Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)

1961-12-01 / 23. szám

I ^4legltaH LDérles „ 11 a reel I festőművész Üti éve* kúrában tiuuyl el rttlubru a viUgbrra mugysr­­luinuiúii feslótnüvé**, Vértes Marcell, aki «* «W vltághá­­ború ál* k'rknriaorsságban élt. Egyik kritikává irta rála. hagy egy -yarfttmüa-Mea töiál aiomvllágot teremtett, «búi minden légié», ahol nincs gond és bimst, éj ahol törékeny, virág szerű emberi tények járnak, morognak, láncolnak, sscrclmeskeduek, vagy csak éppen 10- légiének.- Tömét, plasztikus megfogalmazása es Vértes Mar­cell vonalveaetésének; ennél ialátObb »savakat neheaen mond­hatnánk róla. As 1818-as és Iáig-e», ioimar klasszikus»» váll forradalmi plakátjaira emlékesünk, inegsaáiulálbatatlan grafikai müvére, könyvillusstráciújára. Vértersei kapcsolatban nem ssabványeg dolog asl mondani, begy -gaadag- as életműve, hkaaen ö maga mondta, bogy -körülbelül annyit rajról éa olyan gyakran, mint ahányszor lélegsetel vem-. II évi távallét után — bécsi, parisai, Nr» Yorki tarlós - kodig után. liU-liui látogatott el újra Magyarországra. A kü­­vetkesd esztendőben kiállítást rendeseit Budapesten aa utolsó 20 év terméséből é* a kiállító» lelje« anyagát, mintegy 140— ISO grafikái a Magyar Nemzeti Galériának ajándékmta. A magyar kttaénaégben elevenen élnek Vértes régebbi raj­zai. éa rajaalnak reprodukcióin kívül Karinthy Tanár ér ké­rem llluutráciái, amelyeket maga Karinthy sem képzelhetett rajzban másképpen el. Az utóbbi években inaradsudó élményl Jelenteti mind­azok számára, akik látták a Mouliu Kouge című francia fil­met, amint Toulouse-Laulrec-uek. a nagy (randa festőnek a vásznon megelevenedő rajzait Vértea keze teremtette meg. Búcsúzunk Vértes Marcalitól. a mestertől, aki eltávozott zz élOk sorából, de altinak müve megmarad Jövendő nemzedé­kek gyttnyOrüségére. K. K. wmimm • SHNBqiKLUQ * l’lrcnkelczciuj -UsaU« !... ioOS dologét engedte el Beöthy I.aszló »zinhazigazgu tó Rútkat Matton színmű véti tízesztendős színészi éi; fordulóján, sasai a felleld lel, ha saei'zOdeaeuck más hátiulevo ideje alatt hó nr rád önmagáhu* és — hmiaa Majd otven esztendeje hó dúlt k levél s bár nem h< dóm pontosan, meddig száll BátLay »zerrtdése — a Vé­­résnek »uk évtizeden at, h» liláik eleget tett, amtgl U, sunyó» • Porro rajongáséul imi«{U mavész* tend a felszabadult •épe 1, őrt s «épet, a in du néhány év utalt kárpótolta mindazért. uiutvei elázó Ju; tizedek tartoztak néki. áfát M« érte nm.deh kitűnt Rálkoy Mártont, ó valót, g mopyar ttép kmáto unittá are roll.» A »zmeazklub megnyílója uak névadó ünnepségén, IMS-Oen erekad a szavakkal fejezte be emlékezését az az­óta szintén elhunyt Apá­téi Imre $ must, néhány év vei később. Ismét ünnepi hangulat töltötte be ez egy­kori Járóin d’Hiver mulató Nagymezó utcai leiméit Kátkay 00 születésnapján kiállítás nyílt, szerepei, p|u kálók, személyt tárgyai, Ko» kuth-dija, s más kitünieiéaei, fdvélelek egykori szerepei ról: a Sasfiók Met térni the, a a Hivatalnok urak Roth bW- csija, a Revizor polgárme» tere, » még sok más hire* fénykép. . S megszólal I i maga is — magnelufonszala­­gon. Azután a színészi lelik vták, g hangtekercsekkd együtt visszakerültek he lyükre, a Színháztörténeti S»> viesai sarak (Peuer Timii {elveiden aia-UMU* iil.mir.ICir,, -le hatalmas, berámázuu fűm; gráfia a falon jelzi, ln.gy a felejt' ksíUÜii ’ elnöke, a Jtágu Muícj bácsi Ili mindig ju|gjl A róla elnevezett színész klub zártkörű. A belépj* mégsem színészek piiviif'* '’ má csupán, világositok) lékesék, ügyelők, a klilísajt világának minden rendű rangé dolgozója elolt nyíl az ajtó ' A cél, hugy min annyink számára művelt lehetőségeket, szoiakuzj pihenést, klkupcsnlódást 1 löaiisuD A múlt észldló a ÍJreéh»-színházi ói, 0 művészet időszerű keidé» ról s egygb szakmai kel séktol tartottuk havonta adást, a zenés, táncos ki esteken felváltva, külouböí színházuk művészéi szóit kuztutták egymást Az idéi prugram u vau. zatosuuk ígérkezik Színész £ tko4* Aodrta, a lurk« SdiupsU UlM u«repléü uiAu Is JáMai Nem pgKsUákutlUdl HüldU)i Msébetá s«ui éLCiie^Z l<*UUhl>4Úl tCiVCsUicV ifjú művészek ükszejöveteléi Így kerülnek majd közei' a színészekhez más művészek, árlistáktól k képzőművészé kíg De tálán a legérdeke­sebbek gzok a beszélgetések lesznek, amelyekre a színe szék az lkarus-gyár, a Ka belgyar s más (Izeinek dúl guzóit hívják meg és Ok Is elmondják majd véleményű' kel a darabokról és az als k Másokról > A kiállítási prugram kere lében a színész-(estók közül Máiruy József, Viola MI hály. Agárdi Gábor és O» váth Júlia képzőművészéi! alkotásait mutatják be A klubul gyakran látogat jak külföldiek íjtjtai lajos. a Svédországban élő magyar operetiszerző járt fent leg utóbb, g Quasimodo, a No bel-díjas világhírű olasz író rövid itt tartózkodása során szintén ellátogatott a Hátkay színészklubba Ml egy hétköznapi, ainu lyan csendes prograimnen­­tes estén néztünk szét a tá­gas termekben Az eszpresi­­azó puli előtt, az étteremben sok a fiatal Többen a bil- Uárdnak, az asztali futball játéknak hódolva, töltik a késői órákat. Ejfél előtt néhány perccel Ka tony t Róbert alakja tű­nik (el. A szomszédos Kővé rosi Operett Színház előadó Ezalatt vidám' MftíV' « Hú ügyemül, tum jíij c W A®Hl. Aztán ki cik.miölyudik ‘ -- Ez dg őgm Aé mar te szereltem volna mondani •akinek e» éppen tfj: üLbüit s terembenv rA IxanyyásUr pie.ilieljé elölj, délután ill óiu tujUáu, ffihad á total; bah allem SzőrÚMu lámpa láza»I készültem v tUlsgy egykori hinta szerepére, Erii» Rollenberg alakításáig 'Xgf táu htHüMaT u falon függő képié gááfi á gHlahiásötn -Muicl bácsi. Okai S««<t» ntégl- kónyoioglem húá«á Sikerem Volt A klasszt!.us upelietlckben aZ Ö sMrapéli Ói ok lón», « ez tuludlg nagy felelősséggel JZr Pl ernte, előtt mindig beülök ebbe a fotelba, ránézek jt képre — éa »oha nine» '»giumf bal Nem Is hármán), ha at Ő nyonidukant haladhatnék ha én Is g Nemzeti Színház bari feJezhafuíMt'' pé' mondja, » bocsijaik, mert a pincét bósoM, hogy kész á Vacsora v HERNÁDI MAGDA MOORE SZOBROK BUDAPESTEN Müveit nem ismertük eredetiben. Vaskót könyvek jutottuk »I honánk mű­vészétéről, Mle fényképekkel, láttuk rajzsoro­­zatát, amelyet a háború alatt, a londoni föld­alatti menedékhellyé átalakított hosszú a lap­átjairól ét a belé zsúfolódott a ívd emberek­ről készített, láttuk a párizsi UNESCO pa­lota elé helyezett szobráról készült fényké­pet. Láttuk ezeket a képeket és vitatkoztunk ró­luk. A leghevesebb elítéléstől a legnagyobb elismerésig a vélemények minden árnyalatát meg lehetett találni ezekben a vitákban és beszélgetésekben. Azt azonban senki sem vonta kétségbe, hogy Moore tehetséges szob­rász. Most azután az Ernst Múzeumban kiállí­tották néhány művét. Csak néhány szobrot eredetiben, a többi ékről nagyméretű fényké­peket és rajtáiból, közlök az előbb emiííeit londoni földalattiról készült rajzokból ét szobraihoz készült vázlataiból néhányat. A kiállítási nagy várakozás és felfokozott kíváncsiság előzte meg. Hiszen jók a fényké­pek. de szoborról készült fénykép, még ha a legjobb is, csak keveset mondhat. Nem mutat­hatja meg a szobor leglényegesebb elemét, a plasztikát, nem érzékeltetheti a kiterjedéseit, helyét, formálnak elhelyezkedését a térben. Most hát láthatjuk Henry Moore néhány szobrát. A szobrok meglepően kisméretűek. Fényképeiken sokkal nagyobbaknak hatottak, különös nyugalmuk, összefogott formáik, szerkezetük egyensúlya megnagyitotta, mo­numentálissá tette őket. És monumentálissá tette őket a fényképek kiemelése Is. az egy­szerű és mégis gazdag részletek megragadása. De a méretek nagysága, vagy kicsinysége még semmit sem jelent. Hiszen láttunk már szobrokat, melyek nagy méreteik ellenére sem voltak tartalmilag is nagy értékek és láttunk kicsiny szobrokat, amelyek duzzadtak és feszültek a nagy em­beri mondanivalóktól. Moore zzobrai — ne is tagadjuk le, — buony meghökkentik azt a nézőt, aki megszokta, hogy a szobor pontos mázoláta az smberi testnek, íUetvc azt a né­zőt, aki a klasszikus görög szobrászaton. vagy a reneszánsz mestermúvein nevelte ízlését. Esek a szobrok misként beszélnek, mini ahogy mi megszoktuk Sokat és hosszan kell nézegetni ókel, hogy az ember közelebb ha­toljon értelmükhöz, hogy elfogadja sajátos kifejezési formájukat, hogy megértse, vagy legalábbis megközelítse a művész mondani­valóit. Moore nem könnyű művész, műveinek felületes szemléletével nem megyünk sokra. Müvei elvonalkoztatottak, elvontabbak a ná­lunk megszokottaknál. Nem mondhatjuk rá­juk, hogy absztraktak, a szónak ma haszná­latos értelmében, hiúén nagy többségükben ábrázolni kívánnak és ábrázolnak is. Fekvő nők. családok, egymás mellett álldogáló vagy ülő alakok r témái, s ugyanazt a témát na­gyon sokszor továbbfejlesztve megismétli. Mr. Ivav Pina sngat nagykovát msgnyMS SMsZZ/r IHIirtjl Úgy látszik, hogy nem szereti a sallangokat. Úgy látszik, hogy szerelne egyszerűen ás tisztán beszélni, vallani az életről és az alap­vető, talán mindenkiben közös emberi érzel­mekről. Moore természeteim a huszadik szá­zad gyermeke. Érzelmet gondolatai, vélemé­nyei — bármennyire (s szerelne egyszerűen kifejezni őket, — bonyolultak és azok a for­mai megoldások, amelyeke| századunkban a különféle művészeti Irányzatok, izmusok ve­tetlek fel, s amelyeket Moore Ismer éi> amelyek közvetlenül Hatottak rá, éneiméit, gondola­tait még bonyolultabbakká teszik. A kiállításon megfigyelhető, és árdemes is megfigyelni, hogy egy-egy, szobrokhoz készült vázlatán hogyan alakul, hogyan fejlődik a művészi látomás, hogyan jut el végső formá­jához. k'-Sly «S királynő A kiállítást angol ráütő I Ivor Pink űr, Nagybritanma is nszak-frorezág magyaror­szági nagykövete nyitotta meg, melege• érté­kelve a kiállítás jelentősigét a magyar és angol kapcsolatok fejlesztésében Meury Maar« Mayya^reszrol Kiss István, u fiatal stob rászművész beszéli a megnyitón „Örömmel üdvözöljük a most megnyitó kiállítást — mondta. — bizunytláka és egyik első eredménye es a kiállítás annak as őszinte törekvésnek, amely a Magyar Népkoz­­t írsasig részéröl hazánk is Anglia közötti kulturális kapcsolatok kialakítása és fejlesz­tése érdekében történt. Ügy üdvözöljük Moore kiállítását, mint követet, aki az angol nép üdvözletét, szellemét, gondolkodását hozza, hozzásegít bennünket, hogy alaposabban meg­ismerjük és megértsük e nép kultúráját, szem­léletit, vágyott. Biztosak vagyunk abban; hogy e kapcsolatokból is a további Kapcsola­tokból fakadó megismerés lényegéten segíti a kölcsönös megértést és megbecsülést." Koroiovasky Klári 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents