Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)

1961-10-01 / 19. szám

-Mert elég volt egy pillantást vetnem Ditta arcára, a fekete fátyolon át messze néző, kék színét elvesztett, tágra nyílt szemére, tudtam, már nincs ott a zsúfolt teremben, hanem rohan kifelé a városi utcákból, át a 'kis falvakon és a végtelen, zöldfüvű mezőkön, s összegyűjt mindent, ami Bartók után maradt, hogy új életre keltse.«

E megrázó sorokkal fejezi be a magyar származású amerikai írónő, Agatha Fassett »Bartók amerikai évei« című, számunkra rendkívül izgalmas könyvét, mely nemcsak Bartók portréjához nyújt értékes kiegészítő adatokat, hanem csodálatosan plasztikus ábrázolásban mutatja be Bartókné Pásztory Dittát is. Nagy szeretettel, a jó barát féltő gondjával, de elfogultság nélkül rajzolja meg Fassett a könyv tulajdonképpeni hősét, a zseni élettársát, aki a »csapdába esett ember kétségbeesett rémületével tekint a világba«, amikor a nagybeteg Bartók saját halálát jósolja meg derűs nyugalommal. Az idézett utolsó bekezdés a temetés utáni perceket rögzíti le nagy erővel, prófétikusan.

Próféciáról kell beszélnünk, mert amit Agatha Fassett könyve végén jósol, az a könyv megírása óta be is teljesedett.

Bartókné Pásztory Ditta valóban mindent összegyűjtött, ami Bartók után maradt, s új életre is keltette azt a maga módja szerint,

Bartók Béláné Pásztory Ditta

hatalmas zenei tehetséggel, szent áhítattal, emberfölötti türelemmel, erővel, szorgalommal, az igehirdetők vasfegyelmével és önuralmával.

Azóta már nemcsak a rádió, de a hanglemezek hallgatói is hallhatták, hogy a Hanglemezgyár felvételében készült teljes Mikrokozmosz Pásztory Ditta interpretálásában több, mint művészi teljesítmény, valóságos szellemidézés. Nem akárki idéz és nem akármilyen szellemet. Bartókot idézi a hozzá legközelebb álló, a legméltóbb és legtehetségesebb tanítvány ... egyben élettársa is.

Ez a hanglemez évtizedek múlva, midőn már senki sem fogja tudni, hogyan zongorázott Bartók, még értékesebb lesz, mint ma. Mert ebből nemcsak a hat kötet Mikrokozmoszt ismeri meg a hallgató: megtudja azt is, hogyan kell Bartókot zongorázni, hogyan játszotta műveit maga a Mester. Pontosan úgy, mint Pásztory Ditta. Ehhez nem elég tanítványnak lenni, még tehetséges tanítványnak sem. A zseni közvetlen közelében kell élni, szeretni őt, követni a »csapdába esett

Bartók Béla vissza haUgatJa a fonográfra felvett

néndalokat

ember« rémült vergődésével, a szabadulás Reménye nélkül, a szabadulás akarása nélkül, vállalva érte mindent, a halálnál is nehezebbet, azt, hogy túlélve őt, hirdeti és folytatja tanítását. Pásztory Ditta vállalta ezt, és e vállalkozását siker koronázta: A Mikrokozmosz. Kis Világ. Színes, csodálatos világ, a késő századok számára olyan kincs, mintha például az Idő rejtélyes hanglemeztárából most valahogyan előkerülne az Anna Magdaléna Bachról készült hangfelvétel, amint éppen a »Notenbüohleint« játssza cembalon. Pedig Anna Magdaléna nem volt olyan ragyogó zongoristái, mint Ditta. De a hitelesített csoda fölötti áhítat venne erőt azon, aki 'hallhatná.

Pásztory Ditta Bartókat zongorázik. Huszonhárom éven át élt Bartók mellett! Huszonhárom év Bartók mellett! Pásztory Dittánál jóval kisebb egyéniség fölött sem múlhatott volna el nyomtalanul ez a huszonhárom év. Együtt dolgoztak, együtt hangversenyeztek szerte a világban. Pásztory Ditta tanítványa, majd munkatársa volt Bartóknak az utolsó pillanatig. Nemcsak Bartók-műveket, hanem minden nagy mester művét tőle tanulta meg, hogyan kell előadni azon a sajátos, egyéni módon, a híres »bartóki acélos billentéssel«, szerzetesi önfegyelemmel, klaszszikus szigorral, mert ezt az előadóművészetet Pásztory Dittán kívül Bartók óta senki sem tudta a világ elé tárni. Bartókból, az előadóművészből, sajnos, csak nagyon kevés maradt meg az utókor számára, mivel a hanglemezgyárak és rádióstúdiók elfelejtettek erről időben gondoskodni. Mire észbekaptak, már késő volt S milyen pótolhatatlan, milyen fájdalmas mulasztás! Bartók Beethoven-játéka például, mely a Világ legtökéletesebb Beethoven-interpretálása volt, meghal azokkal, akik emlékeznek rá. Szerencsére Pásztory Ditta emlékezik rá, s majd megmenti belőle, ami menthető. És reméljük, még nagyon sokat ment meg abból a kapcsolatból, mely Bartókot a többi nagy mesterhez fűzte.

Pásztory Ditta folytatja tehát férje munkáját, annak halála után, mint madame Curie, akihez különben külsőleg is hasonlít, A munka fontosságába vetett hit, az önmagát föláldozó aszkétikus szorgalom is Marie Curie-hez teszi hasonlatossá Pásztory Dittát, a század legnagyobb muzsikusának tanítványát, hitvesét és munkatársát.

; V E R $ E N Y R E N D E Z O KFT

AM, V yf 24 • Tf úK>fS2AM

BARTÓK BÉLA PÁSZTORY DITTA

a SZmSSÖVAilOV WOKA.Ít

fi» ENCSIK JÁNOS

A hitlerizmus fenyegető térhódítása Bartókot arra késztette, hogy egy időre önkéntes száműzetésbe menjen Amerikába. 1S40. október 8-án búcsúhangversenyt adott feleségével Budapesten. A búcsúkoncert műsora

Magyarország most a Mester születésének nyolcvanadik évfordulóját ünnepli. Versenyek, koncertek, kiállítások, sajtófogadások, cikkek, tanulmányok, könyvek, képek, szobrok, plakettek, dokumentációs anyagok, a világ minden tájáról hozzánk látogató muzsikusok hódolnak Bartók emléke előtt.

De a legszebb hódolattevés Bartókné Mikrokozmosza Ev az, aminek egészen bizonyos, hogy maf Fiatt>.V. is örülne. Székely Júlia

Jelrnrt Bartók »Csodálatos Mandarin- című balettjéből