Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-02-16 / 7. szám
MAGYAR HÍRADÓ 3. OLDAL HÍRES BŰNÜGYEK Az élet kevés ajándékából Windich Pamela a saját szerető szivét kapta. Szélhűdéses nyomorékként született és betegsége egy tolókocsikoz kötötte philadelphiai otthonába, a Bold utcában. Kevés reménye volt a drága orvosi kezelésnek, hogy el tudja hagyni a tolókocsit. Apja az 53 éves Neil Windich már hét szivszélhűdést szenvedett át és képtelen volt dolgozni. A család, magában foglalva Pamela anyját és 14 éves Samu öccsét, városi segélyből élt. Akárki, aki találkozott Pamelával megőrizte szivében azt a szeretet, amely a kislány nyomorék testéből áradt. Hírnévre tett szert erről a városban és a philadelphiai napilap is elkerülte hozzá tudósítóját. „Pamela ragyog, sugárzik és gyönyörű szemeiből mindenkihez szóló üzenet árad, amely kiegészíti a beszédét” — irta többek között az újságíró és felvetette azt a gondolatot, hogy egy alapot kellene létrehozni közadakozásból: hátha megfizetve tud Pamelán segíteni az orvosi tudomány. A cikk nem maradt visszhangtalanul. Felfigyelt rá a széleskörű közvélemény és sokan hajlandók voltak a létesítendő Pamela—alaphoz anyagilag hozzájárulni. Itt betoppan a képbe egy hűvöstekintetű, szőke nő, Karolin Grudninzki, aki felkereste a Windich családot és úgy mutatkozott be, mint nagygyakorlatu közadakozásos alapkezelő szakértő. Felajánlotta szolgálatait Windichéknek, akik azt el is fogadták, mert Grudzinski arról biztositta szóbelileg őket, hogy mivel ő ért a pénz helyes forgatásához — a közadakozásból befolyó összeget meg fogja legalább tizszerezni, ha ugyan (meghuszszorozni, harmincszorozni. Mégpedig rövid időn belül. A cikk nyomán kis tételekből jónéhány ezer dollár gyűlt össze a Pamela-alapba. Időközben Karolin Grudzinskinek is több társa lett, az ő emberei, akik segitkezni fognak megsok-Szóbeszéd és halál szorozni a Pamela - alapba befolyó összeget, csak Windichék bocsájtsák azt az ő rendelkezésükre. Olyan rábeszélő képességgel rendelkeztek, hogy Windichék valójában rájuk bízták a pénzt. A kézhezvett pénzzel Grudzinski és társai Las Vegasba mentek és egymásután tették fel rulettre Windichék közadakozból befolyt százasait összesen kb. nyolcezer dollárt. Akár volt nekik „csalhatatlan” szisztémájuk, akár nem, mindenesetre nyertek. Las Vegasból hazatérve megmutatták Windichéknek, hogy 37,000 dollárra növelték a Pemala-alapot. — Most már futja orvosi, kórházi költségekre! — mondták. — Mostmár mehet Pamela a kórházba, hogy járóképes legyen tolókocsi nélkül is! De mi a pénz felével átmegyünk Európába, tovább növelni a Pamela-alapot. Európába természetesen Monte Carlóba mentek. A szerencse ott is társukul szegődött. Pár nap alatt 150 ezer dollárt nyertek. Becsületesek voltak, nem tagadták le Windichék előtt. „Százötvenezer dollárral indulunk haza!” táviratozták meg Philadelphiába Pameláéknak. Időközben azonban Windich is elment Las Vegasba, „az alapot növelni”. 10,000 dollárral pénztárcájában. E- gyetlen éjszaka elvesztette az egészet. De most itt volt a Monte Carló-i 150,000 dollár, nem volt hát ok a kétségbeesésre. Sőt időközben a városi segélyalap is megtudta, hogy Windichéknél nagy pénzek vannak és nagyban megy az élet, tehát a városi segélyt megvonták tőlük. —Oda se neki!— mondták Windichék is, Grudzinskiék is, akik a nyereségből nem vettek le maguknak bizonyos százalékot, hanem közösen élvezték az egész összeget Vindichékkel, szinte családtagként. — Közös kasszára megy az egész, mindegyikünk annyit költ belőle, amennyi kell!— mondták. Széliében szóbeszéd tárgya lett, hogy Windichéknek felvitte az Isten a dolgukat. Persze irigyelték őket. Közben megtörtént az operáció. Nem száz százalékos eredménnyel ugyan, de Pamela elhagyhatta a tolókocsit és botra támaszkodva kisebb sétákat is tudott tenni. Ez is nagy sikernek számított. Grudzinski és társai ennek örömére a „közös kassza” tartalmának zömével újra átrándultak Monte Carlóba. Ezúttal azonban elhagyta őket a szerencse. Az egész összeget elvesztették. Annyi se maradt, hogy visszautazzanak Amerikába. A „közös kasszában” Windichéknek talán ezer dollárjuk maradt. A párhónapos nagyúri élethez szokva ezt is hamarosan elverték. Beköszöntött rájuk a nyomor. A városi segélyt azonban nem kapták vissza, azzal az indokolással, hogy: a jólétben miért nem takarékoskodtak? Különben is: háztulajdonosok lettek és azoknak nem jár segély. Az más lapra tartozott, hogy Windichék pechjükre olyan lakókat kaptak, akik nem fizették rendesen a lakbért, de azért a törvény értelmében nem lehetett őket kitenni a lakásból. És a ház árának hátralévő részeit sem tudták tovább fizetni. Ilyen körülmények között érte Windichet a nyolcadik szivszélhűdés. A kör bezárult. A család részére nem volt többé semmi kiút. Tavaly junius 13-án Mrs. Windich odament a nagytükörhöz és korálszinű ajakruzsával ráírta nagy betűkkel: „Mást nem tehettem!” x És akkor fogott egy ollót és mindkét csuklóján a csontig hatoló mélyen elvágta az ereket, úgy hogy azokból vastag sugárban spriccelt kifelé az élet nedve, a vér. Szegény kis Pamela látta, amint anyja összeesik véresen a nappali és a hálószoba küszöbén. Igyekezve a telefonhoz botorkált. Ám az már néma volt, pár nappal előbb kapcsolták ki 300 dolláros számlahátrálékkal. Pamela tehetetlen volt, anyja ott halt meg a szeme láttára. Talán tiz nappal Mrs. Windich temetése után adták ki a vádiratot a többszörösen büntetett előéletű Grudzinski és társai ellen illegális sorsjátékszervezés, szerencsejáték és összeesküvés miatt! Mert nemcsak Windichék életét tették _____a-------------------------- ■ — tönkre, hanem más dolgok is voltak a rovásukon. A bíróság Grudzinskit 8, két társát pedig 6-6 évi börtönre ítélte. A történetnek csattanója is van: Vincent Taylor, az az újságíró, aki annakidején a Pameláról Írott cikkével ezt az egész lavinát elindította: a gyenge lábon álló, de gyönyörűszép Pamelát felfedezte, nem sokkal később oltárhoz vezette és feleségül vette őt__________ Amerikai Lengyel Est a Fehér Házban WASHINGTON - Nemzetiségi csoport olyan nagyszabású és színes estélyt még nem rendezett Washington hivatalos köreiben, mint amilyen a Fehér Házban zajlott le. A hatalmas siker az amerikai lengyel alakulatok vezetőinek politikai ügyességét dicséri, de azt nyilvánvalóan előmozdítja, hogy a lengyel szavazók száma milliókra rúg, és a lengyel szervezetek együttműködnek. Néhány riporter azt is megemlítette beszámolójában, hogy számos lengyel származású amerikai áll közel Carter elnökhöz, kezdve dr. Brezinskivel, a szovjet-ügyek specialistájával, aki Carternek ezen a téren főtanácsosa. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik Rickover tengernagy, aki Lengyelországban született és az elnökneknek mint tengerésztisztnek annak idején közvetlen főnöke volt Carter atommérnöki beosztásában. A több száz főnyi meghívott lengyel résztvevő közt volt Stan Musial, a híres sportember; Horszowski, a világhírű zongoraművész, aki Chopin-műveket adott elő; több lengyel származású énekes, színész> író, tudós, nagyiparos, ügyvéd, orvos, pap és más hivatásbeli. A chicagói lengyel alakulatok vezetői nagy szerepet játszottak az estély előkészítésében. Pucinski volt képviselő, jelenleg ottani városi tanácsos, kijelentette, hogy „a világ második legnagyobb lengyel városát képviseljük: Varsó után Chicagóé ez a rang.” Utalt arra, hogy Jamestownban már 1619-ben megjelentek lengyelek, John Smith kapitány vezetésével. A vendégsereget üdvözölve, Carter megjegyezte a hatalmas washingtoni havazásra utalva, hogy „Brzezinskinek sikerült varsói időjárást teremtenie itt nálunk...” Beszélt varsói tartózkodásáról is az elnök és ehhez Rosalynn Carter is csatlakozott epizódokkal a saját ottani élményeiből. Megjegyezte, hogy ezt az ünnepséget tulajdonképpen a lengyelországi út előtt akarták megrendezni, de sok egyéb közbejött. Most majd iráni francia és belga ünnepségekre is sor kerül: Azokban az országokban is tett az elnöki házaspár látogatást. Kimenekült egy magyar FRANKFURT - Molnár László, 24 éves szlovákiai magyar Kelet-Németországba ment mint turista. Kelet-Berlinben jegyet váltott egy Prágába induló repülőgépre. Amikor a gép elindult, Molnár azzal állt elő, hogy bomba van nála: fel is mutatta azt — és követelte, hogy Frankfurtban szánjanak le, hogy ott kiszálljon. Ez meg is történt. Kiderült, hogy a bomba hamis volt, mindössze egy becsomagolt hatalmas alma. Molnár menedékjogot kért a nyugatnémet kormánytól. Kína panaszkodik PÁRIZS — Barre francia miniszterelnök a minap tért viszsza kínai útjáról. Kíséretének több tagja azt mondja, hogy vezető kínaiak panaszkodtak amiatt, hogy Carter elnök „elhanyagolja’ őket: nem halad előbbre az amerikai—kínai viszony. Szeretnék minél előbb „teljesen normalizálni” a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Carter azonban nem hajlandó rövid úton felfüggeszteni a viszonyt Tajvan (Formosa) szigetén működő menekült kínai kormánnyal. T I