Magyar Hírek, 1955 (8. évfolyam, 4-8. szám)
1955-02-19 / 8. szám
JEDLIK ÁNYOS Százötvenöt évvel ezelőtt, 1800. január 11-én született Jedlik Ányos, szegény parasztszülök gyermekeként. Szülei gonddalbajjal tanítatták. Ez idő tájt hazánkban csakis a tanítói és a papi pálya útján lehetett szabadulni az elviselhetetlen jobbágysorból; így Jedlik Ányost is papnak szánták szülei. Az első években gyönge, beteges szervezete akadályozta a tanulásban. Egyik önéletrajzában elmondja, hogy 1813—14-ben heves betegség lepte meg, „hónapokig tartó vakságban és teljes rekedtségben“ szenvedett. De tudásvagya, akaratereje és szívóssága e nehézségeken is átsegítette. 1821-ben matematikából és fizikából, 1822-ben pedig filozófiából és történelemből szigorlatozott a pesti tudományegyetemen. A bölcsészet doktoraként még ez évben a bencések győri gimnáziumában tanít. Kilenc évet töltött e tanintézetben, s itt, a fizikai szertárban kezdte meg az elektromossággal való kísérleteit. Már kezdetben érdekelte az elektromos áram hatása, amelyet 1820-ban Oersted dán tudós fedezett fel. Jedlik 1828-ban elkészített egy gépet, amelyben egy vezető dróttal körültekercselt vasrudat — elektromágnest — állandó forgásban tart egy galvánelem árama. Neki sikerült először az elektromágnest állandó forgásban tartama. \| otorja, a mai motorok őse, ma is megrvan, s mi több működik. öt évvel megelőzte Saxtont, akinek nevéhez fűzi általában a fizikatörténet az első villanymotor megszerkesztését. Győri munkásságának gyümölcse egy másik híres, gyakorlati irányú találmánya. Egy bécsi fizikai és matematikai folyóiratban Jedlik ismertette a savanyú- és szódavízgyártás új módját az általa feltalált szódavízkészítő gép segítségével. 1831 és 1840 között Jedlik Ányos már a pozsonyi Akadémia fizikai tanszékén működött. Neki köszönhető, hogy korszerű kísérleti gépekkel sikerült ellátni a pozsonyi, győri, pesti, kassai és nagyváradi akadémiát. 1840-ben foglalta el a pesti Pázmány-egyetem fizika-meohanikai tanszékét. Amikor az 1843—44. évi országgyűlés kötelezővé tette a magyar nyelv bevezetését a tanintézetekben, Jedlik az első, aki magyarul folytatta latin nyelven tartott előadásait, sőt rövidesen magyar nyelvű fizikakönyvet írt. 1848. március 15-én Jedlik Ányos professzor, mint a pesti egyetem akkori bölcsészkari dékánja, a következőket írta a kari naplóba: „Mindenki érzi, hogy ilyen mozgalmak között, valamint az egyetemi tanárok, úgy az egyetemi ifjúság közönyös állapotban nem maradhat.“ Szívvel-lélekkel a magyar nép szabadságharcának teljes sikere érdekében dolgozott. 26
