Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-11-27 / 48. szám

20

Hírek a magyar népi demokráciából

A KÁDÁR-NŐVÉREK

17" evés nyoma maradt borsodi Kádár Miklós pesti ügyvéd életének. Lelkes reformkori polgárember volt, részt vett minden mozgalomban, amelyben részt vennie illendő lehetett, a szabadságharc alatt nemzetőrfőhadnagyságig vitte és a piskii csatában elesett, özvegye és két csöpp lánya maradt a Galamb-utcai pesti házban. Az asszony Rakovszky Janka — Rakovszky Ivánnak, Pest későbbi nagynevű polgármesterének nővére — a szabadságharc alatt és a világosi katasztrófát követő terror első, szörnyű éveiben, „a honleányi állhatatosság és az asszonyi helytállás mintaképévé magasodott“ (Kossuth Zsuzsa Kossuth Lajoshoz, 1853 szeptember 11.). A Galamb-utcai ház üldözöttek és bujkálok biztos menedéke volt, Kádárné minden fontos levél vagy üzenet továbbítására vállalkozott, férje szerény örökségét az -Újépület -rabjainak segélyezésére fordította, sőt, a Bach-korszak első pesti tüntetését is ő szervezte:

„Mrs. Kádár, egy szabadságharcban elesett pesti ügyvéd özvegye, a múlt hónap elején háromszáz magyar hölgy kíséretében megjelent a pesti Bezirksadministratur épülete előtt és bebocsátást követelt. A kerületi főnök, nem mervén karhatalmat igénybevenni ennyi tisztes polgári hölggyel szemben, leküldte titkárát, Ferdinand Peroutka urat a tüntetőkhöz. Mrs. Kádár és a hölgyek Haynau tábornok eljárása ellen tiltakoztak, Mrs. Maderspach nyilvános megbotoztatásával kapcsolatban“ —- jelenti a Times 1851 január 9-i száma Pestről.

jZ" ádárnét a Bezirksadministratur Bach-huszárai a tüntetés után kegyetlenül meghurcolták. Az egykorú rendőri akták közt ott fekszik Peroutka bizalmas utasítása arra nézve, hogy Kádárné ügyéből nem szabad politikai pert keverni, hanem bűnvádi eljárást kell ellene indítani, „und Seine Excellenz hält es wünschenswert, den Prozess solchermassen zu gestalten, dass die Obige in der Stadt Pesth moralisch unmöglich gemacht werde“ (. . . és Őexcellenciája kívánatosnak tartja, hogy a pert, olymódon alakítsák, hogy a fentnevezett Pest városában erkölcsileg lehetetlenné legyen téve). Kádárné ellen 1853 telén — kerítés és találkahelyfenntartás miatt rendőrbírói eljárás indult. A tárgyalás előtt ügyvédje kihallgatást kért és kapott Bach belügyminisztertől és figyelmeztette őt arra, hogy Kádárné elítéltetése esetén a nyugati sajtóban koncentrált támadás fog megindulni az osztrák kormány ellen. Bach megegyezett az ügyvéddel abban, hogy Kádárnét és két leányát távozni engedi a Monarchiából azzal a feltétellel, hogy az asszony valahol Dél-Amerikában telepszik le