Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)
1953-05-02 / 18. szám
- 7 -ték, hogy tervezzenek és tudják, hogy a legszebb terveiket is megvalósíthatják. Műhelyei, gépei vannak a szövetkezetnek - milliomos szövetkezetté lett a ’’Béke" - négy ás félmillid osztatlan vagyonuk van mér az egykori nincsteleneknek.- Ez még csak a kezdet. Jövőre majd... - mondja gyakran Szente János, s állandóan tervezget, hogyan lehet növelni a konyhakertészetet, a termésátlagot, a tehenek tej hozamét. Esténként, amikor a falu már nyugovóra tér, a "Béke” termelőszövetkezet elnöke előveszi a könyveket, a tizhónapos elnöki iskolán sűrűn telejegyzett füzeteket, s tanul. Mert a szövetkezetnek az elsők között kell lenni az egész országban. így ismerik Szente Jánost Enyingen. Az úttörők hangos "előré"-vel köszöntik, ha látják, a felnőttek is tisztelik, becsülik. Ezért, amikor most először bizték rájuk, hogy maguk jelöljék a legmegfelelőbbet az országgyűlésbe, egyhangúlag Szente Jánost választották. S mi tagadás, Szente Jánost nagyon meghatotta ez a bizalom, mert mint mondta; - "nem tettem én semmi különöset".------------------------------------------------AZ EGYKORI "KIS RONGYOS" - KÉPVISELŐJELÖLT LETT Egy határ-menti kis faluban, a sopronmegyel Répcejános fán, az erdő melletti dülőuton mezítlábas kis parasztlány sirdogált. Bátyja, a nála valamivel nagyobb fiúcska próbálta vigasztalni.- Majd odaadom az ér. palatáblámat, C3ak ne sírj már annyira, te kis buta - topogott ügyetlenül a kislány körül... A két kis mezítlábas gyerek kézenfogva indult haza. Otthon, a régi rozoga viskóban, ahol a népes család lakott, mér éppen lámpát gyújtottak. A kis Magdának bizony mar csak a küszöbön jutott hely. Ott ette meg vacsoráját: az Íztelen, zsirtalan rántottlevest. Másnap aztán nagy örömmel, a palatáblát a h^na alá szorítva indult az iskolába. Öröme azonban nem tartott sokáig. A gazdag parasztok gyermekei észrevették, hogy mezítláb van s a ruhája sem olyan, mint az övéké. Elnevezték "kis rongyos"-nak és egész nap csak csúfolták. A fiatal tanítónő vette "védelmébe".- Gyere el hozzám Magda,nagy lány vagy mér te,vigyázol az én gyerekeimre. Aztán majd néhe neked is jut ez az kis ruha, cipő.