Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-05-29 / 22. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 29 karuk volt, sőt ünnepnapokon még Becsből is jöttek muzsikusok. És amíg az urak ettek, csodálatosnál csodálatosabb melódiákat játszott a zenekar ... Ezt, a zenekart mesélte legtöbbször és én vágyódva hallgattam. Hiszen az az Ezeregy éjszaka tündérvilága hehetett! Szól a zene. A négy gyerek közül a legidősebb — szöghajú, nyílttekintetű kisfiú — látja, hogy a rádiót figyelem. Elmosolyodik. — Ezt nagyon szeretem. Mozart g-moll szimfónia. És tovább eszi a levest. Természetesnek találja, hogy felismeri Mozart muzsikáját — hiszen azért szól a rádió, hogy hallgassa az emberfia és azért van zenei szakköre az úttörőcsapatnak, hogy ott tanuljon is valamit. Csak ezek az ostoba felnőttek álmélkodnak a magától értetődő dolgokon . . . Fehér Klára Újjáépül a balatonfüredi kőszinház A magyai lapokban kis hír jelent meg: újjáépítik Balatonfiireden az ország első kőszínházát. A 123 éve, 1831-ben megnyitott színház újjáéled, hogy a magyar tenger partján, a füredi gyógyvíz forrása mellett nyaraló munkások és parasztok kultúrforrásává váljék. ' A színház születése egybeesik a magyarság küzdelmes időszakával, amikor a harc a nemzeti nyelvért folyt. Balatonfüred már abban az időben is híres gyógyfürdőhely. Gyógyító vízéért látogatják angolok, amerikaiak, franciák, németek és svájciak is. Balatonfiirednek ezt a népszerűségét használja ki Kisfaludy Károly és az 1830-as évben a nyugateurópai példákon okulva gyűjtést, mozgalmat indít az első magyar kőszínház felépítésére és ahogy ő írja „A nemzeti nyelvnek pallérozására“. De nemcsak ez volt az ok. Magyarázat nélkül idézek egy, az 1900-as évek elején nyomtatott lexikonból az 1816. óta működő magyar vándorszíntársulatok állapotáról. íme: „Az áktorok fából tákolt fészerben tanyáztak díszleteikkel és tűzhelyükkel, derékaljuk: földrehintett szalma. Modern darabokban a tagok nappal viselt ruháikban léptek fel, vitézi játékokhoz vendéguraktól kölcsönöztek magyar öltönyöket; népies kellékeket meg a környékbeli szegényektől biléta fejében.“ Ez is egy ok, hogy Kisfaludy Károly elindítja a gyűjtést. A nemzeti nyelv szeretete, a nemzeti cél egységbe kovácsolt mindenkit. Az igazság kedvéért azért meg kell említenem, hogy a pénzgyüjtés a nemesség körében eleinte nemigen volt általános. Annál kevésbbé kellett serkenteni a köznépet, a polgárságot és a parasztságot. Az építőmester ingyen tervezte és vezette az építés munkálatait. A füredi jobbágyság ingyen dolgozott az építésen, amikor ezerféle adó, sokfajta munka terhelte vállát. A 400 személyt befogadó kis színház egy évre a gyűjtés megkezdése után, 1831. július 3-án ünne
