Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-12-01 / 23. szám
Bnlázi Lajos nyugdíjas paraszt, tudományos kutató bárom unokájával: Katival, Tibivel és Gyurival Sírnom nmvzedék &ox&a Tf j. Balazfc Lajos, a brlgádvezető (a kép balsarkában Balázs Cyflrgy mrtaíosmester a kétéves szakmai tanfolyma hallgatója (Jobboldalt) kor mindig az apja hangját a maga gondolatára mikor a Hajdúság is felszaba-A tanarür >k: Balázs Sándor él felesége Harangi Margit (Novotta Ferenc felvétele) a debreceni Déry Múzeumnak tömérdek a kincse, sok a ritkasága. Itt áll egy külön teremben a nagy magyar festő zseninek, Munkácsy Mihálynak világhírű remekműve az »Ecce Homo« is. De ha valaki már kigyönyörködte magát a lenyűgöző látványban, és sétára indul a tárók rengetegében, olyan kincset lel, amelyre régebben sose bukkanhatott volna magyar múzeumban. Az egyik teremben szaruból faragott sótartó szerénykedik, ősi hortobágyi pásztor-faragás. Mellette kötélverőfa. Odébb debreceni lóbéklyó, majd tűzkészség: acél, kova, tapló. A leletek mindegyikén kis fehér karton, rajta írás: »Gyűjtötte: Balázs Lajos helytörténeti kutató Nádudvar.« És ez az a kincs, ami régente sose kaphatott helyet magyar múzeumban. Már ti. nem a lelet, hanem a lelő. Balázs Lajos ugyanis nyugdíjas parasztember. Nádudvari. Magas, vállas, szép szál ember, abból a fajtából, amely termékeny, mint a zsíros fekete föld a falu határában, és időálló, akár a nádudvari fazekasok híres fekete cserepe. Hatvannyolc esztendős. Egy emberöltőn át szomjazta a betűt, mint tavaszi vetés az esőt, és a tudás vágya égette a lelkét. Tizenegyedik gyerek volt. Amikor a hatodik elemit is kijárta, tanítója maga kísérte haza és tette le az asztalra a kitűnő bizonyítványt. — Halálos bűn nem taníttatni ezt a gyereket — magyarázta. — Tíz haljon éhen, hogy egy megéljen — vetette ellen az apa, a nagyságos Tormay Géza úr szegődött cselédje. Balázs Lajos nem tanulhatott tovább. Volt részesarató, béres és huszárkáplár az első világháborúban, ferenejóska 16-os huszárezredében. Szeretett és szenvedett. De a betűt, a könyvet nem feledte soha. Galíciában, Jezupolban egy pálosrendi kolostorban kvártélyoltak három napig. Balázs káplár három napig a könyvtárt bújta. Egy betűt nem értett a könyvek beszédéből, aztán egyszerre csak akkorát ugrott örömében, hogy még a csákó is majdnem kiesett fejéből. Hogyisne. Magyarnyelvű, kézzel írott könyvet lelt az egyik polcon. »Nádudvar története. Irta Sisvai János káplán.« — sillabizálta a huszárkáplár a sorokat. ... Balázs Lajos volt aztán vöröskatona a Donyec vidékén. Harcolt a magyar Vörös Hadseregben. Hátrált Csúcsától Debrecenig. Közben pedig szüntelenül az járt az eszében: — Ha egyszer győzünk, tanulni Is lehet... Tagja volt a debreceni Katona és Munkástanácsnak. Amikor pedig letörött a zászló, visszament cselédnek Nádudvarra. A könyv — Nádudvar története — maradt minden kincse. Nappal robotolt, este az öregeket vallatta, éjszaka tanult. Ki lehetett Sisvai János káplán ? Hogyan kerülhetett Jezupolba? I.. / Balázs Lajos megnősült, három fia született. — Hiszen legalább, ha az egyiket taníttatni lehetne — gyötrődött. — Kettő haljon éhen, hogy egy megéljen... — hallotta vissza ilyenbadulit, Balázs Lajos már tudta Sisvai káplán történetét. A pap Nádudvaron szolgálta a Mindenhatót, de Kossuth Lajos üdvösségét prédikálta. Világos után menekülnie kellett, Jezopulban húzta meg magát, a Pálos-kolostoriban. Ott írta meg Nádudvar történetét... A felszabadulás meghozta mindazt Balázs Lajosnak is, amit annyi sok százezer magyar parasztnak. De őt csak egy érdekelte: — Most már tanulhat, aki akar ... Igen ám, de negyvennyolc esztendős volt összeszedte otthon a papírjait, a faragásokat, mindent, amit esztendők serén gyűjtött, rakosgatott, még Nádudvar történetét is a hóna alá vette, és be gyalogolt a múzeumba. Azzal jött haza. hogy lobogtatta a múzeum papirosát: az állt benne: Balázs Lajos helytörténeti kutató. Nézte a fiait. Lajos a 22. esztendejét taposta. A föld szerelmese volt. Bújta a könyvet, de csak azt, ami a földműveléssel foglalkozott. György asztalosmester volt, a legkisebbik, a Sándor is betöltötte már 19. esztendejét. Természetben ő fonmáZta leginkább az apját Senki sem csodálkozott tehát, mikor egy szép napon azzal tért haza, hogy beiratkozott a középiskolába. A legidősebb Balázs fiú, a Lajos, a Borzasi Állami Gazdaság dolgozója lett, és több mink 11 esztendeje már, hogy megkapta a »Szakma kiváló dolgozója« kitüntetésit. Tizenegy esztendős kislánya, Erzsiké az iskolában a földrajzi szakkör egyik »legtudösalbb« tagija. Marika ebben az esztendőben kezdett birkózni az ábécével. A család Nádudvaron lakik, most építettek új házat Gyuriiban most, 36 esztendős korában buzgott fel az édesapja vére. A Debreceni Építőipari Vállalat asztalosmestere. Kéteszitendös szakmai továbbképző tanfolyamra iratkozott. — Tanulni kell — magyarázza —, mert ami tegnap elegendő volt, holnapra már kevés ... anul, pedig háromgyerekes apa «X Tanul, pedig Nádudvaron lakik, és Debrecenben dolgozik. Mindennap három órát vonatozik. Most vettek egy lakásrészt 35 000 forintért. Van benne két szoba, fürdőszoba, konyha. A gyerekek közül Gyuszi és Katika kitűnő tanuló. A legkisébbik a háromesztendős Tibi a nagyapa kedvence, mindennap így búcsúzik az édesapjától... — Hozz deszkát... Tibi ugyanis minden családi hagyomány ellenére tartja magát ahhoz az elhatározásához, hogy asztalos lesz. Megszögel mindenütt mindent ... A legkisebbik Balázs fiút, a Sándort. azt úgy szólítják: Tanár úr!... Debrecenben lakik, a Simonyl úton. A Csapó utcai általános iskola felső tagozatának történelem-földrajz tanára, és a VIII. osztály oszítályfőnöke. Felesége, Harangi Margit, aki nem nádudvari, de balmazújvárosi cseléd ember gyereke, ugyancsak földrajz-történelem szakos tanár a Péterfia utcai általános iskolában ... — Nyolc órát dolgoznak naponta — magyarázza az idős Balázs Lajos — mi hajnali kettőkor kezdtünk és este kilenckor végeztünk... ... Azt hiszem, ha Munkácsy Mihály élne, megfestené a Balázs-család tablóját Rajta lenne a képen az öreg Balázs, a három fia, meg az öt unoka. Ez a Munkácsy-kép is bízvást helyet foglalhatna a Déry Múzeumiban, mint valami új, győzedelmes »Ecce Homo«. ... Íme az ember, Magyarországon, 1961-ben... JOÖS F. IMRE A Nemzeti Sz restaurálásán \\ 1 Ez év tavaszán kezdték el a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház, az egykori Népszínház nagy tatarozását. A tatarozás során ki kellett cserélni a színház tetőszerkezetét, amely a hosszú idő alatt teljesen elkorhadt és bedőléssel fenyegette a nézőtér feletti kupolát. Az állványozás során szükségessé vált több helyen a mennyezeti festmények megsértése, azaz kivágása. A tetőszerkezet kijavítása elkészült. Most már a restaurátorokra került sor, akik a mennyezeti festményeket hozzák rendbe. Devich Sándor, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora és Czumpf Imre restaurátor látott hozzá, hogy a megsérült festményeket rendbehozza. A sérüléseken kívül a több évtized alatt rárakódott szennyeződéstől is megtisztítják az értékes képeket. A tem ek szerint még ez év végére elkészülnek az összes javítási munkák, úgyhogy január elején az ország első színháztársulata újból régi otthonában játszhat tovább. Devich Sándor a visszahelyezett festménydarabot javítjas' Amíg Czumpf Imre a visszahelyezett festménydarabot összedolgozza, addig Devich Sándor szivaccsal mossa a festmények ép részeit Bcavil \%adaii*cuti Icéfu/itctocsapocí JfUtypacocszáQto* Arnoldo Cerdeira, a brazil parlament költségvetési és kOzgazdaságl bizottsága elnökének, a szociális haladó párt alelnOkének vezetésével brazil képvlselOcsoport tartózkodott hazánkban. A brazil és a magyar képvlselók megbeszéléseket tartottak a két parlament munkájáról, majd látogatást tettek kttlónbözó gyárakban, üzemekben és termelószOvetkezetekben. Arnoldo Cerdeira, a brazil parlamenti képviselőcsoport vezetője magyarországi tapasztalatairól tObbl kOzOtt az alábbi nyilatkozatot adta: — OrOmmel látogattunk Magyarországra. Itt tartózkodásunk meglepetéssel szolgált számunkra. Látogatásunk alkalmával meggyőződtünk arról, hogy Magyarország Ipari országgá vált, amely korszerű eszközökkel termel és gyors ütemben halad tovább ipari fejlődésében. Azt Is tapasztaltuk, hogy Igen nagy gondot fordítanak a kultúrára, a művelődésre, állandóan fejlesztik a dolgozók szociális körülményeit. Magyarországon tisztelik a múlt nagy hagyományait. A két ország kOzött már korábban la léteztek kereskedelmi kapcsolatok, úgy véljük, hogy ezek a JOvOben még tovább bővülnek, erósOdnek. Az a kereskedelmi megállapodás, amelyet a Joao Dantas vezetésével Magyarországon Járt brazil küldöttség látogatásakor kötöttünk, most kerül a brazil parlament elé ratifikáláa végett. Meggyőződésünk, hogy visszatérésünk után a megállapodást a brazil parlameut jóváhagyja — mondotta befejezésül Arnoldo Cerdeira. A brazil parlamenti küldöttség látogatása az Első Magyar Gazdasági Gépgyárban
