Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-05-01 / 9. szám
MÁJUSI ÜZEMET frta: Szakosíts Árpid Hírül adjuk a világ minden tájára elkerült, hazájukhoz hűséges magyaroknak, hogy gyönyörű tavasz köszöntött ránk. Virágba borultak kertjeink, zöldellnek szántóföldjeink. A tevékeny élet öröme tölti be hazánkat Hazánk népe jókedvűen készülődik a szép tavaszi ünnepre: május 1-re! Hiszen büszkén és boldogan tekinthet vissza, nemcsak az elmúlt, sötét évtizedek hősies harcaira, a régi május elsejékre, amelyek reményt sugároztak az elnyomatás éjszakájában, hanem a szabad május elsejékre, s különösen a legutóbbi néhány esztendő makulátlanul derűs májusi seregszemléire is. Milyen is volt régen a magyar munkások sorsa? Az ifjabb nemzedék még elképzelni sem képes. Csak a megmaradt öregek emlékeznek borzadva vissza a múlt század 90-es éveinek sötét és vigasztalan idejére. A végnélküli munkanapokra s az éhbérekre. A munkanélküliség kietlenségére s az elviselhetetlen lakbérekre, amelyek tömegszállásokra űzték a munkásokat. A szociális gondoskodás teljes hiányára, a tüdővész és más népbetegségek szörnyű aratására. A munkásosztály szervezettségének erejével, kemény harcokkal igyekezett emberibb sorsot kivívni magának, s paraszt testvéreit is szövetségbe hívta, hogy velük együtt jusson ki az éhség és jogtalanság, a szolgaság és megaláztatás sikátoraiból a derűsebb és tisztább élet tágas térségeire. Nehéz küzdelem volt ez, elmondhatatlanul nehéz. A tőkések és nagybirtokosok kegyetlen önzésével, az államhatalom egész fegyveres erejével kellett szembeszállniuk s csak lépésről lépésre haladhattak előre Igazi szabadsághoz, emberibb létviszonyok közé csak akkor kerülhettek, amikor a szovjet fegyverek leverték a hitleri bandákat és hazánkat is felszabadították, hogy népünk leszámolhasson a tőkések, bankárok, nagybirtokosok zsandár-uralmával, s független és szabad Magyarországot teremtsen a régi helyén, amely minden dolgozó embernek édes, igazi hazája, s nem mostohája. Az idei gyönyörű májusi seregszemlénkre készülődvén, gondolataink és legjobb érzelmeink az idegenbe szakadt, de hazájukhoz hű testvéreink felé szállanak. Sok százezren élnek idegenben. Elűzte őket a hazai földről — az első világháború előtt — az éhség s a létbizonytalanság, tizenkilenc után a Horthy-fasizmus gyilkos ellenforradalma. Azután a második világháború vihara szórta szét az embereket. S végül disszidáltak az 1956-os ellenforradajom idején — az árulókon, gyilkosokom börtönből szökött közönséges bűnözőkön kívül — a megzavart lelkű, vagy az újabb faji üldözéstől rettegő emberek, kalandokra éhes fiatalok és sokan olyanok, akik hittek a nyugati csábításoknak s most kiábrándultán, honvágytól gyötörten tengetik életüket. Közülük sokan — mostanában különösen sokan —, haza is látogatnak, gyönyörködnek megújult hazájuk fejlődő, biztonságot és derűt sugárzó életében, s áradnak felénk az érdeklődő levelek és hozzák a hazaszeretet köszöntő, együttérző szellemét. A hazalátogatást számos újabb intézkedés könnyíti meg. A haza megnyitja kapuját hűséges fiai előtt. Nyugodt lélekkel beléphetnek rajta. Hazánk fölött a béke szelleme lebeg. Népünk a hatalmas béketáborban minden békeszerető, testvéri néppel együtt harcol a fegyvertelen békéért, a háború-nélküli vilá-A Május l-ről elnevezett ruhagyár egyik kiváló dolgozója, (Vámos László (elvétele) gért, a népek békés egymás mellett éléséért, minden néven nevezendő faji üldözés és a fasizmus minden fajtája ellen. És nem hiába. A béke erői egyre növekszenek, a hidegháború jegét megsemmisíti a népek szolidaritásának meleg áramlata. S a békés egymás mellett élés eszméje megvalósul, ha nem is máról holnapra, de teljes bizonyossággal. A külföldön élő becsületes magyarok is segíthetnek ebben. Erősítsék kapcsolataikat hazájukkal és vállaljanak tevékeny szolidaritást mindazokkal, akik ellenségei a népeket és - kultúrákat elpusztító háborúnak.-Nagyot fordult a világ azóta, hogy először özönlötték el a pesti utcákat a május 1-et ünneplő munkások. E történelmileg rövid idő alatt a dolgozó emberek le: gázott sorsukból a história ormaira emelkedtek, történelmet formáló erővé növekedtek és most már bizonyos, hogy ez az erő és csakis ez az erő váltja meg a világot. Ez május 1. dicső ígérete és ez a mi üzenetünk is külföldön élő testvéreinknek! AZ ELSŐ VILÁGŰR-UTAZÁS' Pillanatok alatt' szétkapkodták az Esti Hírlap rendkívüli kiadását HEQEDÜS GÉZAs 1961. április 12. Letelt évezredek tudása, éber álma, az ikaroszi vágy, a kolumbuszi tett biztatta cél felé a mind újabb alkotásra a vak törvény fiát, hogy a törvényeket kiismervén íme a törvények felett úrrá lehessen és tovább már mitse várva maga induljon el, foglalva új helyet magának végtelen világterekbe szállva. Dátum: a mai nap. A hir: az ember élve — mint mondák hérosza — ment s belépett az égbe; megtört a bűvölet, amely földünkre zár, s akár az angyalok súlytalanul lebegve úgy nézhetett körül a fénylő végtelenre, hogy vágyaink előtt nincsen többé határ. CSANÁDY JANOS: Mnagy pi illánál Nem a repülés döbbeneté; nem a roppant magasság, hálóba-fogó sugarak csomója szemedben, — melynek hálójában függött a Földi — ha kitekintettél egy pillanatra kabinodból, nem ez fogta marokra izmys szived, valahai vasöntő; munkásból lett Jurij Gagarin őrnagy: — de a nagyszerű pillanat csodája, a tapasztalás, a legfontosabb, — de a valóság döbbeneté: a látvány, a Földnek teljes homlokai Az a kerekség, mit először láttunk biztos-látású szemeiden át — mióta csecsemő nézi anyja keble halmát, amióta csak világ a világi
