Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-01-12 / 2. szám
VAN-E ELÉGEDETT AUTÓS? írta: VAJDA ALBERT Egy angol autógyár pályázatot irt ki, hogy megtalálja az „elégedett autóst”. Többezer pályázatmű futott be és mindegyikből kiderült, hogy a pályázó elégedett ugyan a kocsijával, vezetésével, utivjszonyokkal, de... A „de” mindig ott volt. Ez nem is csoda, mert elégedett autós nincs! Valaki ugyanis vagy autós, vagy elégedett. Van egy barátom, aki olyan, mint az állattan könyvekben annak a lónak az ábrája, amelyen az Vajda -Albert összes lóbetegség látható. Autósbarátom valamennyi autósbetegség élő modellje. Ha reggel nehezen indul be a kocsi, mert a csillag-garázsban állt — vagyis a szabad ég alatt az utcán — és lehűlt a motor, barátom szidni kezdi a világot. De ha véletlenül rögtön beindul a kocsi, akkor gyanakvó arccal kezd vezetni, vajon ennek mi lehet az oka, hiszen a hideg motornak papírforma szerint nehezen kell beindulnia. Egy rövid, három kilométeres útszakaszt tettem meg vele a napokban. A következő morgásokat hallgattam végig: „A motornak valami b^ja van, nem hallod ezt a fémes csörgést?” — Pár perc múlva kiderült: a csomagtartóban egy csa\ árhúzó és egy bádog olajozó ütődött össze. — „Rettenetes, hogy mennyire KEMÉNY JÁNOS, A NAGY MATEMATIKUS (Folytatás a 8. oldalról) erősebben kezdett érdeklődni a komputerszak után. Kollegájával, Kurtz Tamással együtt azon kezdett gondolkozni, hogy a komputerek miért olyan nehezen elérhetők és lassan adják meg a kért választ. Egy időosztó módszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével a választ rendkívül gyorsan megkaphatták. Az időosztó módszer áttörést jelentett a komputer világba. Még amikor 200-an használták a komputert egyszerre, akkor is maradt idő, hogy a szerkezet nem csinált semmit. Amikor az időosztó módszert felfedezte, kemény szükségét látta annak, hogy programozó nyelvet állítson fel, amit az átlagos személy is bepárásodik ez a kocsi!” — Kinyitotta az ablakot. — „Ilyen hidegben meggémberedik az ember keze.” — Becsukta az ablakot. — „Nem látok ki a szélvédőn, belehefjük.” — Én visszatartom a lélegzetem, amig bírom, ő fújtatva elégedetlenkedik tovább: „Nézd miket csinál ez az elmebeteg előttünk?! Nemcsak maga van az utón, hallja... Rémes, hogy a sebességváltó sosem akar bemenni a négyesbe, mindig rükvercbe kell tenni... Ezzel a fékpofával valami bqj van, az a nyomorult szerelő azt állítja, hogy megcsinálta... Van még benzin?... Mintha a karburátor nem szívna?... Nem érzel valami égett szagot? Nézz ki, kérlek, mintha a Jobb első kerékleengedett volna... Nem hallasz valami ketyegést a motorból?... No, tessék, ez az ökör most állt be oda, ahol én akartam parkírozni...” Ez csak rövidített és alaposan megkozmetikázott tartalmi kivonata annak, amit az „elégedett autós” a rövid, három kilométeres útszakaszon elmorgott, amig mellette ültem. Szívesen felhívtam volna a figyelmét arra, hogy derűsen könnyebb vezetni, de annyit beszélt, hogy mire kiszálltam teljesen elvesztettem humorérzékemet. És ekkor értettem meg, hogy a világirodalom nagy mulattatóinak: Moiiére-nek, Gogolnak, Csehovnak, Leacocknak, Mark Twainnek miért volt olyan jó humora... Sosem vezettek autót! ___________________ használni tud. így fedezte fel az úgynevezett „basic” nyelvet, ami annyira egyszerű, hogy néhány óra után bárki alkalmazni tudja. Évek során ez a nyelv nagyon kifinomodott és csak a nagy tudásuak számára volt érthető. Az alapnyelvet azonban a kezdő is elsajátíthatta és alkalmazhatta. Dartmouth-on a komputer használata olyan általános, mint máshol a szakdolgozatok írása. A diákoknak mintegy 90 százaléka vesz órákat a programozás területén, és a komputert mintegy 300 tantárgy területén használják. Kemény úgy becsüli, hogy nem több, mint 50 egyetem szolgáltat ilyen könnyű lehetőséget a komputerek használatára. Kemény 27 éves volt, amikor a Dartmouth College dékáni tisztségére kérték fel, hogy vegye át a matematikai tanszék vezetését. Ezen a tanszéken a régi matematikai módszert félretette és újat épített ki, miután a volt matematikusok eltávoztak. Kemény brillirozik, amikor a diákokkal beszél. Általában szokatlan dolog, hogy egy-egy egyetemen az elnök osztályt is tanítson, de Kemény ezt is teszi minden szemeszterben. MESE, VAGY VALÓSÁG? SZERELEM FLANDRIÁBAN A levél Franciaországból érkezett, és nem mindennapi szenzációt Ígért. Werner Masernak, az 55 éves sikeres történésznek, a Hitler-életrajzirónak nem kellett sokáig olvasnia, hogy rájöjjön, mit adott kezébe a véletlen. „Szeretném olyan körülményekről tájékoztatni önt, amelyeket talán valószínűtlennek fog tartani. Az apám valóban Adolf Hitler volt” — irta 1976. február 2-án keltezett levelében Jean Lőrét, a franciaországi Seine et Marne megyebeli Montereauból. Édesanyja — irta Lőrét — a halála előtt megvallotta, hogy az első világháború idején szoros kapcsolatok fűzték Hitler őr vezetőhöz. Kapcsolatuk színhelye Észak-Franciaorsíág, a német front hátországa. Ő, Jean, szerelmük gyümölcse, egy 1917. júliusi együttlétükön fogant. „Anyám attól a pillanattól fogva, hogy észrevette terhességét, soha többé nem látta apámat.” Lőrét dátumokat, neveket, helységeket nevezeti meg. Édesanyja és Hitler a Cambrai és St. Quentin között fekvő Prémont faluban ismerkedtek meg 1916-ban. 1917-ben ismét találkoztak a közeli Le Cateauban és többször összejöttek Montdid er környékén. (Fc ly tatás 11. oida'on) dlR 'B ■ DICSEKVÉS — Mindenkine,’: vannak rossz nipjai. Én nem panaszkodhatok, nel em csak rossz éveim vannak. ÉRDEKES Ha egy szép nő hamis ékszert visel, az valódinak látszik. NEHÉZ GYEREKKOR — Én korán egyedül maradtam. A szüleim ugyanis reggel hatra jártak dolgozni. VALLOMÁS — Ha csak egyetlen órára magamra hagysz, ha csak egyetlen órára távol vagy tőlem — máris remekül érzem magam. ILLEM — Uram, én nem tudom, hogy mi az ,!lem. Nyílt utcán sohasem pofozom a feleségemet, sohasem gorombáskodom vele. Erre a célra ott van a mi meghitt kis otthonunk. VÁLTOZTATÁS — Engem ne akarjon a családom minc.en áron megváltoztatni! — De hiszen nincs is családod. — Ezért nincs! Galambos Szilveszter AZ ERDŐ Szép akkor is, ha zöld lombot nevel s a Nagy Természet napsugárt kever az ég palettán, s ráálmodja mind a virágok ébredő színeit... De szebb a lomb mit kék homály takar — s az erdő mindég legszebb éjszaka, ha kiváncsi fák ágára telepszik ezüst fénnyel a csillagok raja... Szép akkor is ha ráterül a nyár, ha csupa titok, csupa hűvös árny, piros szamócát, kék kökényt nevel, csipkebogyót és mogyorót terem... És kék íriszt ringat kéklő tava, — az erdő mégis legszebb éjszaka: Ha eltűnik a hold s a csillagok felzeng egy boldog csalogány dala... De legszebb ha téli éjszakák fehér csendjében megdermedve áll, és jégcsapos zúzmarás gallyain játszik a szél mint hárfa húrjain... ha eltűnik a hold s a csillagok s fölé a Tél ezüst álmot havaz, — Akkor is mindég legszebb éjszaka mert a hó alatt, alszik a tavasz!... Ám m Ágnes Kemény János
