Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-12-01 / 23. szám
rHOM« I»«*1 ui« lenek le, et iggskstciiit megszervezni A hazaiálú Való maggarok I öbbtége eggenileg maiik * ilyenek meglehetősen nagy teámmal vannak Kedvük iwrtm vá lazíthatnak a különböző uiü zárt forrnak kötött, iOhei nek — ka valamiért túr- Oá» — rendkívül gyorsan is. IBUHZ-kuponukkai Ék igyekszem, ét nem it »iker teleniiI megkönnyíteni, meg gyanítani utazásukat Ü* természetesen, nemcsak a hazalátogató magyarok utat nak. S itt mát nem li arról van tzó, hogy az én káért működésemmel. Igyekszem kinti, kanadai kollégáim ffauelmél felhívni arra, hogy láíogattan ak el Magyarországra Bittó* vagyok benne, hogy hazatérve szívesen kút dik majd Ügyfeleiket It ide kirándulni... Itt tartottunk az litter jo bon, amikor a utalunk néi egy angol riporter tűnők fii. Legyünk hát mi it udvariatok — engedfük át a vendé get neki it.. •. f• A kanadai magyarok liuiatatogatása nekem más feladatot talent, mint például amerikai kollégáimnak — feleli Lukacs Sándor. — ült nagyrétet egy-egy várót ba koncentrótódoitan élnek a regen kivándorolt magyarok, míg Kanadában hatalmat területen szél szári an Nálunk csoportot utazást meglehetősen nehéz ezért összehozni, noha én erről CUCAS „ZZ**'»»'* — Alexander Lucát . . Helyesen mondom? — Szólítson csak a unt gyár nevemen — Jó. Tehát, l.ukuct San dór úrral, egy kan adat, ha milioni utazást iroda elno kével beszélgetünk a budapesti Royal Szállt> hulljá ban . Szeretnénk megkérdezni, milyennek mink egy kanadai szeme ben Lukács Sándor ftlbetsu kitja a rádió npuritruójit, es hunyorítva mondja: — í.yy k inadat, dé úgy Is mondhatta rVi‘ magyar íze: inéval. Hiszen muyuar is vagyok, ha huszonhét Óta kint lakom is Mi illedelmes umuzleut kent hallgatjuk az interjút Alexander Lucát, a kanadai. dicsért a várost, a fej lödért, ami kél évvel eielót ti ittjárta cta légbement. s SS»' 12tikács ^Sándor ni amelyet iuiopa egyik legkoi szeiubt* hoteljének tar*. Lakáét muclur, a magyar, ehhez nu. totyogva hozatiiesil, h.,gy'a azért inkább a Duna partjára épített volna, mint «I Kóritta. Érről némi vita kerekedik -műsoron kmúl-v f^ksz meggyőzni, vtgtéie is ■ idegenforgalmi székembe^ * nyomós érvei vannak Azután migitcmzk fofytéd&iH'p riport. * Lukacs Sándor * elmondja, hogy az Aiiiérikui Utazási Irodák azóta mar lezujlutl — nem zetközi idegenforgalmi kun ferencian Cannes-ban, ahol világhírű szakzudósok elő adásaié hallgatják meg ui idegenforgalom ktíitmboió problémáiról. Szövetséginek az ASTÁ- nuk a Üi/vensiben, cklca gól. Nem Vo.fc-i, kanodat is más utazairvodák képviselőivel egyén érkezett hozzánk, iáJ idegenforgalmi kapcsolatok kibóvitézének tanul mán ytuasara. Mát városokat P meglátogatnak, majd riszt vesznek — az Hennánkét -- erlheio módon — különöse it az idegenben élő maggarok -idegen forgalmi problémai- érdekelnek, « amint u rádióriportéi á>iengedi a terepet eleiéi érdeklődünk. A Magysiuk V llas*zOVeL»cgcuc* letoete Chev i ölet-«utója 110 kilométeres *ei>c»sézgt;i száguld Budapestről Győr irányába, u bécsi országúton A kocsiban ezüstös hajú tiázai' pár, két aiuetikás magyar, ok czl a tempói is lassúnak találják, mivel minél előbb áré relnék látni a ÍHikai-, akivel Győrben Van találkozójuk Ue a -fiú-, vagy ahogyan Ak mondják; -a mi ttunk- nem tudja, hogy most érkeznek, nem beszélték meg pontos időre a találkozót, csak Így; -majd vaiaiiu* kor, Gymben ..« Azóta hosszú evek múltak el... Kiskó Mátyási és feleségét — így hívjak az amer lkán házaspárt — most nem érdekli a gyönyörű, régen látott táj, amelyen á(robogunk, csak a -fiukról- beszélnek, az annyira várt találkozóról. Utoljáin lkán telén látták egymást, a ka nadai Weilandban. OU élnek Kiskoék, és oda étkezett meg akkor a Magyarországtól disszidált Papp Dezső, a -mi fiunk-, akit odaérkeztekor, persze, még nem isméitek Klek óék. Kiskó Mátyás valaha munkás volt, must kis boltjuk van a Welland közeiében levő nyaralótelepen. Itt ismerkedtek meg a buliba betévedt Papp Dezsővel, aki hamarosan rendkívül szimpatikussá vált elődük Hogy miéit? Papp Dezső nem tagadja, hogy az első perctől kezdve leküzdhetetlen honvágya van, nem szidta elhagyott hazáját, sőt:'Plcsérte, nem titkolta, hogy az első pillanattól A vtsumUSUs pillanatában: Kakaót tm Kapa Ucuo. Lenti CJra nytM ■ Kiskó báuspar és •l«(tt«u nyenxklk- a»yp DessS a fel-»é*«v«l uisgpatita disszidálását. Es Papp Dezső rendes, becsületes ember volt minden tekintetben ö nem csalt ki pénzt, élelmet Kiskóéktót, mint sok más diaszidens tette. Kiakóek eleinte csak távolról figyelték a tiatalember sorsának alakulását. Érezték, tudták, hogy nem sok jó vár Papp Dezsőre, kád váltig, mindig és mindenütt hangoztatja, hogy megbánta a disszidálást, és haza tzeretn« menni. És Klekóék Jóslata hamarosan beteljesedett Papp Dezső eleinte csatornát liszt itott, holott csizmája, vízhatlan nadrág la sem vök, majd nagynehezen bekerült egy gyárba, de onnan néhány nap múlva kitelték a szűrét, nem volt kívánatos a hazavágyó fiatalember. Kiskóék akkor elhatározlak: meg kell menteni a fiatalembert. Magúkhoz fogadták, valóságos családtag lett, játszótárs az unokáknak, barátja Kiskóék tanár fiának Esténként Budapestről, Győrről mesélnek egymásnak, megelevenedik előttük a hazai föld minden szépsége »Ha mi most lehetnénk fiatalok, otthon ...- — sóhajt fel Kiskó néni. Papp Dezső először nem akarta elfogadni az ingyen lakást, kosztat, de azután lassanként a szemérem hálává, nagy szeretetté alakúit át. Közben Kiskóák gyűjtötték » pénzt, hogy a fiú repülőgépen térhessen vissza az annyira vágyott hazába. Amikor a kedvező válasz megérkezett, s a pénz is együtt volt, következett a könnyes búcsú, a győri találkozó megbeszélése. És Papp Dezső visszaérkezett Magyarországra. Azóta rendszeresen leveleztek Fényképeket küldtek egymásnak. Papp Dezső megírta, amikor visszakapta az állását, a fizetésjavítást is, a házasságkötését is, s örömmel számolt be arról is, hogy jövő évben már új, szövetkezeti lakásban laknak Nagyon várták ezeket a híradásokat Wellandban is, Győrben la. Különösen azután, hogy a torontói újságban megjelent egy hir artél, hogy Papp Dezsőt hazaérkezésekor a határon agyonverték az ivótok... De egymásután érkeztek a tengeren Ultra Papp Dezső szebbnél szebb levelei... Néhány héttel ezelőtt Kiskóék elhatározták, hogy útrakelnek, megnézik személyesen lt, hogyan él a fiúk. Közeledünk Győrhöz. Befordulunk a kórház udvarára, itt a mosodában dolgozik Papp Dezső, A a vezetője. Amint a mosoda mellett elhaladunk, Kiskó néni bepillant az iroda ablakán, olt *11 fehér sapkával a fején Papp Dezső. A munkásnők mosolyogva néznek rálát, felismerik Kiskóékat — nyilván sokszor mutathatta nekik Papp Dezső a tangeren túlról érkeze« friss fényképeket S most egyszerre ott állnak egymással szemben. Az életmentők, és Papp Dezső Könnyes szemmel borulnak egymásra, nehéz Ilyenkor szavaikat találni, és ami szó kiszakad belőlük, az asm sokatmondó Így, az első pillanatokban. — Meghíztál! — mondja Kiskó bácsi. — Hogy vannak az unokák? — kérdezi Papp Dezső. — Mikor látjuk a kis asszonykát? — Így Kiskó néni.-fal legboldogabb perce az életemnek! — tör fel Papp Dezsőből, és újra átöleli az öregeket. Klakóik elhatározták, hogy néhány napig ott maradnak Győrben a fiúknál. Szobát béreltek a Vörös Csillag Szállodában, azután beültek az étterembe, ahová néhány perc múlva már utcai ruhában étkezett meg Papp Dezső, és fiatal felesége, akit erre az ünnepélyes pér napra szívesen szabadságoltak a munkahelyéről, a csemegeboltból. Könnyes érzékeny Ismerkedés az asszonnyal, akit Kiskóék csupa szeretett« köszöntének: — Azután tegye öt nagyon boldoggá súgja a kis asszonynak Kiskó néni, Pappné pedig átöleli Mr je megmentólt, majd ezt mondja «csukló hangon: — Kiskó néniéknek köszönhetjük, hogy boldogok vagyunk, ígérem, azon leszek, hogy azok Is maradjunk, mindig... GYÖRGY ISTVÁN MOLVÍII i: lt I lt VI I.INZO I A Magyar Hírek szerkesztősége teákért« Molnár Eriket, a magyar tudományos élei egyik legkiemelkedőbb alakját — a neves történész-filozófust, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának vezetőjét, válaszoljon néhány kérdésünkre. Miben tálja az Interparlamentánz Unió Jelentőségét, ét milyen a magyar tagozat munkája « nemzetközi szervezőt keretében? Az Interparlamentáris Unté fontos nemzetközi szerveset és jelentőségét csak növeli a hidegháborús légkör, »mely ugyanakkor — sajnálatos módon időnként báltérbe is szorítja e szervezetet. Az Unió határozatait megismeri a nemzetközt közvélemény és ezek hol erősebb mértékben, néha csak hangulatilag, de balnak az érdekelt országok parlamentjeinek állásfoglal italra la Az Interparlamentáris Unió több ízben állást foglalt a leszerelés, a népek baráti együttműködése, a gazdasági ás kulturális csereegyezmények kiterjesztése mellett. A magyar tagozat munkája normális mederben folyik. Aa 1051—55-ban velünk szemben még érezhető tartózkodás felengedett és eltűnt. Küldöttségünk aktív, nemegyszer |óp feá kezdeményezőén, hasznos gondola tokkal ős javaslatokkal, a vitás problémákat pedig tudományos megalapozottsággal, higgadtan és az együttműködés szellemében Igyekeztünk és igyekszünk mindig megoldaol. Azok a parlamenti küldöttségek, amelyek aa elmúlt években Magyarországra látogattak, hazájukba visszatérve, elmondották, bogy nálunk gyors ütemben halad a tömegek anyagi és kulturális fctmelkedéa«. Eb a tény növeli e szervezetben népi demokráciánk tekintélyét. Molnár Erik, mint a Történettudományi Intézet igazgatója, miben látja a magyar történettudomány fejlődésének fő vonásait? Intézetünk munkája sokrétű és nehéz röviden összefoglalni mindazt, amit egy Ilyen viszonylag nagy létszámú kutatógárda — zz intézetben jelenleg 50 történész dolgozik — alkok Régi hiányt pótolunk azzal, bogy nemsokára megjelentetjük két kötetben kb. 1000 oldalon francia, angol és orosz nyelven Is Magyarország történetének rövid vázlatéi. Ugyancsak régi adósságot töri észtünk, amikor kiadjuk a vezető európai népek — a francia, angol, német és orosz nép rövid történetét, valamint az amerikai nemzet történetét la. Intézetünk kutatót monográfiák, tanulmányok egész sorát készítik, amelyek a magyar történelem fehér foltjait Igyekeznek eltüntetni. Olyan kérdésekkel foglalkozunk, mint -A magyar kapitalizmus története«, vagy annak a problémának megoldása: miért nem fejlődött ki hazánkban a demokratikus kispolgárság. Ami a fő elveket Illeti: szeretnénk munkánkban a magyar történelmet na egyetemes történelem összefüggésének keretében bemutatni és megszüntetni azt a sokáig divatosa tárté nel emf elfog ást, amely az ország történetét önmagában igyekezett szemlélni és magyarázni, kiszakítva abból a környezetből, amelybe századok éta népünk beágyazva ólt. Sok történész megfeledkezett arról például, bogy z magyarság legutóbbi pár évszázados történelme a Habsburg-monarchia részeként érthető csak meg teljesen. Molnár Erik, az eredeti gondolkodó, uj megállapításaival gyakran kavar fel maga körül tudományos vitákat. Milyennek látja tudományos életünk légkörét? A szerkesztőség valószínűleg arra gondul, bogy a munkásosztály elnyomorodása kérdésében g legutóbbi könyvemben kifejlett álláspontom körül ólénk vita folyt. Ez z tény bizonyítja tudományos «etünk egészsége* fejlődését. Bátran vitázhatunk, az ellenvélemény nsk nincs következménye, mint annak idején, amikor a dogmatlzmus nagyon megnehezítette, nemegyszer lehetetlenné Is tette a szabad vitát. Természetes, bogy a tudásnak, a természeti vagy társadalmi valóságot helyesen kell érteómesule és tükröznie, az új tényeket fel kell Ismernie és elméletileg fel kell dolgoznia és minden erővel erre kell törekednie, ugyanakkor azonban a tudomány nem virágozhat a tévedés bizonyos kockázata nékill. A mai alkotó légkörben fellendül minden tudományág éa olyan elhanyagolt területek la. mint például g szociológia, örvendetes fejlődésnek indultak. Egyébként z Magyar Tudományos Akadémia nemrég alakította meg a Szociológiai Bizottságot éa megtiszteltetés számomra, hogy a bizottság elnöki teendőinek ellátásával engem bíztak meg.
