Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-01-23 / 4. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

23

A köteti a nemrég meghalt írónak és költőnek közírói munkásságából ad ízelítőt nyolcvan kisebb publicisztikai müvén keresztül, amelyek négy csoportba osztva képviselik a szerző fejlődésének korszakait.

Az első csoportba tartoznak azok az írások, amelyek a Bécsi Magyar Újságban, a magyar emigránsok lapjában jelentek meg. Igen értékes dokumentumai az 1920—22 közti kornak és értékben meg is közelítik a későbbi írásokat, amelyek a Pravdában és más szovjet lapokban, a többi közö*t a Gábor Andor szerkesztette moszkvai magyarnyelvű Új Hangban jelentek meg. Ezeket már az a világnézeti érettség jellemzi, amellyel az író német- és franciaországi tapasztalatait feldolgozva, a két háború közti Európa társadalmának kórképét vázolta fel. Mindenütt az új életforma igényeit keresi és mindig a magyar névhez szól, azt akarja tanítani. Egyik-másik rivortja szépirodalmi színvonalú, néhány pedig a marxista esztétika kérdéseit fejtegeti<

Az írások ifitolsó csoportja a felszabadulás után. it>hon írt cikkeket tartalmazza Mindegyike a magyar társadalom fejlődésének éppen aktuális problémáihoz szól hozzá, de jövőbe mutáló módon. A hang itt is ugyanolyan szellemes, közvetlen és irónikus, mint a harminc év e7ötti, de maaa az író hatalmasat fejlődött: kevesebbel többét mond és lényegesebbet.

A kötet tehát fejlődésében mutatja be Gábor Andor sokoldalú közírói munkásságát és bebizonyítja, hogy a publicista jól teszi, ha saját egyéniségén keresztülszürve, saját szavaival fejezi ki az általános igazságokat. így szuggesztivebb is, hitelesebb is.

Madár Vince ennek a lírai és festői színekkel. megírt történetnek a hőse . . . Első személyben meséli el az erdélyi emberek küzdelmeikkel, humorra1 és elfojtott keserűséggel teli életét. Megismerteti az olvasót a vásárhelyi kollégium diákjaival, a tudásra szomjas szo’ga-diák kalandjaival és utazásaival, a tanári karral, az őszhajú Bolyai professzorral, akit szokatlan modora miatt bogaras embernek tart a lakosság.

Az 1830—40-es esztendők forrongásai Erdélyben sem maradnak hatástalanul. Am'kor Madár Vince a retorikai osztályba lép, már tevékeny részt vesznek a Habsburg-ellenes agitáciéban az erdélyi nép minden rétegét képviselő legjobb férfiak és asszonyok. A pesti március tizenötödike, Petőfi Nemzeti Dala. Kossuth történe'mi beszédei eljutnak a .székely helységek legtávolabbi csücskébe is.

Haza- és szabadságszeretet izzik, lángol a regény minden sorából. Áldozatos harcok közepette megjelenik a nagyszerű Bem, a bajvívók éltető lelke. Madár Vince megismerkedik Gábor Áronnal, a nagyeszű gyufagyártó és ágyúöntő hazafival; megismerkedik az erdélyi honvédelmi harcok kiváló hőseivel és később mártírjaival. Ugyanakkor feltárulnak az olvasó előtt az árulók, köpönyegforgatók, az ingadozók és számítók jellemvonásai.

Ez a regény szórakoztatva tanítja nemcsak az ifjúságot, hanem a felnőtt olvasókat Is. Történelmünk küzdelmes, dicsőséges múltja egy va'ódi irodalmi o’vasmánv gyönyörű nyelvén szólal meg, s közben arra figyelmeztet, hogy nincs drágább kincsünk a szabadság éltető levegőjénél. Tájak és emberek, növények és állatok költői leírásban kelnek életre.