Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-04-24 / 17. szám

24

Hírek a magyar népi demokráciából

gyűlik a kelengye. Krus Tibor általánosiskolai nyolcadik osztályos tanuló kávéfőzővel fogja meglepni szüleit.

Zúgó taps kíséri a jutalmazottakat, amint kincseikkel helyükre sietnek. A nemnyerők őszinte szívvel, együtt örülnek a nyertesekkel.

Szól a zene, színes szalagok alatt körbejár a tánc. Odabent, a másik szobában fehér asztalnál vagy húsz fiatal. Olajbarna arcú marokkóiak, egy nagyon szép, fiatal néger lány, egy ferdeszemű, kiálló arccsontú, mosolygó ifjú ... Spanyolul, franciául, oroszul énekelnek együtt; tapssal, ujjaikkal verve a ritmust, állja körül őket a nézők egy csoportja. A fiatalok a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség központjának tagjai. Azt mondják, sokat dolgoztak, nagyon fáradtak, eljöttek hát egy kicsit pihenni az üzemi bálra.

Éjjel három óra. Zeneszó száll, keringenek a párok, zeng a dal. A fiatal, az erős emberek éneke a jókedvről, a szeretetről, az örömről — az életünkről.

Bars Sári

MAGYAR KÉPESKÖNYV

A mélykék égen puha bárány fellegek, mosolygósán színes falusi házak, a kerítéseken kibukik a bokrok és fák élénk zöldje, a tornácokon pirosán villan a paprikafüzér és valahol messze, a kertek alján mintha a Tisza füzeseit sejtenénk. Tápén vagyunk — ott játszódik a „Magyar Képeskönyv“, Banovics Tamás új színes, táncos, zenés, játékos mesefilmje néhány szép jelenete.

Banovics Tamás maga írja és rendezi filmjeit. A táncos kisfilmekkel szinte új műfajt teremtett. Filmjei hamisítatlanul viszik vászonra a magyar népművészet értékeit, kellően csiszolt, kikristályosodott formában, egy-egy hivatásos együttes (eddig az Állami Népi Együttes, legújabb filmjében a Szakszervezetek Országos Tanácsának művészegyüttese) előadásában. Az „Ecseri lakodalmas“, „Este a fonóban“ külföldön is dicsőséget szereztek a magyar filmművészetnek, a bukaresti Világifjúsági Találkozón és a velencei filmfesztiválon nyert jutalom és elismerés ékes bizonyítékai ennek, A „II. Rapszódia“ és a „Háromugrós“, melyeket a magyar közönség szeretettel és érdeklődéssel fogadott, többek között az argentínai nemzetközi filmversenyen is sikert aratott.

A „Magyar Képeskönyv“-ben a garabonciás legény repülő varázsbotja száll szerte az országban, és ahol a bot megáll, ott felcsendül az ének, táncra mozdulnak leányok, legények. így elevenedik meg a film vásznán Karád, Karcsú, Tápé, Dudar, Kisterenye népének színpompás viselete, tánca és zenéje. A film szereplői a Szakszervezetek Országos Tanácsa művészegyüttesének lelkes fiatal tagjai, a koreográfia Molnár István hozzáértő, fantáziadús munkája. Külön egyéni színt jelentenek Pán József díszletei. A tájnak megfelelő jellegzetes magyar falut látjuk, mégis valami mesehangulat lengi át a képeket. A valóság játékos mását alkotta meg a tervező.