Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-11-01 / 21. szám
Egy szürke hétköznapon váratlanul leptük meg a várost. Október közepe volt, a felhők nyugatról keletre húztak, de nem takarták el a napot, hagyták, hogy utolsót csípjen az útszéli nyárfák leveleibe, eljátszadozzék a városháza színes tetőcserepeivel és cirógassa az Iskolás lányok hamvas arcát. Kedd volt, hetivásár napja. A halasi, a félegyiházi, me® a mdzsei országúton parasztemberek kocogtak Kecskemét felé, almával, zöldséggel, szőlővel rakottam Fejkendős aszszonyok egymás mellett tekerték a kerékpár pedálját, vidáman tereferélve. A hátsó kerék mellett kétoldalt, kék kannákban zötyögött a tej. A nyolcat kongatták a nagytemplom tornyában és Kecskemét már régen talpon volt. A háziasszonyok — köztük feketeruhás ősz nagymamák és fiatalasszonyok tűsarkú cipőben — már javában válogattak a sátrak előtt. Hält emlékmű legfelső emeleten, a Kecskés brigád, a központi fűtés csöveit hegeszt!, „délig meglöszünik ezzel”, mondja a sapkás legény és Örül, hogy megmutathatja nekünk a látványt föntről. Most csöndesnek látszik a város, mert az utcák megbújnak a lombok mögött. A kék buszok előtt, éppen a lábunk alatt, tolongás. Indulnak haza az izsákiak, körösiek, Soltiak. Este van. A kivilágított utcák néptelenek, mert Kecskemét ma is szeret aludni. A főtéren, az új, modem csemegebolt fölött szélesen vigyorog a teát cipelő kuli neonképe. A Hirösl Vendéglő ajtaja tárva-nyitva, s kihallatszik, hogy „Megkondult a kecskeméti öregtemplom.. Elhagyjuk az alvó várost, lopva, lábújjhegyen, mint a fáradtan elnyugvó szép leányt. NOVOBÁCZKY SÁNDOR Hátrébb a piac sarkában^ az iparosok között egy fehérszakállas pátriárka, a 75 éves Csiikay bácsi szívja pipáját, s közbe-közbe rosszallóan dtlnnyögi: „Pénteken egy óra alatt négy báránysapkát eladtam, ma jó idő van, a bolondok nem gondolnak a télre..." A színházba nehezen jutunk be. Tatarozzák, sőt belül teljesen átalakítják. Csillog a páholyokon az aranydísz, puhán hívogat a zsöllyék bársonya. A kárpitosok az utolsó sorokat rendezik. A vasfüggöny leeresztve. A Bánk bán felújítására készülnek. Megható gonddal és elmélyüléssel nemcsak azért, mert nagy nemzeti drámánkkal a Katona József emlékévet nyitják meg, hanem rnéginkább azért, mert kiválasztottnak érzik magukat. A színháztól három percnyire egy földszintes ház falán márványtábla hirdeti, hogy ott született a nagy drámairó, a későbbi kecskeméti ügyész, a Bánk szerzője... A Beretvásnak, a régi szállónak már a romjait Is eltakarították. A tér másik oldalán a templom mellett talpra szökkent a hatemeletes, modern nagyszálló. Nincs még készen, de mór láthatóak a csinos szobák, és élvezni lehet a kilátást az épület tetejéről. A Az újarcú Kecskemét Tatarozzák a Katona József Színházat Szerelik a központi fűtést az új nagyszálló tetején Csikay bácsi és a kucsmák Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere az ENSZ ülésszakán [’ÉTER JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉN Az ENSZ-közgyúlésen beszédet mondott Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Péter János beszéde elején azt fejtegette, hogy a nemzetközi helyzet romlása bizonyos tekintetben az általános javulás valamiféle visszahatásaként jött létre. A magyar delegáció véleménye Iszerint azonban a biztató vonások a döntőbbek. Az erők nemzetközi versenyének jelenlegi alapvető tényezőiből következik, hogy a romlás olyan alapokon következett be, amelyek inkább kedveznek a békére irányuló erőfeszítéseknek mint a pusztító szándékoknak. A megromlott felszín alatt döntően azok a tényezők hatnak tovább, amelyek az utóbbi években a kedvező fejleményeket előidézték. És ha a jóakarat erői képesek lesznek a jelenlegi kártékony megnyilvánulások kiküszöbölésére, akkor a világ népeire a reményteljes együttműködés új korszaika köszönthet. Nyilvánvaló, hogy az általános és teljes leszerelés eszméje az egész világon minden várakozáson felül nagy tért hódított. A napokban hallottuk, amint az Egyesült Államok elnöke ezt mondotta: »A háború eszközeit meg kell semmisíteni, mielőtt azok semmisítenek meg bennünket.« Péter János ezután arról beszélt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet legkritikusabb pontja a német és a berlini kérdés, majd így folytatta*: A második világháború még izzó zsarátnokait elkeli tüntetni, hogy végre valóban béke legyen Közép-Európában. A békeszerződésre és Nyugat-Berlín abnormális helyzetének rendezésére tett javaslatok tehát semmiféle békés helyzetet nem zavarnak. Ellenkezőleg, a javaslatok éppen arra irányulnak, hogy békét teremtsenek ott, ahol eddig nem volt béke. A magyar külügyminiszter ezután követelte, hogy még a közgyűlés mostani ülésszaka alatt állítsák helyre az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság törvényes jogait. A »magyar kérdést« le kell venni a napirendről. Péter János ezután az ENSZ-titkárság feladatainak és felépítésének átszervezésével kapcsolatos problémákról beszélt, majd kitért az úgynevezett »magyar kérdésre«, amely az Egyesült Államok Immár rutinlépéseként ismét a közgyűlés tárgysorozatán van. őszintén szólva, a dolog bennünket nem nagyon érdekel — hangsúlyozta. — Sőt, még az Egyesült Államok kormányának is kellemesebbnek tűnne, ha meg tudna tőle szabadulni. Az amerikai delegáció úgy terjesztette be a napirendi pontot, mint »befejezetlen ügyet«. A kérdés jelenlegi formájában az ENSZ napirendjén egymagában is ütközik az Egyesült Államok európai politikai szándékaival. Viszont, úgy látszik, az amerikai delegáció nem tudja, hogyan fejezze be. Beszéljünk egészen nyíltan ... Amikor Budapestről elindultam erre a közgyűlésre, az Egyesült Államok ügyvivője saját kezdeményezéséből kijött búcsúztatásomra a repülőtéré. Ezt a lépést nem írta elő semmiféle protokollszabály, hiszen kizárólag az ENSZ közgyűlésére jöttem ide, s nem az Egyesült Államokba ... Ennélfogva az Egyesült Államok követségének ezt a gesztusát megfelelő figyelemben részesítettem. Viszont ez éppen azon a napon történt, amikor az Egyesült Államok delegációja itt benyújtotta javaslatát a titkársághoz az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzésére vonatkozóan. Ezen a nyáron lényeges megbeszélések folytak a 15. ülésszak elnökével és egyes delegációkkal, a többi között az Egyesült Államok egyes tisztviselőivel is, Boland elnök úr esetleges magyarországi látogatásáról. Ügy látszott, mindenki örül. Mindez után az utolsó pillanatban jött az amerikai javaslat a napirendre tűzésre vonatkozóan. A hangulatváltozás magyarázatát tömör szavakkal sugdosták diplomatáink fülébe: »Tudják, Berlin miatt.« Nos, mi hajlandók vagyunk az Egyesült Államoknak megkönnyíteni, hogy tekintélyveszteség nélkül megszabaduljon a kérdéstől. De az is világos, hogy amíg a kérdést le nem veszik a napirendről, addig nem tárgyalhatunk. A magyar delegáció azt kívánja a közgyűlés mostani ülésszakának, hogy küszöbölje ki a hidegháborús kérdéseket, és fordítsa minden erejét a jelenlegi romlás okainak megszüntetésére, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására — fejezte be beszédét Péter János.
