Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-04-03 / 14. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

21

A LEGFIATALABB KOSSUTH-DÍJAS

Ez a szemmel láthatóan rokon- ' szenves fiatalember itt Porubszky t Lajos győri vasesztergályos, a leg- , fiatalabb Kossuth-díjas. Huszonkét éves. Mindössze huszonkét éves — így mondom én, már huszonkét éves — így mondja ő.

Egyetlen szenvedélye a kényelem. Hajlandó félóra hosszat biciklizni, hogy egy kicsit elüldögélhessen a Rába-parton. S hogy azt a napi ötszáz százalékot elérje, hajlandó hosszú órákon át gondolkozni egyegy új szerszámról, új fogásról. Persze, hanyattfekve, otthon, kényelmesen.

Amikor bekopogtattam hozzá, tartózkodó szívélyességgel üdvözölt, könnyed mozdulattal helyet mutatott a vadonatúj rekamién, majd leült velem szemben egy székre és keresztbevetett lábakkal, hátradőlve várta, hogy kérdezzek valamit. Azonnal láttam, hogy nem én vagyok az első újságíró az életében.

— Szereti az újságírókat? — kérdeztem, mert azt tapasztaltam, hogy ez a kérdés a legjobb hangulatcsináló.

— Sohasem volt bajom velük, pedig jónéhánnyal volt dolgom, Karinthytól a Távirati Irodáig oda és vissza. Nagyon szívesen beszélek bármiről, csak azt nem szeretem, ha rámbízzák, hogy miről beszéljek. Mert ugyebár, mit tudom én, mi érdekli az illetőt? Nem vagyok én óbudai Juliska.

— Bocsánat. . . Kit tisztelhetek nevezett hölgyben?

— Valami jósnő, úgy tudom. De

én nem látok bele az emberekbe. Tőlem kérdezni kell.

Ezt úgy mondta beszélgetésünk második percében, mint önmagára vonatkozó használati utasítást. Zavarbaejtett vele. Én tudniillik csak úgy tudok beszélgetni, ha semmit sem kérdezek. Nem is kérdeztem semmit, másfélóra alatt sem. Szerencsémre nem vette észre.

Ez a fiatalember olyan józan, megfontolt és komoly, hogy arra gondoltam: talán még huszonkét éves sincs. Ital? Néha egy-egy korsó sör. Kártya? Nagyritkán ha römizik. Sakk? Futball? Ugyan kérem.

— Az ember irányítsa az életét... — mondja, amikor mindezekről szó esik.

Ezt egyébként tizennégy esztendős korában fogalnuizta meg így, amikor mint ipari tanuló leült hu-