősebb az üzemi étkezés. Az egyes vállalatok, intézmények nemcsak az üzemi konyhák, éttermek létesítéséről gondoskodnak, hanem az étkezés költségeihez is hozzájárulnak. Munkahelyük s a szakszervezetek révén a dolgozók az ország legszebb üdülőhelyein tölthetik szabadságukat. Az üzemek, a vállalatok, a Balaton mellett, a hegyvidéken, sok üdülővel rendelkeznek, s ezekben rendkívül olcsón — sok esetben teljesen ingyen — pihenhetnek, szórakozhatnak a dolgozók és családtagjaik. Az 1961-től 1965-ig terjedő második ötéves terv az életszínvonal emelését célzó intézkedések között a munkabéren felüli jövedelmek növelését is tervbe vette. A második ötéves terv időszakában például másfélszeresére növekszik a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma. A családi pótlék és a nyugdíjak összege is emelkedni fog.. Az ingyenes betegellátás a II. ötéves terv végére az össznépesség 95 százalékára terjed ki majd, főleg a mezőgazdasági népesség újabb rétegeinek bekapcsolásával. A munkabéren felüli juttatásoknak többféle rendszere alakult ki a különböző országokban. A második világháború óta e juttatások világszerte növekedtek, bár mértékük és módjuk országonként más. Külön szeretnénk kiemelni, hogy Magyarországon nemcsak a felsorolt juttatások mértéke fejlődött a második világháború után, hanem azok köre merőben új rétegekkel szélesedett. A legfigyelemreméltóbb ebből a szempontból az, hogy e juttatások nálunk a parasztságra is kiterjednek, Magyarországon ma a mezőgazdasági népesség is családi pótlékban, nyugdíjban részesül, falun is bölcsődék és óvodák segítik hozzá a nőket a kereső munkában való részvételhez. A két világháború között Magyarország a méltányosság elvét megvalósító szociális gondoskodás tekintetében is igen hátul állt a sorban. Ezúttal csak arról kívántunk röviden számot adni, hogy egyrészt a szocializmust építő magyar nép milyen lehetőségeket teremtett eddig a maga számára — másrészt pedig, hogy a közvélemény és az ország vezetői hol tartják szükségesnek e téren is a továbbfejlesztést, a haladás, a jólét fokozását. Mindenesetre az eddig megvalósult tervszerű, szervezett intézkedések nyomán hazánk már most is felveheti a versenyt a legfejlettebb nyugati országokkal. Kemenes Egon galrai küldöttség érkezett 'e,. s megindította a goi légügyi és idegenfo a ferihegyi repülőtér menetrendszerű London-Budapest lógijáratot A küldöttség a fogadására megjelenteket az angol repülőgép megérkezése után skét dudásokkal köszöntötte 1961. május 19—29 Az idén a külföldi országok impozáns felvonulásának leszünk tanúi a Budapesti Ipari Vásáron. Ez évben is az osztrák ipar az egyik legnagyobb nyugati csoport, kilencven kiállítóval. Az Osztrák Szövetségi Köztársaság magyarországi követségének kereskedelmi attaséja többek között így nyilatkozott: »A Budapesti Ipari Vásár iránti érdeklődésünk főképpen abból adódik, hogy ez a vásár módot ad az osztrák ipart termékek szakközönség előtt való bemutatására. Ezzel egy időben a vásár lehetőséget ad kereskedőinknek és műszaki szakértőinknek arra, hogy a magyar ipar legújabb termékeit és az ipar fejlődését, haladását megismerhessék.-! A francia kiállítók száma ez évben meghaladja a 70 vállalatot, amelyek 42 fedett csarnokban foglalnak helyet. A kiállítók közt szerepel többek között a vasútfelszerelő ipar, a bányaipar, a gáztermelés és a villamossági iparok csúcsszerve. Bemutatásra kerül a francia bor-, az illatszer-, a könynyűipar — szövetek, textiliák, elektronika —, valamint a francia háziipar is. A szovjet mezőgazdaság és ipar termékeit 15 szovjet külkereskedelmi vállalat vonultatja fel. ötven jugoszláv gyár állítja ki legújabb termékeit, több száz ipari vállalat gyártmányait mutatja be a Lengyel Népköztársaság. Csehszlovákia jelszava a Budapesti Ipari Vásáron: “•Együttesen előre újabb gazdasági sikerekért, mindkét nép jólétének biztosításáért, a világbéke fenntartásáért.« A vásár magyar vonatkozású érdekességei közül egyelőre csak annyit árulunk el, hogy a nehézipari csarnok mérete a Bazilika kupola-átmérőjének kétszerese lesz. Az előkészületek javában folynak. Hiszen már csak néhány nap választ el a megnyitástól, amely után részletesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat a vásár eseményeiről. Vámos László és Gonda György felvételei 3
