Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-01-23 / 4. szám
22 Hírek a magyar népi demokráciából A Piratinin Köztársaság minisztere így került Öz István is Porto Alegrebe, a forradalom fővárosába. Hamar kitűnt képességeivel, és mikor a forradalmárok 1835-ben kikiáltották a tartomány függetlenségét, valamint a Piratinin Köztársaság megalakulását, Óz a forradalmi kormány földművelésügyi minisztere lett. A Piratinin Köztársaság tíz és fél évig állott fen. Eleinte szilárdnak látszott, de hamarosan megmutatkoztak gyengeségei, különösen Dóm Estevan Oz tárcájának, a földművelési minisztériumnak hatáskörében. A nagy csordák tulajdonosai és pásztorai között fennálló gazdasági ellentétek politikai formát öltöttek és Öz minden igyekezete ellenére is a nagytenyésztők hamar megtalálták az összeköttetéseket a brazil császári kormánnyal, Francia paraguayi és Rosas argentinai diktátorral, a latinamerikai reakció vezetőivel. Közben a montevideoi Colorado kormányt Anglia és Franciaország támogatásával Rosas elsöpörte. Az időközben trónra lépett II. Pedro brazil császár miniszterelnöke, Ireneu da Mauá, megszervezte a Piratinin Köztársaság teljes diplomáciai elszigetelését. 1845-ben, hosszas és alapos előkészítés után Luís Alvez da Lima e Caxias császári tábornok vérbefoj tóttá a köztársaságot. A forradalmi kormány elfogott tagjait, köztük da Silvát és Óz Istvánt, a császári reakció kivégeztette. 1846-ban Rio de Janerióban felakasztották őket, és a császár rendeletére „örök mementóul minden lázadó számára“ a bitón hagyták száradni testüket. Méltó emléket csak 1889-ben, a császár elkergetése után állított számukra a fiatal Brazil Köztársaság. Lang Dezső 25 MILLIÓ FORINT A BÁNYÁSZOK MUNKAVÉDELMÉRE, SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁRA A kormány nagy gondot fordít arra, hogy a bányákban minél jobb körülmények között végezhessék fontos és nehéz munkájukat a bányászok. 1954-ben több mint 25 millió forintot fordítanak munkavédelemre és a szociális ellátás javítására a bányászatban. A bányaüzemek megfelelő szellőztetése az egyik legfontosabb feladat. 1954. végére újabb szellőzőberendezésekkel el akarják érni, hogy egy bányában se legyen 28 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletű munkahely. 1955. végére pedig — a szovjet bányákhoz hasonlóan — valamennyi aknában legalább 25 Celsius-fokra szorítják le a hőmérsékletet. A bányászokat meleg fehérneművel látják el és ingyen kapnak mosószappant. A szénporos pécsi bányák dolgozóinak munkaruháját ingyen fogják mosni és javítani. A bányaműszaki felügyelőség és a hozzátartozó 33 kerületi bányaműszaki felügyelőség egyik legfőbb feladata, hogy ellenőrizzék: betartják-e mindenütt a munkavédelmi előírásokat.
