Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-04-10 / 15. szám

18 Hírek a magyar népi demokráciából PULSZKY FERENC A Pulszky-család őse, Charles­­^ Francois de Poule lovag, Franciaországból elüldözött hu­genotta volt. Dédunokája Eper­jesre került. Itt lettek patríciu­sok a Pulszkyak és itt szüle­tett a harmadik magyarországi Pulszky-nemzedékben Pul­szky Ferenc 1814 szeptember 17-én. Iskolai tanulmányait Lange magiszternél, a felvidéki pal­­gárgyerekek országos hírű ne­velőjénél kezdte és a miskolci kollégiumban fejezte be, majd sok külföldi tanulmányutat tett. 1839-től 19444g Sárosme­gye szolgálatában állott, részt­­vett áz 1839—40. és 1843—44. évi országgyűléseken és a két országgyűlés közötti időben tagja volt a büntető-törvény­­könyv előkészítő bizottságá­nak. 1845-ben Bécsben találjuk. Hosszú, romantikus mátkaság után feleségül veszi Walter Te­rézt, egy nyitrai származású bécsi bankár leányát. Teréz kora talán legműveltebb ma­gyar asszonya: ír és beszél ma­gyarul, németül, angolul és franciául, eredetiben olvassa a klasszikus költőket, ügyesen versel, jól zongorázik, nagy és magas színvonalú társaság kö­zéppontja, később kiderül, hogy igen tehetséges zsurnaliszta is. (Emellett — csapnivaló házi­asszony: „Ügy vegyen ám je­leségül, hogy olyan rántás még nem volt, aki az én kezem alatt oda ne égett volna“ — írja Pul­­szkynak egy héttel az esküvő előtt és házasságuk tizedik év­fordulóján így évődik; „Ha akarja szívem, váljunk el és próbálkozzék olyan menyecs­kével, aki még rántottát is tud sütni.“) Házasságuk boldog volt: Teréz mindenkor példa­képe lehetett a polgáraszony­­nak, aki méltó és egyenrangú társa, segítője és barátja férjé­nek, aki, mint Pulszky írta, „kegyes múzsája“ és „turbé­­kolva is okos, de okosan is tur­­békoló“ párja egy tudósnak és diplomatának. A forradalom kitöréséig Szécsényben éltek. Ezekben az években készítették el együtt későbbi világsikert hozó első közös tanulmányukat, „A ma­gyarországi jakobinusok“-at. (Megjelent Pulszky né fordítá­sában egyidejűleg németül és angolul 1851-ben, Grimmában és Londonban.) 4 forradalomban tevékeny szerepet vitt Pulszky. For­radalmi szerepléséről a leg­szebb bizonyítványt a Bach­­korszak cs. kir. háditörvényszé­­ke állította ki, halálos ítélete in­dokolásában : „Pulszky Ferenc, szécsé­­nyi, Nógrád-megyei lakos, mintegy 40 éves, nős, az említett megye követe az

Next

/
Thumbnails
Contents