Magyar Hírek, 1955 (8. évfolyam, 4-8. szám)

1955-02-19 / 8. szám

FRANCIA MŰTÖRTÉNÉSZ A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTESRŐL

Az Állami Népi Együttes meghódította a párizsi közönséget. Ez nemcsak a párizsi sajtó visszhangjából látható, hanem olyan személyiségek elragadtatott nyilatkozataiból is, akik egyébként világnézetben és ízlésben, életszemléletben távol állnak tőlünk.

A bemutató közönségének soraiban ott volt Georges Huisman szépművészeti főigazgató, a francia képzőművészeti élet egyik legkimagaslóbb vezető egyénisége is. Huisman kiváló műtörténész. Nagy egyetemes művészettörténetének negyedik kötete jelent meg mostanában. Érdekli a film, a színház és a népművészet is. 1938-ban egy napot töltött Budapesten, mint mondotta, élete egyik szomorú napját, mert látta, hogy egyik legszebb terünket Hitlerről nevezték el. Rendkívül érdekli minden, ami Magyarországra vonatkozik, és mint mondotta, szeretné, ha viszontlátná, mert meg van győződve arról, hogy az élet sok tekintetben tökéletesen megváltozott Magyarországon, a többi között művészi téren is, ami őt legfőképpen érdekli.

Az Állami Népi Együttes bemutatójáról szólva Georges Huisman a következőket mondotta:

— A népművészeti produkciók általában nem mentesek bizonyos egyhangúságtól. Ritkán találják meg azt a ritmust, amely az idegen nézőben is visszhangot tud kelteni. Nos, a magyar Állami Népi Együttes előadása biztos motorként ragadta magával a nézőt. Szinte ördöngős módon zajlott le az egész bemutató, kivételesen magas művészi színvonalon. Nem beszélve most a zenekarról, a tánc- és énekkar művészete maga a tökéletesség. Nem tudom, kinek volt az ötlete, hogy a táncokat énekkel kísértesse, de ezzel még tovább fokozta a művészi hatást. Az énekesek mintegy megmagyarázzák a cselekményt, kibontják, elmélyítik a drámát. Rendkívüli hatása van ennek. Az énekeseket, de főleg az énekesnőket kitűnőnek találtam. Néhány szólóénekes elsőrendűt nyújtott, hangjuk igen kellemes.

— A tánccsoport, érzésem szerint, rendkívül eredeti, bár nyilvánvaló, hogy sokat tanult a szovjet balettól. Számomra azért jelentett oly nagy élményt a tánecsoport, de általában az együttes játéka, mert kompozícióban is, mozgásban is szinte lezajlott előttünk a régi magyar parasztélet képe, kivételes művészettel, s fel1