Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)

1978-02-16 / 7. szám

•Í..IO '■ 2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Magyar MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J.« Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J„ Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Belhlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posts dm: Mall Address: P. O. Box 27, New Brunswick N. J. 0860S Irodánk cime — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 06901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548*1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetés ára: egy évre $20.00; fél évre $11.00. Subscription: $20.00 per year; $11.00 for Vi year. Külföldre: $25.00 egy évre. Foreign Countries: $25.00 per year. Egyes szám ára 40 cent. Single copy 40 cents. Second class postage paid at New Brunswick. N. J and at additional mailing office KÖZÖS AMERIKAI-MAGYAR GYÁR NEW JERSEYBEN ge a közös vállalkozásnak, hogy a magyar cég tudományt, technikát exportál az USA-ba. A gépek most az Atlanti-óceá­non hajóznak, s már utrakészen a magyar stáb, hogy megkezdje a szerelést és a betanítást a New Yersey-i Tungsramban. A gyáravatás előreláthatóan ápri­lisban lesz — a cég a gyakorlatban is megkezdheti működését. Az Action-Tungsram alapí­tásával lehetőség nyílt ra, hogy az Egyesült Izzó nagyobb mennyiségben exportálja specia-Washingtoni levél írja: VÁNDOR PÉTER Az egyik legélesebb eszű kaliforniai politikus szóvá tette a napokban, hogy megvan arra az eshetőség, hogy az 1980-as demokrata elnökjelölésen Jim­my Carterrel szemben Jerry Brown kormányzó áll a csata­sorba. A politikus szerint akkorra Jerry már nem utasít­hatja vissza a jelöltséget. Ezen azt értette, hogy időközben olyan erősen dolgoznak a Carter—Brown párviadal előké­szítésén, hogy akkorra már szinte nem is lehet kikerülni. A legjobban közzétett össze­ütközés Carter és Brown között azzal kapcsolatos, hogy a farmerek milyen nagy területet öntözhetnek szövetségi tulaj­donban levő vizzel. Az 1902- ben hozott törvény szerint 160 holdnál nem lehet több földet öntözni egy farmernek. Igaz, 75 éven át minden elnök figyelmen kívül hagyta a törvény végrehaj­tását, most azonban Cecil Andrus belügyminiszter szót emelt ez ügyben. Nyilvánvaló hogy a farmerek tiltakoznak és panaszkodnak emiatt, mert úgy gondolják, hogy Carter elnök tönkre akaija őket tenni. Brown kormányzó jónéhány éven át szintén amellett volt, hogy szigorúan hajtsák végre a törvényt. Amikor azonban a Belügyminisztérium a múlt év novemberében Sacramentóban nyilvános kihallgatást tartott ez ügyben, a kaliforniai kormány­zó azzal a megbízatással küldte el mezőgazdasági igazgatóját, Richard E. Romingert, hogy tiltakozzék. A dühös farmerek nyilván­valóan éltették Romingert, ami­kor hangoztatta: ,,A javasolt rendszabályok tulmennek azon a határon, amit a bíróság elrendelhet és annyira korlátozó jellegűek, hogy a legtöbb parasztcsalád nem igen tudja ezt túlélni a növekvő költségek, a bizonytalan vizutánpótlás és a gabonaneműek árának esése miatt.” Tulajdonképpen nem nagy különbség van Carter és Brown között ebben a kérdésben. Az elnök 160 holdnyi területet javasol családtagonként, mig Brown 640 hold mellett foglal állást családonként, bármilyen létszámú is legyen az. A terhességek száma emelkedik NEW YORK — A fiatalkorú lányok körében a terhességek száma rohamosan emelkedik: 5 év alatt 33%-kal több lett. Minden 15—19 év közötti fehér lány közül egy lett állapotos házasságon kívül. 10 millió ilyen korú lány közül kb. 4 millió már folytat nemi életet. A törvény­telen születésekből a kisdedek 88%-át tartják meg, az előző 72%-kai szemben. EAST BRUNSWICK, N.J. — A magyarlakta New Jersey állam egy értékes uj iparválla­lattal lesz gazdagabb április­ban, amikor üzembe lép az Action-Tungsram amerikai-ma­gyar közös vállalkozás. Létrehozásának előzményei az 1970-es évek elejére nyúlnak vissza. A Tungsram az észak­amerikai kontinensen ismeret­len név volt, bár Dél- és Közép-Amerikában évtizedek óta hagyományos márka a piacon. A Panama-csatornától északra — egy, a második világháború előtti kartellmegál­­lapodás értelmében — kizáró­lag amerikai nagyvállalatok működhettek az iparágban. Igen nehéz feladat volt tehát, hogy a magyar vállalat ott legyen jelen, ahol a világ fényforrástermelésének felét ál­lítják elő. S tegyük hozzá: az amerikai szabvány más, mint az európai, az exportnak tehát ezekhez a követelményekhez kell alkalmazkodnia. Az amerikai Action cég közvetítésével jelent meg először a Tungsram márka az észak­­amerikai-amerikai kontinensen, leghagyományosabb termékével, a normállámpával, s az ameri­kai előírásoknak megfelelően átalakított háromfényű lámpák­kal. Erre a piacra készültek az úgynevezett szunyoglámpák is, amelyek mind népszerűbbek, hiszen fényük megvédi a pihe­nőházak, a nyaralók tulajdono­sait a szunyoginváziótól. S hogy a Tungsramnak mennyire sikerült a múlt fél évtizedben letennie névjegyét az amerikai piacon, arra egyetlen adat: az exportált mennyiségből minden amerikainak jutna egy Tungsram-égő. De ennyi nor­mállámpát Európából Ameriká­ba utaztatni mind nehezebb és bonyolultabb: drága a szállítás, túlságosan nagy tehertétel a magas vám. Ezért határozták el tavaly egy amerikai-magyar közös tőkeérdekeltségű vállalat alapí­tását. A vállalkozás amerikai társtulajdonosa az eddig forgal­mazó vállalat, az Action. A január 1-től amerikai vállalat­ként bejegyzett Action-Tungs­ram gyárba az automata gépeket — körülbelül egymillió dollár értékben — az Egyesült Izzó szállítja. Külön érdekessé­litásait: autó-, fotó- és közvilá­gítási lámpáit az Egyesült Államokba. A legkorszerűbb fényforrásokból még az idén egymillió dolláros forgalmat terveznek. Az East Brunswick-i gyár ugyanis — hasonlóan a többi amerikai fényforrásgyártó céghez — állandó szervizszolgá­latot is képes lesz fenntartani, s a rendeléseket raktáraiból a szükséges gyorsasággal teljesí­teni. Mig Magyarországról ex­portált az Egyesült Izzó, a nagy távolságok miatt ilyen szerviz­­szolgálatra nem volt módja. Az Action Tungsram létre­hozása, az amerikai piac lehetőségeinek kihasználása je­lentős lesz. A FRANCIÁK NEM ADJÁK KI POLANSKIT PÁRIZS •*— A francia igaz­ságügy-minisztérium technikai okokból elzárkózik Roman Po­­lanskinak, a világhírű filmren­dezőnek kiadatása elől. Az Egyesült Államok és Franciaor­szág közt fennálló egyezmények nem tartalmaznak olyan szaka­szokat, amelynek alapján a kibocsátott amerikai vádirat kiadatást tenne lehetővé. Po­lanski erőszakot követett el egy kiskorú lány ellen; ezt most beismerte — és megszökött. Párizsban van, miközben ameri­kai vádirat és letartóztatás van ellene: kaphatna maximum 50 évi börtönt. A filmrendezőnek, aki most 44 éves, számos filmje nyert nemzetközi dijakat. Legújabb filmjét a franciák benevezték a cannes-i nemzetközi versenyre: Polanski most is francia polgár. Felesége Sharon Tate volt, akit néhány évvel ezelőtt Kaliforniá­ban meggyilkoltak. Utóbbi idő­ben több ízben töltött heteket egy szanatóriumban, idegbaj tüneteivel. Lengyel születésű, Varsóban nőtt fel, a nácik szüleivel együtt Auschwitba hur­colták, ott a szülőket megölték s a fiú szerencsés véletlen folytán maradt életben a tábor felszaba­dításáig. JIMMY CARTER MISSZIONÁRIUS LESZ WASHINGTON — Carter elnök azt tervezi, hogy amikor elhagyja a Fehér Házat, akkor a Déli Baptista Szövetség külmisszionáriusa lesz, mondot­ta vasárnapi iskolai tanítója. Washingtonban egy baptista templomban Freg Gregg tanítja azt a vasárnapi iskolai osztályt, amelyen az elnök és felesége, Rosalynn Carter részt szokott venni. Gregg, aki máskülönben biztosítási intézmény vezetője­ként dolgozik, megemlítette, hogy Carter elnök csak nemré­gen mondta neki a következő­ket: „Amikor a Fehér Házból kikerülök, azt tervezem, hogy egy vagy két évre misszionárius­nak megyek. Képzettek va­gyunk erre, már tanítottunk vasárnapi iskolai osztályokat...” ,,Ha olyan országba me­gyünk, ahol nyelvi akadályba ütközünk, akkor szeretném, ha három-négy hónapos oktatáson mennénk át, hogy ezáltal megtanuljuk, miként érintkez­zünk az ottani népekkel... Anyám éppen ezt tette, amikor átment Indiába pedig a hatva­nas éveiben volt akkor.” A kávéval is baj van WASHINGTON - Nelson wisconsini szenátor benyújtott egy szakértői jelentést, amelyben a specialisták közük, hogy az Egyesült Államokba érkező zöld kávéban jelentékeny mennyiség­ben van olyan rovarirtó, amely nálunk be van tiltva. Ezek több fajtája káros hatással lehet a szervezetre.

Next

/
Thumbnails
Contents