Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-11-13 / 46. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

29

évtizedes gyakorlat edzett beié. Szorongatja kezemet. Újra töpreng azon, hogy Gömörben találkoztunk-e, vagy Nyitrában. XJjra oly bűvölően néz a szemembe, mint egy kislánynak. De én már indulok. A hosszú előszoba végén a képviselő úr ajtaja fölött egy felírás csillog felém: „Kijárás“.)

Véleménycsere a magyar

A „World Sports“ című, nagy példányszámú angol sportláp novemberi száma többhasábos cikkben közli Puskás Ferencnek, a magyar labdarúgóválogatott csapatkapitányának véleményét az angol labdarúgásról. A magyar játékos a két utóbbi angol-magyar találkozó alapján tesz észrevételeket. „Az angol válogatott 11 kitűnő labdarúgóból áll, de tizenegy jó játékos nem mindig alkot ütőképes együttest, ha a csapatmunka nem megfelelő“ — mondja többi között.

Puskás Ferencnek az a véleménye — amelyet tanácsnak fogad el a lap —, hogy az angol válogatottnak, magyar mintára, a jövőben 2—3 vezető együttes adja gerincét, fordítsanak nagyobb gondot labdarúgóik technikai képzésére és kellő tanulmányozás után fogadjanak el néhány stíluselemet az európaiaktól, elsősorban a középeurópaiaktól. A két stílus keverékéből így azután egy korszerű angol játék alakulna ki, amely mentes lenne ósdi elemeitől, de meghozná a játék szépségét és eredményességét.

*

A „Daily Express“ című angol lap kivonatokat közöl Harry Johnstonnak, a Blackpool válogatott középfedezetének a napokban megjelent

és az angol labdarúgásról

könyvéből. Az angol játékos ezeket írja:

Való igaz, hogy elismerésre méltó, amit a magyar labdarúgásban tettek, ezt mutatják eredményeik is, de most szolgai módon le akarunk mindent másolni, amit ők csinálnak? Mindazonáltal, hogy elfogadjuk lelkes és jóindulatú útmutatásaikat, nem hagyjuk magunkat meggyőzni arról, hogy a világ legjobb labdarúgói — mert nem azok.

Amikor Puskás ellen játszottam — írja —, pillanatig sem gondoltam arra pl., Ihogy jobb játékos a mi Shackletonunknál, sőt továbbmegyek, nem volt a magyar ötösfogatban egyetlenegy játékos sem, aki felvehette volna a versenyt mint „egyéni játékos“ Mannionnal, Hogannal, Shackletonnal, Finney-vel vagy Matthews-szal.

Johnston fejtegetései közben azt állapítja meg, hogy Puskás pl. azért tudott igen jól játszani az angol válogatott ellen, mert nem volt megfelelő erő ennek megakadályozására. (Bár ez azután tényleg az angol játékosokon múlott.) Az angol válogatott játékos keserűen állapítja meg: míg az angol labdarúgók átütőképessége és erélye nem tér vissza, addig az olyan játékosokat, mint Puskás, a világ legjobbjainak fogják tekinteni.