Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-04-10 / 15. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

19

1848. júl. 2-ra Pestre hívott országgyűlésen s alállamtitkára a Legfelsőbb Udvarnál létezett magyar minisztériumnak, 1851 szept. 22-én felségsértési vád miatt végzésileg idéztetett, de meg nem jelent, hivatalos állásával a szeparatisctikus tendenciák (= Ausztriától való elszakadási irányzatok) előmozdítására visszaélt. .. Evégből a legbensőbb viszonyba ereszkedett az ausztriai birodalmi gyűlés legszélsőbb baloldala több tagjaival, értekezleteket tartott azokkal s közlekedett a frankfurti demokrata követekkel, Blummal és Fröbellel. Részint Ausztriában gyártott, részint Magyarországból beküldött plakátokat kihordok által terjesztett,, hírlapírókat, kémeket tartott zsoldjában, ezekre nagy somma kincstári pénzeket pazarlóit. . . Ezen ártékony és hitszegő működés közben ö Felsége 1848 okt. 4-i legfelsőbb kézirata által állásából le tétetett,

azonban csak 8-án utazott el Pestre, hol a rebellis . honvédelmi bizottmánnyal s annak elnökével, Kossuthtal értekezett. Ez által okt. 11-én az okt. 4-i legfelsőbb kéziratnak állítólagos érvénytelensége folytán volt hivatala folytatására utasíttatva, ismét Bécsbe visszament s előbbi forradalmi tevékenységét újból azáltal kezdte meg, hogy a bécsi lázadók vezéreivel a legszorosb összeköttetésbe lépett. . . Bemmel, kinek Bécsbe érkeztét közvetítette, értekezleteket tartott, ... a magyar lázadó kormányt a bécsi eseményekről s az ottani hangulatról futárok által értesítette s azt a Bécs körül összpontosult cs. kir. csapatoknak a hg. Windischgrátz tábornagy alatt odavonult hadsereggel való egyesülése előtt megtámadására ösztönözte . . .

1848 dec. végén a forradalmi térről Magyarországból eltűnt, Angliába menvén, hol a magyar forradalom erőszakos legyőzetéséig mint Kossuth ágense működött s még most is, hol és mikép teheti, Ausztria és az Uralkodó Ház iránti ellenséges érzületeket szégyen nélkül tüntet... Felségárulási bűnös és ezért az V. hadiartikulus és az

1849 júl. 1-i proklamáció értelmében vagyonának a lázadás által okozott károk megtérítésére leendő elkobzásán kívül kötél általi halált érdemel s neve a bitófára kiszegezendő.“ (A Pesti Napló 1852 május 9-i számából.)